Oláh Attila

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Oláh Attila
Oláh Attila egyetemi tanár, dékán, ELTE.jpg
Életrajzi adatok
Született 1949október 11. (65 éves)
Miskolc
Nemzetiség magyar magyar
Állampolgárság magyar
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
ELTE pszichológia és biológia szak
Pályafutása
Szakterület egészségpszichológia
Kutatási terület személyiségpszichológia
pszichometria
flow
Tudományos fokozat PhD (1994)
Habilitáció (2005)
Aktivitási típus oktatás
kutatás
konferencia- és intézményszervezés
Munkahelyek
ELTE Pedagógiai Pszichológiai Kar Pszichológiai Intézet
Személyiség és Klinikai Pszichológiai Tanszék
tanszékvezető
egyetemi tanár
dékán (PPK)
ELTE Pedagogikum Központ Vezető Testületének elnöke
Jelentős munkái Érzelmek, megküzdés és optimális élmény (2005)
Tudományos publikációk száma 129
Szakmai kitüntetések
Ranschburg-emlékérem (2006)

Oláh Attila (Miskolc, 1949. október 11. – ) pszichológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Pedagógiai és Pszichológiai Karának dékánja és a Személyiség és Klinikai Pszichológiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. Az ELTE Pszichológiai Doktori Iskola törzstagja.

Kutatási területei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megküzdés személyiségtényezői, a pszichológiai immunrendszer. A pozitív személyiség vonások. A flow élmény pszichofiziológiai markerei. Az érzelmi intelligencia pszichometriája.[1]

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felsőfokú tanulmányokat 1968 és 1973 között az ELTE BTK pszichológia-biológia szakán folytatott, klinikai pszichológusként szerzett diplomát 1973-ban. Az egyetem befejezése után az ELTE BTK Általános Pszichológiai Tanszékére került mint tudományos továbbképzési ösztöndíjas, 1973-tól a mai napig az ELTE tanára, kutatója, tudományszervezője.

1975-ben bölcsészettudományi doktorrá avatták az ELTE-n, Konformizmus és személyiség c. disszertációja summa cum laude minősítést nyert. 1975-ben kinevezték tanársegédnek, ebben a beosztásban oktatási feladatain túl új tárgyak koncepcióját (motiváció gyakorlat, személyiségdiagnosztikai gyakorlat, projektív tesztek alkalmazása, pszichometria) és tematikáját készítette el, a pszichometria tárgynak a bevezetése a magyar pszichológus képzésbe Oláh Attila nevéhez fűződik.

1979-ben az újonnan alakult Személyiség és Klinikai Pszichológiai Tanszék adjunktusa, majd docense lett, ahol jelenleg is, 1999-től kinevezett tanszékvezető egyetemi docensi, 2006-tól tanszékvezető egyetemi tanári beosztásban dolgozik. 1994-ben az új tudományos szisztéma szerint megkapta a PhD fokozatot (Tudományos Minősítő Bizottság), majd habilitált, habilitációs dolgozatának címe: Pszichológiai immunitás: konstruktumok és mérési eljárások. 2005-ben a Magyar Tudományos Akadémia a pszichológiai tudományok habilitált doktorává nyilvánította, ennek nyomán 2006-ban kinevezték az ELTE egyetemi tanárává.

Tudomány- és intézményszervezésből pályájának kezdete óta kivette és kiveszi részét a legkülönbözőbb szinteken, 2011-ig a PPK Pszichológiai Intézetének igazgatói teendőit is ő látta el jelenlegi dékáni, tanszékvezetői, laboratóriumvezetői, s a Központi Pedagogum elnökségi teendői mellett. Jelentős szerepet tölt be mind a mai napig intézménye (PPK) nemzetközi kapcsolatainak ápolásában, a magyar és nemzetközi szakmai társaságokban.

Oktatói, kutatói munkája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1973 óta tart előadásokat és gyakorlatokat az alap-, a mester és a szakirányú képzésben, a tanárképzésben és az ELTE Pszichológia Doktori Iskolájában, témavezető a PTE Pszichológia Doktori Iskolájában is. Közel négy évtizedes oktatói pályafutása során 4 új program (személyiségpszichológia, egészségpszichológia, egészségpszichológiai szakképzési program, egészségpszichológiai tanár továbbképzési program) kidolgozásában vett részt és 14 tárgy tematikáját készítette el. 1999 óta az ELTE Személyiség és Egészségpszichológiai Tanszékének vezetőjeként 12 oktató és 6 ösztöndíjas, az oktatásban is résztvevő doktorandusz oktatási munkáját irányítja.

Az ELTE Pszichológiai Doktori Iskola belső alapító tagja, azaz törzstagja. 1997-ben részt vett a Személyiség és Egészségpszichológiai Doktori Alprogram koncepciójának és két kötelező tárgyának a kimunkálásában, ezeket a tárgyakat a mai napig oktatja. Jelenleg az alprogram vezetőjeként 9 doktorandusz munkáját irányítja és aktívan részt vesz a doktori szigorlatokon és védéseken. Témavezetésének eredményeképp eddig öt hallgató nyert PhD fokozatot, jelenleg 10 doktorandusz hallgatója van, közülük kettőnek témavezetője.[2]

Tanítványai közül eddig többen szereztek OTDK helyezést. 1995 és 2011 között 82 szakdolgozat témavezetését látta el a pszichológia szakon, és kilenc PhD dolgozatot értékelt.

1986-tól egymást követő 5 ciklusban nyert el OTKA támogatást mint témavezető, a 4 OTKA pályázatban 12 munkatárssal dolgozott együtt. Szakcikkekben és nemzetközi konferenciákon tették közzé eredményeiket, ezek száma az 1995 előtti időszakban 45 szakírás, az elmúlt tíz évben 54, ebből 16 könyv (egy angol nyelvű monográfia). Kutatási tevékenysége fókuszában eddigi életpályáján a módszerek fejlesztése, új tesztek konstruálása állt, 12 tesztkönyvet írt és számos teszt adaptálását és standardizálását végezte el.

Nemzetközi tudományos kapcsolatok és együttműködés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az elmúlt húsz évben három nagy nemzetközi szakmai társaság (European Association for Research on Adolescence (EARA); Positive Psychology Network (PP Network); European Association of Psychological Assessment) konferenciájának egyik fő szervezője volt (EARA, 1998 Budapest; PP Network, 2002 Washington; (Európai Szekció), ECPA, 2005 Budapest.

Kutatási együttműködést folytatott és folytat a Stockholmi Egyetemmel (Lars Bergman), az Örebrói Egyetemmel (Hakan Stattin), az Adeni Egyetemmel (Hasszan Kasszim) a holland CITO group-pal (Annemarie de Knecht-van Eekelen), Quality of Life Research Center-rel (Csíkszentmihályi Mihály). Az elmúlt húsz évben az érzelem és a személyiséglélektan témakörben nemzetközi együttműködésben végzett kutatásainak eredményeit angol nyelvű és külön kötetben magyar nyelvű monográfiákban 2005-ben jelentette meg.[3] 2009-ben meghívott előadó volt a STAR konferencián Budapesten és a Coping and Resiliency konferencián Cavtatban.

2005-ben megalapította a Pozitív Pszichológiai Laboratóriumot az ELTE Pszichológiai Intézetében, ahol jelenleg TÁMOP támogatással négy doktorandusz közreműködésével a flow elektrofiziológiai markereinek azonosításával foglalkoznak.

Tudományos munkái (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar nyelven[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Pléh C, László J, OLÁH A (szerk.) (2001). Tanulás, kezdeményezés, alkotás : Barkóczi Ilona 75. születésnapjára. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó. 481 p. ISBN 963-463-474-5
  • Oláh Attila (2005). Érzelmek, megküzdés és optimális élmény : belső világunk megismerésének módszerei. Budapest, Trefort Kiadó. 224 p. ISBN 9634463487
  • Demetrovics Zs, Kökönyei Gy, OLÁH A (szerk.) (2007). Személyiséglélektantól az egészségpszichológiáig : tanulmányok Kulcsár Zsuzsanna tiszteletére. Budapest: Trefort Kiadó.
  • Czigler István, OLÁH Attila: Találkozás a pszichológiával (2007). Budapest, Osiris tankönyvek. 356 p. ISBN 9789633899212
  • Nagy H, OLÁH A, G. Tóth K.(2009). Az érzelmi intelligencia mérésének néhány problémája, a fejlődési kritérium tesztelése. Pszichológia, 29:(2) pp. 165-186.
  • OLÁH A, Soltész,P., Nagy, H., Mózes, T., Bimbó, M., Mészáros, V. (2010). Kísérlet a flow és antiflow élményállapotok speciális agyi kompetenseinek detektálására. In: MPT (szerk.) MPT 2010 évi Nagygyűlés. Pécs, Magyarország, 2010.05.27-2010.05.29. (Magyar Pszichológiai Társaság) Pécs: MPT, p. 142.
  • Oláh Attila (2010). Az empirikus kreativitáskutatás hazai hagyományai. Magyar Pszichológiai Szemle, 65:(2) pp. 189-198.

Angol nyelven[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Oláh Attila (1980). A study of personality-dynamic bacground of conforming behavior. In: Hunyady György, Kardos Lajos, Pléh Csaba (szerk.) Attitudes, interaction and personality. Budapest, Akadémiai Kiadó. pp. 10-15.
  • Oláh Attila (1995). Coping strategies among adolescents: a cross cultural study. Journal of Adolescence 18:(4) pp. 491-512.
  • Oláh Attila (2004). Psychological Immunity : A New Concept in Coping with Stress. Applied Psychology in Hungary V: pp. 149-191.
  • Oláh Attila (2005). Anxiety, coping, and flow : empirical studies in interactional perspective. Budapest, Trefort, 2005. 271 p. ISBN 963-446-349-5
  • Urbán R, Kugler Gy., OLÁH A., Szilágyi Zs.(2006). Smoking and education: Do psychosocial variables explain the relationship between education and smoking behaviour? Nicotine & Tobacco Research, 8:(4) pp. 565-573.
  • Oláh Attila (2009). Psychological Immune System.: A model for human beings' psychic apparatus of stress managing. In: Oláh A és társai (szerk.) 30th Stress and Anxiety Research Society Conference. Budapest, Magyarország, 2009.07.16-2009.07.18. Budapest: p. 69.
  • OLÁH A, Nagy, H., G. Tóth, K. (2010) Life expectancy and psychological immune competence in different cultures. Empirical Text and Culture Research 4: pp. 102-108.

Szerkesztőbizottsági tagság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hazai és nemzetközi kutatási ösztöndíjak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csíkszentmihályi Mihály (balról) és Oláh Attila MPT elnök (jobbról) kézfogása.
A MPT tiszteletbeli tagjává választotta Csíkszentmihályit (2009)
  • Tudományos Továbbképzési Ösztöndíj (1973-1975) ELTE
  • Országos Ösztöndíj Tanács (1977), Svédország
  • Országos Ösztöndíj Tanács (1992), Svédország
  • Svéd Intézet Ösztöndíja (1994)
  • Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1997-2001)

Társasági tagság (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar Pszichológiai Társaság aktív tagja 1973-tól, elnöke 2007 óta
  • Positive Psychology Network (PP Network)
  • European Association of Personality Psychology
  • European Association for Research on Adolescence (EARA)

Díjak, elismerések (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Oláh Attila az Országos Doktori Tanács honlapján (Hozzáférés 2011. április 7.)
  2. Országos Doktori Tanács honlapja, i.m.
  3. Anxiety, coping, and flow : empirical studies in interactional perspective / Attila Oláh. – [Budapest] : Trefort, 2005. – 271 p. ISBN 963-446-349-5

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Oláh Attila témájú médiaállományokat.