Olimpiai játékok rendezésére pályázó városok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A NOB 117. ülésszakán London nyerte el a 2012. évi nyári olimpiai játékok rendezésének jogát a többi pályázó - Madrid, Moszkva, New York és Párizs - előtt.

Az eddig lezajlott vagy elmaradt, valamint a jövőbeli nyári és a téli olimpiai játékok rendezésére pályázó városok.

Olimpiai játékokat eddig 50 városban rendeztek, ezek közül kettő Kelet-Európában, öt Kelet-Ázsiában, egy Közép-Amerikában található, a többi pedig Nyugat-Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában. Afrikai, dél-amerikai, közép-ázsiai és dél-ázsiai városban még nem rendeztek olimpiát.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyelőre csak körvonalazódó tervei szerint a jövőben az olimpia kontinensről kontinensre vándorol majd. Egy 2007. augusztusi interjúban Jacques Rogge elnök a következőket mondta: „mindenképpen szeretném, ha azok a kontinensek, ahol még nem rendeztek játékokat, mint Afrika vagy Latin-Amerika, lehetőséget kapnának. Pontosan nem tudom megmondani, mikor, de remélem, én még meg fogom érni. […] Úgy gondoljuk, a közeljövőben egy rotációs rendszer alapján választjuk majd ki a rendező országokat. Egyelőre még nem határoztuk meg ennek a rendszernek a menetrendjét.”[1]

Nyári olimpiai játékokra pályázó városok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Játékok Év Továbbjutott pályázók Kiesett pályázók[2] NOB ülésszak Megjegyzés
Rendező város -
I 1896 Görögország 1828 Athén 1.
Franciaország Párizs
(1894. június 23.)
Pierre de Coubertin azt szerette volna, ha Párizsban rendezik az első modern kori olimpiát, a NOB 1894-es első ülésszakán azonban Athént választották, az ókori görög olimpiák előtt tisztelegve. Párizs ugyanakkor megkapta a következő olimpia rendezésének jogát.[3][4]
II 1900 Franciaország Párizs
III 1904 (USA St. Louis) USA Chicago 4.
Franciaország Párizs
(1901. május 22.)
Bár a szavazás során Chicago győzött, az ugyanabban az évben világkiállítást is rendező St. Louisnak sikerült elérnie a döntés megváltoztatását.[5]
IV 1908 Olaszország 1861 Róma
(UK London)
Német Birodalom Berlin
Olaszország 1861 Milánó
6.
UK London
(1904. június)
A NOB Rómát választotta, de a Vezúv 1906-os kitörése miatt az olasz város kénytelen volt lemondani az olimpia rendezéséről. [6]
V 1912 Svédország Stockholm 10.
Német Birodalom Berlin
(1909. május 27.)
VI 1916 Német Birodalom Berlin Egyiptom19 Alexandria
Hollandia Amszterdam
Belgium Brüsszel
Magyarország Budapest
USA Cleveland
14.
Svédország Stockholm
(1912. május 27.)
A játékokat az első világháború miatt nem rendezték meg.
VII 1920 Belgium Antwerpen Hollandia Amszterdam
USA Atlanta
Magyarország Budapest
USA Cleveland
Kuba Havanna
Franciaország Lyon
USA Philadelphia
17.
Svájc Lausanne
(1919. április 5.)
Eredetileg Budapest nyerte el a rendezési jogot, csak az első világháború után, 1919-ben vették el. Antwerpen az első világháború belga katonai és polgári áldozatai előtti tisztelgésként kapta meg a rendezés jogát.[7] Lyon a végső szavazás előtt visszalépett.
VIII 1924 Franciaország Párizs Hollandia Amszterdam
Spanyol Első Barcelona
USA Los Angeles
Csehszlovákia Prága
Olaszország 1861 Róma
19.
Svájc Lausanne
(1921. június 2.)
Az 1900. évi párizsi olimpia rossz körülmények között és alacsony színvonalú rendezés mellett zajlott. A NOB azért ítélt oda egy újabb olimpiát a városnak, hogy Pierre de Coubertin egy problémák nélkül lebonyolított olimpiát is láthasson hazájában visszavonulása előtt.[8]
IX 1928 Hollandia Amszterdam USA Los Angeles Miután az 1920. évi játékokra nem hívták meg az első világháború veszteseit, a tapasztalatokból okulva semleges országnak ítélték a rendezési jogot.
X 1932 USA Los Angeles 21.
Olaszország 1861 Róma
(1923. április)
XI 1936 Náci Berlin Egyiptomi Királyság Alexandria
Spanyol Köztársaság Barcelona
Magyarország Budapest
Argentína Buenos Aires
Náci Köln
Írország Dublin
Náci Frankfurt am Main
Finnország Helsinki
Svájc Lausanne
Náci Nürnberg
Brazília 1889 Rio de Janeiro
Olaszország 1861 Róma
30.
Svájc Lausanne
(1931. május 13.)
XII 1940 Japán Tokió
Finnország Helsinki
35.
Náci Berlin
(1936. július 31.)
A második kínai–japán háború kitörése miatt Japán mind a nyári, mind a téli játékok rendezési jogáról lemondott. 1938. július 15-én a NOB a nyári olimpiát Helsinkinek ítélte. Finnország 1939-es szovjet megszállása és a második világháború miatt a NOB lefújta az 1940. évi nyári olimpiát.[9]
XIII 1944 UK London Görögország 1828 Athén
Magyarország Budapest
USA Detroit
Finnország Helsinki
Svájc Lausanne
Kanada 1921 Montréal
Olaszország 1861 Róma
38.
UK London
(1939. június 9.)
Az olimpiát a második világháború miatt nem rendezték meg.
XIV 1948 UK London USA Baltimore
Svájc Lausanne
USA Los Angeles
USA Minneapolis
USA Philadelphia
39.
Svájc Lausanne
(1946. szeptember)
A rendező várost szavazás nélkül választották ki.
XV 1952 Finnország Helsinki Hollandia Amszterdam
USA Chicago
USA Detroit
USA Los Angeles
USA Minneapolis
USA Philadelphia
40.
Svédország Stockholm
(1947. június 21.)
XVI 1956 Ausztrália Melbourne
Svédország Stockholm
Argentína Buenos Aires
USA Chicago
USA Detroit
USA Los Angeles
Mexikó 1934 Mexikóváros
USA Minneapolis
USA Philadelphia
USA San Francisco
43.
Olaszország Róma
(1949. április 28.)
A külföldről érkező állatokra vonatkozó szigorú ausztrál karanténtörvények miatt a lovas versenyeket nem lehetett a játékok ideje alatt megrendezni. 1954 májusában, a NOB 49., athéni ülésszakán Stockholmot választották ki a "XVI. Olimpiád Lovas Játékai" házigazdájának.[10][11]
XVII 1960 Olaszország Róma Belgium Brüsszel
Magyarország Budapest
USA Detroit
Svájc Lausanne
Mexikó 1934 Mexikóváros
Japán Tokió
50.
Franciaország Párizs
(1955. június 15.)
XVIII 1964 Japán Tokió Belgium Brüsszel
USA Detroit
Ausztria Bécs
55.
Németország München
(1959. május 26.)
XIX 1968 Mexikó Mexikóváros Argentína Buenos Aires
USA Detroit
Franciaország Lyon
60.
Németország Baden-Baden
(1963. október 18.)
XX 1972 Németország München USA Detroit
Spanyolország 1945 Madrid
Kanada Montréal
64.
Olaszország Róma
(1966. április 26.)
XXI 1976 Kanada Montréal USA Los Angeles
Szovjetunió Moszkva
69.
Hollandia Amszterdam
(1970. május 12.)
XXII 1980 Szovjetunió Moszkva USA Los Angeles 75.
Ausztria Bécs
(1974. október 23.)
XXIII 1984 USA Los Angeles 80.
Görögország Athén
(1978. május 18.)
Az 1976-os nyári olimpia a költségek rossz számításai miatt eladósította Montréalt, emiatt csak egy város pályázott 1984-re.
XXIV 1988 Dél-Korea Szöul Japán Nagoja 84.
Németország Baden-Baden
(1981. szeptember 30.)
XXV 1992 Spanyolország Barcelona Hollandia Amszterdam
Jugoszlávia Belgrád
UK Birmingham
Ausztrália Brisbane
Franciaország Párizs
91.
Svájc Lausanne
(1986. október 17.)
XXVI 1996 USA Atlanta Görögország Athén
Jugoszlávia Belgrád
UK Manchester
Ausztrália Melbourne
Kanada Toronto
96.
Japán Tokió
(1990. szeptember 18.)
XXVII 2000 Ausztrália Sydney Kína Peking
Németország Berlin
Törökország Isztambul
UK Manchester
101.
Monaco Monte Carlo
(1993. szeptember 23.)
XXVIII 2004 Görögország Athén Argentína Buenos Aires
Dél-Afrika Fokváros
Olaszország Róma
Svédország Stockholm
Törökország Isztambul
Franciaország Lille
Brazília Brazíliaváros
Oroszország Szentpétervár
Puerto Rico San Juan
Spanyolország Sevilla
106.
Svájc Lausanne
(1997. szeptember 5.)
XXIX 2008 Kína Peking Törökország Isztambul
Japán Oszaka
Franciaország Párizs
Kanada Toronto
Thaiföld Bangkok
Egyiptom Kairó
Kuba Havanna
Malajzia Kuala Lumpur
Spanyolország Sevilla
112.
Oroszország Moszkva
(2001. július 12.)
XXX 2012
UK London Spanyolország Madrid
Oroszország Moszkva
USA New York
Franciaország Párizs
Kuba Havanna
Törökország Isztambul
Németország Lipcse
Brazília Rio de Janeiro
117.
Szingapúr Szingapúr
(2005. július 6.)
XXXI 2016 Brazília Rio de Janeiro
USA Chicago
Spanyolország Madrid
Japán Tokió
Azerbajdzsán Bakı
Katar Doha
Csehország Prága
121.
Dánia Koppenhága
(2009. október 2.)

Téli olimpiai játékokra pályázó városok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Játékok Év Továbbjutott pályázók Kiesett pályázók[2] NOB ülésszak Megjegyzés
Rendező város -
I 1924 Franciaország Chamonix 19.
Svájc Lausanne
(1921. június 2.)
Chamonix-t a NOB a Nemzetközi Téli Sporthét 1924 (Semaine Internationale des Sports d'Hiver) megrendezésére választotta ki, amit utólag az első téli olimpiának nyilvánítottak.[12]
II 1928 Svájc St. Moritz Svájc Davos
Svájc Engelberg
24.
Portugália Lisszabon
(1926. május 6.)
III 1932 USA Lake Placid USA Bear Mountain
USA Denver
USA Duluth
USA Minneapolis
Kanada 1921 Montréal
Norvégia Oslo
USA Yosemite Valley
27.
Svájc Lausanne
(1929. április 10.)
Az Olimpiai Charta 1938-as módosítása előtti szabályok szerint amennyiben a nyári olimpiát rendező ország a téli olimpiára is pályázott, elsőbbséget élvezett a többiekkel szemben. A rendelkezés az 1936. évi és az elmaradt 1940. évi téli olimpia kiválasztásakor még érvényben volt.
IV 1936 Náci Garmisch-Partenkirchen Kanada 1921 Montréal
Svájc St. Moritz
31.
Ausztria Bécs
(1933. június 7.)
1940 Japán Szapporó
Svájc St. Moritz
Náci Garmisch-Partenkirchen
36.
Lengyelország Varsó
(1937. június 9.)
A második kínai–japán háború kitörése miatt Japán mind a nyári, mind a téli játékok rendezési jogáról lemondott. 1938. július 15-én a NOB a téli olimpiát St. Moritznak ítélte. Svájci tisztviselők és a NOB között nézeteltérés volt a profi síelők nevezésével kapcsolatban, ami miatt a bizottság 1939. június 9-én a téli olimpiát Garmisch-Partenkirchenbe helyezte át. A háború miatt végül ezt sem lehetett megrendezni.[13]
1944 Olaszország 1861 Cortina d'Ampezzo Kanada 1921 Montréal
Norvégia Oslo
38.
UK London
(1939. június 9.)
Az olimpiát a második világháború miatt nem rendezték meg.
V 1948 Svájc St. Moritz USA Lake Placid 39.
Svájc Lausanne
(1946. szeptember)
A rendező várost szavazás nélkül választották ki.
VI 1952 Norvégia Oslo Olaszország Cortina d'Ampezzo
USA Lake Placid
40.
Svédország Stockholm
(1947. június 21.)
VII 1956 Olaszország Cortina d'Ampezzo USA Colorado Springs
USA Lake Placid
Kanada 1921 Montréal
43.
Olaszország Róma
(1949. április 28.)
VIII 1960 USA Squaw Valley Németország Garmisch-Partenkirchen
Ausztria Innsbruck
Svájc St. Moritz
50.
Franciaország Párizs
(1955. június 16.)
IX 1964 Ausztria Innsbruck Kanada 1921 Calgary
Finnország Lahti
55.
Németország München
(1959. május 26.)
X 1968 Franciaország Grenoble Kanada Calgary
Finnország Lahti
USA Lake Placid
Norvégia Oslo
Japán Szapporó
61.
Ausztria Innsbruck
(1964. január 28.)
XI 1972 Japán Szapporó Kanada Banff
Finnország Lahti
USA Salt Lake City
64.
Olaszország Róma
(1966. április 26.)
XII 1976 USA Denver
(Ausztria Innsbruck)
Svájc Sion
Finnország Tampere
Kanada Vancouver-Garibaldi
69.
Hollandia Amszterdam
(1970. május 12.)
Denver visszamondta a redezés jogát, mert egy állami szintű népszavazáson született döntés miatt a játékokra nem lehetett közpénzeket felhasználni.[14]
XIII 1980 USA Lake Placid Kanada Vancouver-Garibaldi 75.
Ausztria Bécs
(1974. október 23.)
Vancouver 1974. október 4-én visszalépett, így Lake Placid maradt az egyetlen jelölt.
XIV 1984 Jugoszlávia Szarajevó Svédország Göteborg
Japán Szapporó
80.
Görögország Athén
(1978. május 18.)
XV 1988 Kanada Calgary Olaszország Cortina d'Ampezzo
Svédország Falun
84.
Németország Baden-Baden
(1981. szeptember 30.)
XVI 1992 Franciaország Albertville USA Anchorage
Németország Berchtesgaden
Olaszország Cortina d'Ampezzo
Svédország Falun
Norvégia Lillehammer
Bulgária Szófia
91.
Svájc Lausanne
(1986. október 17.)
XVII 1994 Norvégia Lillehammer USA Anchorage
Svédország Östersund
Bulgária Szófia
94.
Dél-Korea Szöul
(1988. szeptember 15.)
XVIII 1998 Japán Nagano Olaszország Aosta
Spanyolország Jaca
Svédország Östersund
USA Salt Lake City
97.
UK Birmingham
(1991. június 15.)
XIX 2002 USA Salt Lake City Svédország Östersund
Kanada Quebec City
Svájc Sion
Ausztria Graz
Spanyolország Jaca
Szlovákia Poprád
Oroszország Szocsi
Olaszország Tarvisio
104.
Magyarország Budapest
(1995. június 16.)
XX 2006 Olaszország Torino Svájc Sion Finnország Helsinki
Ausztria Klagenfurt
Szlovákia Poprád
Lengyelország Zakopane
109.
Dél-Korea Szöul
(1999. június 19.)
XXI 2010 Kanada Vancouver Svájc Bern
Dél-Korea Pjongcsang
Ausztria Salzburg
Andorra Andorra la Vella
Kína Harbin
Spanyolország Jaca
Bosznia-Hercegovina Szarajevó
115.
Csehország Prága
(2003. július 2.)
Bern 2002. szeptember 27-én visszalépett, mert polgárai egy népszavazáson nem támogatták az olimpia finanszírozását.[15]
XXII 2014 Oroszország Szocsi Dél-Korea Pjongcsang
Ausztria Salzburg
Kazahsztán Almati
Grúzia Borjomi
Spanyolország Jaca
Bulgária Szófia
119.
Guatemala Guatemalaváros
(2007. július 4.)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Continents May Be Rotated To Host Olympics – IOC President. GamesBids.com, 2007. augusztus 6. (Hozzáférés: 2011. szeptember 24.)
  2. ^ a b Azok a pályázatok, amelyek nem jutottak tovább a második és egyben utolsó körbe.
  3. Athens 1896. olympic.org
  4. Factsheet – The Olympic Movement (PDF). (Hozzáférés: 2011. szeptember 24.)
  5. The 1904 Olympics: St. Louis, Missouri. HickokSports.com. (Hozzáférés: 2011. szeptember 24.)
  6. The 1908 Olympics: London, England. HickokSports.com. (Hozzáférés: 2011. szeptember 24.)
  7. Antwerp 1920. olympic.org. (Hozzáférés: 2011. szeptember 24.)
  8. The 1924 Olympics: Paris, France. HickokSports.com. (Hozzáférés: 2011. szeptember 24.)
  9. The 1948 Olympics: London, England. HickokSports.com. (Hozzáférés: 2011. szeptember 24.)
  10. Melbourne / Stockholm 1956. olympic.org. (Hozzáférés: 2011. szeptember 24.)
  11. The Official Report of the Organizing Committee for the Equestrian Games of the XVIth Olympiad (PDF). (Hozzáférés: 2011. szeptember 24.)
  12. Chamonix 1924. olympic.org. (Hozzáférés: 2011. szeptember 24.)
  13. Garmisch-Partenkirchen 1936. olympic.org. (Hozzáférés: 2011. szeptember 24.)
  14. The 1976 Winter Olympics: Innsbruck, Austria. HickokSports.com. (Hozzáférés: 2011. szeptember 24.)
  15. Berne Officially Withdraws Bid. GamesBids.com, 2002. szeptember 27. (Hozzáférés: 2011. szeptember 24.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]