Oni
|
|
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
Az oni a japán folklór teremtménye, hasonló a nyugati démonokhoz, trollokhoz, emberevő óriásokhoz. Gyakori szereplője a japán művészetnek, irodalomnak és színháznak.
A mai napig merítenek ihletet lényéből a legkülönbözőbb területek, lásd: japán anime (például az InuYasha, a Dragon Ball), számítógépes játékok (az Oni), regények, filmek (Sindó Kaneto Onibaba című filmje 1964-ből, Kuroszava Akira Álmokja 1990-ből), szerepjátékok, stb.
Megjelenés [szerkesztés]
Az oni leirása eltérő az egyes hagyományokban, de általában mint förtelmes, gigászi lényt jelenítik meg, éles karmokkal, bozontos hajjal, és két hosszú szarvval a fején. A legtöbb festményen ettől eltekintve emberszerűek, bár természetfeletti mivoltukat még alkalmanként kihangsúlyozzák a nem megszokott számú szemek és ujjak (több vagy kevesebb). A bőrük színe széles skálán pompázhat, megszokottnak tekinthető a kék, fekete, lila, bíbor, barna, zöld, fehér és különösen a vörös. Természetüket tekinve hevesek, fegyverük egy vasszegecsekkel kivert bunkósbot, a kanabó.
Eredet [szerkesztés]
Az "oni" szó tisztázatlan eredetű, kapcsolják az onhoz, ami a kandzsik kínai olvasatában 'rejtőzködést' jelent. Így az oni eredetileg láthatatlan szellem vagy isten lehetett, ami természeti csapásokkal, fertőzéssel és más kellemetlen dolgokkal sújtotta az embereket.
Ez a láthatatlan oni antropomorfizálódott, hogy elnyerje a mai "modern", ogre-szerű formáját, magába olvasztva buddhista elemeket éppúgy, mint az indiai ráksasza és jakasa démonok tulajdonságait, a gakinak nevezett, vámpírszerű "éhes szellemeket".
A démonkapu [szerkesztés]
Az oni "arculat" egy másik forrása Kína és az onmjódó, a kínai hatás alatt kialakult japán ezoterikus kozmológia, a természettudomány, a megfigyelés, a logika és az okkultizmus elegye, ami két kínai teórián, az öt elemen és a jin-jang ellentétpáron alapszik.

