Oláh Miklós (érsek)
Oláh Miklós (latinul Nicolaus Olahus, Nagyszeben, 1493. január 10. – Pozsony, 1568. január 15.) román származású humanista és történész aki a Magyar Királyság területén tevékenykedett, esztergomi érsek, Hont vármegye főispánja, királyi helytartó, Németalföld régense .
Tartalomjegyzék |
Élete és munkássága[szerkesztés]
Oláh Miklós 1493-ban született Oláh István fiaként, aki Hunyadi Mária fia volt, Hunyadi János leánytestvére [1]. Ugyanakkor, apja a havaselvi vajdával állt rokonságban és Szászváros királybírája volt, az erdélyi sóbányák, a sókamara egyik vezető tisztviselője, testvére, Máté szintén szászvárosi királybíró volt, a szebeni polgárcsaládból származó édesanyja Huszár Borbála pedig, a Hunyadiakkal rokon famíliákkal, a Bogáthiakkal és Gerendiekkel volt családi kapcsolatban. Neve, Oláh, etnikai származását jelzi (az oláh szó a vláh szóból származik, ami „románt” jelent).
Olahus II. Ulászló udvarában nevelkedett, majd körülbelül 1535-1537 között, Habsburg Mária magántitkára volt, ugyanakkor Németalföld régense is. Nicolaus Olahus politikai pályáját 1542-ben kezdte. Húsz évvel később, 1562-ben, először pécsi, majd esztergomi kanonok később, 1553-tól haláláig, a magyar katolikus egyház legmagasabb méltósága: esztergomi érsek. Mint I. Ferdinánd kedvelt embere, 1543-tól kancellár, 1560-tól Hont vármegye főispánja, 1562-1568 között pedig királyi helytartó volt. 1559-1562 között kánoni vizitációt rendelt el az egész esztergomi érsekség területén. 1562-ben kiadatta magyarul a Petrus Canisius kis katekizmusát.[2] Oláh Miklós nevéhez fűződik a magyarországi első egyetemként számon tartott nagyszombati Jezsuita Akadémia alapítása is (1554).
Mint humanista és írnok, Olahus a kor számos felvilágosult elméjével levelezett: Rotterdami Erasmus elismerését és szimpátiáját is magának tudhatta. Legismertebb művei, melyeket Németalföldi tartózkodása alatt, humanista szellemben, latin nyelven íródott: Hungária és Attila, amelyet Zsámboki János (Johannes Sambucus) adott ki először Antonio Bonfini Rerum Hungaricarum decades című nagy történeti munkájának 1568 évi bázeli kiadásába fűzve. A művek gazdag leírást tartalmaznak a magyar történelemről, földrajzról és gazdaságról, főként Erdélyről. Munkáit már a 16. században több nyelvre lefordították, egyes részek bekerültek Maciej Stryjkowski krónikájába is (1582).
Művei[szerkesztés]
- Hungaria et Athila, első kiadás Zsámboky János (Johannes Sambucus) Antonio Bonfini Rerum Ungaricarum Decades művéhez csatolva, 1568, Bázel;[3] modern kiad. Oláh Miklós, Hungária - Athila. Szerk. Kulcsár Péter. Budapest 2000
- Genesis filiorum Regis Ferdinandi
- Ephemerides
- Brevis descriptio vitae Benedicti Zerchsky
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Hóman–Szekfű (1928). Magyar Történelem. Királyi Magyar egyetemi nyomda. Budapest
- ↑ A Magyar Katolikus Egyház évszázadai, uj.katolikus.hu
- ↑ Zoltán András: A krakkói nyomdászat és a magyar művelõdés, Kisebbségkutatás-Szemle a hazai és külföldi irodalomból,12. évf. 2003. 1. szám
Források[szerkesztés]
- Román wikipédia (fordítás)
- Magyar katolikus lexikon
- Romániai magyar irodalmi lexikon : Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés IV. (N–R). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2002. ISBN 973-26-0698-3 Online hozzáférés
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái - Oláh Miklós, mek.oszk.hu
- Nagy, Imrich : Mikuláš Oláh v službách Márie Habsburskej. In: Klimeková, A. - Augustínová, E. (Ed.) 2012: Ján Jessenius. Martin, 184-197.
- Vojtech Bucko 1940: Mikuláš Oláh a jeho doba - 1493-1568. Bratislava.
- A korondi nemes Oláh család hagyománya szerint ők rokonai a "nagy szent Oláh püspöknek". Közülük való néhai Oláh Dániel tövisi kanonok-plébános, néhai Oláh Áron néhai csíkszentmiklósi plébános, Oláh Dezső marosvásárhelyi esperes vagy anyai ágán az aradi-budai dr. med. Mayer Zoltán György a Magyarok Világszöv. v. főtitkára.
- Tarján M. Tamás: 1568. január 15. - Oláh Miklós esztergomi érsek halála, rubicon.hu
- RUBICONLINE Oláh Miklós esztergomi érsek halála
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
| Elődje: Fráter György |
|
Utódja: Verancsics Antal |
.svg){kind=small}
