Olajfa (növényfaj)
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.jpg) Olajfa (Olea europaea)
| ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Olea europaea L., 1753 | ||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Olajfa témájú médiaállományokat és Olajfa témájú kategóriát. |
Az olajfa, európai olajfa vagy olíva (Olea europaea) az olajfafélék családjában (Oleaceae) az olajfa nemzetség (Olea) egyik faja.
Származása, elterjedése[szerkesztés]
A Földközi-tenger keleti medencéjének (Levante) partvidékein őshonos, de már az ókor folyamán elterjedt Délkelet-Európában, Ázsia nyugati részein (Észak-Irántól a Kaszpi-tengerig) és Észak-Afrikában. A név már a görögök mükénéi korából ismert, a lineáris B e-ra-wa alakjából levezethető a görög nyelv ἐλαία [elaia] szava, amelyből a latin oliva és rengeteg más nyelv olaj jelentésű szava származik.
Megjelenése, felépítése[szerkesztés]
Örökzöld fa vagy cserje. Magassága ritkán haladja meg a 15 métert, többnyire 8-15 méter. Törzse egyenetlen és bütykös. Levelei ezüstös zöldek, nyúlánkan hosszúkásak: 1–3 cm szélesek és 4–10 cm hosszúak. Virágai kicsik és fehérek. Olajbogyónak, olívabogyónak vagy egyszerűen csak olívának nevezett csonthéjas termése 1–2,5 cm hosszú, vékony húsú.
Életmódja, termőhelye[szerkesztés]
A talajra nem igényes; a macchia részeként a többé-kevésbé kopár mészkősziklák sovány váztalajain is megél (mésztűrő). A Mediterráneum leghosszabb életű fája; nem ritkák az ezer éves példányok.[1]
Felhasználása[szerkesztés]
A termés mezokarpiumából préseléssel kinyert zsírosolaj a népszerű olívaolaj (Oleum olivarum). A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben szerepel levéldrogja (Olivae folium), mely oleuropaein hatóanyagot tartalmaz.[2][3]
Képek[szerkesztés]
-
-
Körülbelül 2000 éves olajfa -
Olajfák ligete -
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Járainé Komlódi Magda: Legendás növények. Gondolat zsebkönyvek, 23. old.
- ↑ Olajfa levél (pdf). OGYI. (Hozzáférés: 2014. január 16.)
- ↑ Dános Béla: Farmakobotanika. 3. jav. kiad. Budapest: Argumentum. 2006. 286. o. ISBN 963 446 204 9
Források[szerkesztés]
- A taxon a Tropicos adatbázisban. Tropicos. (Hozzáférés: 2014. január 16.)
További információk[szerkesztés]
- Az olajfa bemutatása – Bálintgazda.hu, 2013. február 21.
- Az olajfa Pallas Athéné ajándéka – Bálintgazda.hu, 2020. február 6.
- Olajfák – Kertlap.hu
