Oláh Miklós (érsek)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Oláh Miklós
Oláh Miklós esztergomi érsek.jpg
Született 1493. január 10.
Nagyszeben
Elhunyt 1568. január 15. (75 évesen)
Pozsony
Foglalkozása történetíró, esztergomi érsek, főispán, királyi helytartó, régens
Szobra az esztergomi Nagyszeminárium épületén
Nicolaus Olahus/Oláh Miklós
Az ELTE Egyetemi Könyvtár mai épülete

Oláh Miklós (latinul Nicolaus Olahus, Nagyszeben, 1493. január 10.Pozsony, 1568. január 15.) román származású humanista és történész aki a Magyar Királyság területén tevékenykedett, esztergomi érsek, Hont vármegye főispánja, királyi helytartó, Németalföld régense .

Élete és munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oláh Miklós 1493-ban született Oláh István fiaként, aki Hunyadi János leánytestvérének [1], Hunyadi Máriának volt a fia. Ugyanakkor, apja a havaselvi vajdával állt rokonságban és Szászváros királybírája volt, az erdélyi sóbányák, a sókamara egyik vezető tisztviselője, testvére, Máté szintén szászvárosi királybíró volt, a szebeni polgárcsaládból származó édesanyja Huszár Borbála pedig, a Hunyadiakkal rokon famíliákkal, a Bogáthiakkal és Gerendiekkel volt családi kapcsolatban. Neve, Oláh, etnikai származását jelzi (az oláh szó a vláh szóból származik, ami „románt” jelent).

Olahus II. Ulászló udvarában nevelkedett, majd körülbelül 1535-1537 között, Habsburg Mária magántitkára volt, ugyanakkor Németalföld régense is. Nicolaus Olahus politikai pályáját 1542-ben kezdte. Húsz évvel később, 1562-ben, először pécsi, majd esztergomi kanonok később, 1553-tól haláláig, a magyar katolikus egyház legmagasabb méltósága: esztergomi érsek. Mint I. Ferdinánd kedvelt embere, 1543-tól kancellár, 1560-tól Hont vármegye főispánja, 1562-1568 között pedig királyi helytartó volt. Várday Pál esztergomi érsek munkáját folytatva, a kor kiemelkedő magyar politikusaival együttműködve, nagy szerepet játszott az uralkodói hatalom és a rendek közötti stabil, kölcsönösen előnyös viszonyokat biztosító kormányzati formák megteremtésében, melyek lehetővé tették az oszmán terjeszkedés feltartóztatása érdekében az erőforrások optimális kihasználását.[2]

1559-1562 között kánoni vizitációt rendelt el az egész esztergomi érsekség területén. 1562-ben kiadatta magyarul Canisius Szent Péter kis katekizmusát.[3] Oláh Miklós nevéhez fűződik a magyarországi első egyetemként számon tartott nagyszombati Jezsuita Akadémia alapítása (1554), s ennek bibliotékájaként az első egyetemi könyvtár, a mai ELTE Egyetemi Könyvtár elődjének 1561-es alapítása is.[4]

Mint humanista és írnok, Olahus a kor számos felvilágosult elméjével levelezett: Rotterdami Erasmus elismerését és szimpátiáját is magának tudhatta. Legismertebb művei, melyeket Németalföldi tartózkodása alatt, humanista szellemben, latin nyelven íródott: Hungária és Attila, amelyet Zsámboki János (Johannes Sambucus) adott ki először Antonio Bonfini Rerum Hungaricarum decades című nagy történeti munkájának 1568 évi bázeli kiadásába fűzve. A művek gazdag leírást tartalmaznak a magyar történelemről, földrajzról és gazdaságról, főként Erdélyről. Munkáit már a 16. században több nyelvre lefordították, egyes részek bekerültek Maciej Stryjkowski krónikájába is (1582).

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hungaria et Athila, első kiadás Zsámboky János (Johannes Sambucus) Antonio Bonfini Rerum Ungaricarum Decades művéhez csatolva, 1568, Bázel;[5] modern kiad. Oláh Miklós, Hungária - Athila. Szerk. Kulcsár Péter. Budapest 2000
  • Genesis filiorum Regis Ferdinandi
  • Ephemerides
  • Brevis descriptio vitae Benedicti Zerchsky

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Hóman–Szekfű (1928)Magyar Történelem. Királyi Magyar egyetemi nyomda. Budapest
  2. Rubicon. Történelmi magazin 2013/2-3.
  3. A Magyar Katolikus Egyház évszázadai, uj.katolikus.hu
  4. ELTE Egyetemi Könyvtár (A honlapról letöltve: 2014. április 6.)
  5. Zoltán András: A krakkói nyomdászat és a magyar művelõdés, Kisebbségkutatás-Szemle a hazai és külföldi irodalomból,12. évf. 2003. 1. szám

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Oláh Miklós (érsek) témájú médiaállományokat.


Elődje:
Fráter György
Esztergomi érsek
1553–1568
Utódja:
Verancsics Antal