Onyega (település)
| Onyega (Онега) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Föderációs alany | Arhangelszki terület | ||
| Járás | Onyegai | ||
| Irányítószám | 164840 | ||
| Körzethívószám | 81839 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 19 030 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | UTC+03:00 | ||
| Elhelyezkedése | |||
.svg)
 Onyega
Pozíció Oroszország térképén
| |||
 é. sz. 63° 55′, k. h. 38° 05′Koordináták: é. sz. 63° 55′, k. h. 38° 05′ | |||
Onyega
Pozíció az Arhangelszki terület térképén
| |||
| Onyega weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Onyega témájú médiaállományokat. | |||
_(1998).gif)
Onyega (oroszul: Онега) város Oroszország Arhangelszki területén, az Onyegai járás székhelye.
Lakossága: 21 359 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]
Fekvése[szerkesztés]
Az Arhangelszki terület nyugati részén, Arhangelszktől 263 km-re délnyugatra, az Onyega folyó jobb partján, a torkolat közelében fekszik. Vasútállomás, az Obozerszkij–Belomorszk vasútvonalból kiinduló szárnyvonal végállomása. A torkolat jobb parti részén épült tengeri kikötő főként teherforgalmat bonyolít le. Télen, november elejétől májusig zárva tart.
A bal parton is vannak kisebb városrészei (Ponyga, az azonos nevű mellékfolyó torkolatánál), ahová nyáron komppal, télen a befagyott folyón kijelölt átkelőhelyen lehet átjutni. Környékén, főként a folyó menti falvakban az északi faépítészet számos emléke maradt fenn.
Története[szerkesztés]
A novgorodiak 14. században alapított Uszty-Onyega nevű településének helyén jött létre. A 17. században az Onyegai-öböl Kij szigetén alapított Kresztnij-kolostor birtoka lett és 1764-ig az is maradt. 1780-ban városi rangot kapott, 1784-ben az Arhangelszki kormányzóságban ujezd székhelye lett. Tengeri kikötője II. Katalin orosz cárnő rendeletére nyílt meg 1781-ben. A 20. század elejéig az északnyugati régió legnagyobb kikötői közé tartozott. A városban sok évtizeden át hajóépítés is folyt, de az 1870-es évektől kezdve egyre csökkenő mértékben.
Az Obozerszkij–Belomorszk vasútvonal és az Onyegába leágazó 27 km-es szárnyvonal 1939-től kezdve épült (a szovjet-finn háború idején az építkezés szünetelt) és 1941 szeptemberében indult meg rajta a forgalom. Mint a kor sok más létesítményén, ezen a vonalon is zömmel a Gulag lágerhálózat rabjai dolgoztak.[3][4]
Gazdaság[szerkesztés]
Jelentős faátrakodó állomás, a fakereskedelem és faexport régi városa. Faipari központ, nagy fűrészipari és fafeldolgozó kombináttal. Hidrolízisüzemének építése 1939-ben kezdődött, majd a háború után folytatódott és 1954-ben fejeződött be. A környezetszennyező és egészségre is ártalmas termelést a 21. század elején végleg beszüntették.[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ 26. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 3.)
- ↑ Zseleznodorozsnaja linyija Belomorszk–Obozerszkaja[halott link]
- ↑ Szoroklag
- ↑ G. B. Gyerjagin, L. A. Harlin id. m. (archivált)
Források[szerkesztés]
- Goroda Rosszii. Enciklopegyija (orosz nyelven). Moszkva: Izd. Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija (1994)
- Isztorija (orosz nyelven). Onegaland.ru
- G. B. Gyerjagin, L. A. Harlin: Sztaraja Onyega (orosz nyelven). [2013. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 27.) (archivált)
