Oláh Miklós (érsek)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Oláh Miklós
Oláh Miklós esztergomi érsek.jpg
Született 1493. január 10.
Nagyszeben
Elhunyt 1568. január 15. (75 évesen)
Pozsony
Foglalkozása történetíró, esztergomi érsek, főispán, királyi helytartó, régens
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Oláh Miklós témájú médiaállományokat.
Szobra az esztergomi Nagyszeminárium épületén
Nicolaus Olahus/Oláh Miklós
Az ELTE Egyetemi Könyvtár mai épülete

Oláh Miklós (latinul Nicolaus Olahus, Nagyszeben, 1493. január 10.Pozsony, 1568. január 15.) román származású humanista és történész aki a Magyar Királyság területén tevékenykedett, esztergomi érsek, Hont vármegye főispánja, királyi helytartó, Németalföld régense .

Élete és munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oláh Miklós 1493-ban született Oláh István fiaként, aki Hunyadi János leánytestvérének [1], Hunyadi Máriának volt a fia. Ugyanakkor, apja a havaselvi vajdával állt rokonságban és Szászváros királybírája volt, az erdélyi sóbányák, a sókamara egyik vezető tisztviselője, testvére, Máté szintén szászvárosi királybíró volt, a szebeni polgárcsaládból származó édesanyja Huszár Borbála pedig, a Hunyadiakkal rokon famíliákkal, a Bogáthiakkal és Gerendiekkel volt családi kapcsolatban. Neve, Oláh, etnikai származását jelzi (az oláh szó a vláh szóból származik, ami „románt” jelent).

Olahus II. Ulászló udvarában nevelkedett, majd körülbelül 1535-1537 között, Habsburg Mária magántitkára volt, ugyanakkor Németalföld régense is. Nicolaus Olahus politikai pályáját 1542-ben kezdte. Húsz évvel később, 1562-ben, először pécsi, majd esztergomi kanonok később, 1553-tól haláláig, a magyar katolikus egyház legmagasabb méltósága: esztergomi érsek. Mint I. Ferdinánd kedvelt embere, 1543-tól kancellár, 1560-tól Hont vármegye főispánja, 1562-1568 között pedig királyi helytartó volt. Várday Pál esztergomi érsek munkáját folytatva, a kor kiemelkedő magyar politikusaival együttműködve, nagy szerepet játszott az uralkodói hatalom és a rendek közötti stabil, kölcsönösen előnyös viszonyokat biztosító kormányzati formák megteremtésében, melyek lehetővé tették az oszmán terjeszkedés feltartóztatása érdekében az erőforrások optimális kihasználását.[2]

1559-1562 között kánoni vizitációt rendelt el az egész esztergomi érsekség területén. 1562-ben kiadatta magyarul Canisius Szent Péter kis katekizmusát.[3] Oláh Miklós nevéhez fűződik a magyarországi első egyetemként számon tartott nagyszombati Jezsuita Akadémia alapítása (1554), s ennek bibliotékájaként az első egyetemi könyvtár, a mai ELTE Egyetemi Könyvtár elődjének 1561-es alapítása is.[4]

Mint humanista és írnok, Olahus a kor számos felvilágosult elméjével levelezett: Rotterdami Erasmus elismerését és szimpátiáját is magának tudhatta. Legismertebb művei, melyeket Németalföldi tartózkodása alatt, humanista szellemben, latin nyelven íródott: Hungária és Attila, amelyet Zsámboki János (Johannes Sambucus) adott ki először Antonio Bonfini Rerum Hungaricarum decades című nagy történeti munkájának 1568 évi bázeli kiadásába fűzve. A művek gazdag leírást tartalmaznak a magyar történelemről, földrajzról és gazdaságról, főként Erdélyről. Munkáit már a 16. században több nyelvre lefordították, egyes részek bekerültek Maciej Stryjkowski krónikájába is (1582).

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hungaria et Athila, első kiadás Zsámboky János (Johannes Sambucus) Antonio Bonfini Rerum Ungaricarum Decades művéhez csatolva, 1568, Bázel;[5] modern kiad. Oláh Miklós, Hungária - Athila. Szerk. Kulcsár Péter. Budapest 2000
  • Genesis filiorum Regis Ferdinandi
  • Ephemerides
  • Brevis descriptio vitae Benedicti Zerchsky

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Hóman–Szekfű (1928)Magyar Történelem. Királyi Magyar egyetemi nyomda. Budapest
  2. Rubicon. Történelmi magazin 2013/2-3.
  3. A Magyar Katolikus Egyház évszázadai, uj.katolikus.hu
  4. ELTE Egyetemi Könyvtár (A honlapról letöltve: 2014. április 6.)
  5. Zoltán András: A krakkói nyomdászat és a magyar művelõdés, Kisebbségkutatás-Szemle a hazai és külföldi irodalomból,12. évf. 2003. 1. szám

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Elődje:
Fráter György
Esztergomi érsek
1553–1568
Utódja:
Verancsics Antal