Olasz koncér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Olasz koncér
Rutilus rubilio.jpg
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Rend: Pontyalakúak (Cypriniformes)
Család: Pontyfélék (Cyprinidae)
Alcsalád: Leuciscinae
Nem: Rutilus
Faj: R. rubilio
Tudományos név
Rutilus rubilio
(Bonaparte, 1837)
Elterjedés
Rutilus Rubilio.jpg
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Olasz koncér témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Olasz koncér témájú kategóriát.

Az olasz koncér (Rutilus rubilio) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjéhez, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjához tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az olasz koncér Olaszország tavaiban és folyóiban, Dalmácia területén, Nyugat-Görögországban (az Asztropotamoszig) található meg.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alakja: A hal háta magas, teste csak kevéssé nyújtott, hasonlít a bodorkához, magas és keskeny hát- és farok alatti úszókkal. Szájnyílása keskeny, csaknem vízszintes. Nagy, kerekded pikkelyei vannak, 38-45 az oldalvonal mentén, mely az oldalain a testmagasság alsó harmadáig süllyed. Mellúszói 17-18, hátúszói 12-14, a farok alatti úszója 11-14 sugarú. Garatfogai egysorosak, vaskosak (5-5).

Színezete': Sötét háta a zöldestől a barnásig, csillogó, oldalai világosabbak, ezüstszínűek, a pikkelysorok mentén húzódó keskeny, szürke sávokkal. Hasoldala a fehérestől a sárgásig változik. Hátúszója sötét, a hasúszók, valamint a farok alatti és a farokúszó pirosasak. Szemei sárgásak-téglavörösek.

Mérete: Testhossza 15-20 centiméter, maximum 25 centiméter.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állat életmódja hasonló a hazai bodorkához, amelyet Olaszországban, Dalmáciában, Nyugat-Görögországban helyettesít a számára alkalmas vizekben. Tápláléka férgek, apró rákok, rovarlárvák, vízbe hullott rovarok, vízinövények.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Április-májusban ívik. Ikráit a sekély parti vízben, a sűrű vízinövényzet közé rakja le, amelyek ott a kikelésig megtapadnak.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]