Obermayer Ernő
| Obermayer Ernő | |
 | |
| Szobra Újszegeden (Lapis András alkotása) | |
| Született | Obermayer Ernő Kálmán 1888. december 13.[1] Somlószőlős |
| Elhunyt | 1969. május 27. (80 évesen)[1] Szeged |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Száhlender Erzsébet Mária (h. 1921–1969) |
| Szülei | Obermayer Ernő Kocsy Irma |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Magyar Királyi József Műegyetem (–1910) |
| Kitüntetései |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Obermayer Ernő témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Obermayer Ernő Kálmán (Somlószőlős, 1888. december 13.[2] – Szeged, 1969. május 27.[3]) Kossuth-díjas vegyészmérnök, mezőgazdász, növénynemesítő. Nemzetközileg is elismert eredményeket ért el a magyar fűszerpaprika nemesítésében. Az MTA levelező tagjává választotta (1953).
Élete, munkássága[szerkesztés]
Obermayer Ernő számtartó és Kocsy Irma gyermekeként született. Középiskolai tanulmányait a Cisztercita Rend Pécsi Római Katolikus Főgimnáziumában végezte, majd a Magyar Királyi József Műegyetem vegyészmérnöki karának hallgatója lett. 1910-ben kapta meg vegyészmérnöki diplomáját. A búza virágzásbiológiája mellett már ekkor elkezdett foglalkozni a fűszerpaprika olajtartalmának vizsgálatával. Pályakezdőként a magyaróvári Országos Növénynemesítési Intézetben (1910–1918) szerzett tapasztalatokat, ahol Grábner Emil munkatársa volt. 1918-ban a budapesti Országos Chemiai Intézetbe került, innen pedig Kalocsára, a fűszerpaprika-termelés egyik hazájába. Itt indította el a fűszerpaprika nemesítését, több csípős és nem csípős (csemege) fajtát sikerült meghonosítania.
1927-ben a szegedi Vegykísérleti Állomásra került, három év múltán (1931) a Növénytermesztési és Növénynemesítő Kísérleti Állomás igazgatójaként (1931–) további eredményeket ért el a szegedi fűszerpaprika nemesítésében és termesztésének fejlesztésében. A hazai termesztésben meghonosodott csípős fajták mintegy 80%-a az ő kísérleteinek eredménye. A szárazságtűrő étkezési paprika előállításával kapcsolatos kísérletei is eredményre vezettek. Neki és Szent-Györgyi Albert kísérleteinek köszönhetően (Szent-Györgyi a fűszerpaprikából tudott legtöbb C-vitamint nyerni) vett újabb lendület a fűszerpaprika-termelés Szegeden az 1930-as, 1940-es években és még több évtizeden át.
A rizstermesztés meghonosításában a fajtakérdést sikerült megoldania, kikísérletezte, hogy melyik fajta a legalkalmasabb hazai termesztésre, számos hazai eredménytelen kísérlet előzte meg már évszázadok óta. (Tévesen a rizstermesztés meghonosításának célját gyakran a Rákosi-kurzushoz kötik, holott ez már jóval korábban kezdődött, a török időkre nyúlik vissza.)
A paprikán és a rizsen kívül a gabona-, szója-, fűszerkömény, ricinus és a gyapot termesztése is foglalkoztatta. Az MTA által 1961-ben életre hívott Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) Agrár és Földtudományi szakbizottságának irányításával Obermayer Ernőt, az MTA levelező tagját bízták meg.
Emlékezete[szerkesztés]
1978. december 12-én, születésének 90. évfordulója alkalmából felállították mellszobrát Szegeden, a Gabonakutató parkjában. A szobor Lapis András szobrászművész alkotása.[4][5]
Tudományos közleményei és kötetei (válogatás)[szerkesztés]
- A paprika mint magyar fűszer-különlegesség és kiviteli cikk. Budapest : Pallas Ny., 1929. 10 p. ; (Klny. a Kísérletügyi Közlemények 1928. évfolyamából).
- Ärztliche Meinungen über die physiologische Wirkung des ungarischen Paprikas. Budapest : Pallas, 1935. 12 p., 2 t. (Klny.: a Kísérletügyi Közleményekből).
- A magyar fűszerpaprika szántóföldi termesztése. Budapest : Pallas, 1938. 46 p.
- A magyar fűszerpaprika helyes termesztése és ipari feldolgozása. Társszerzők: Horváth Ferenc, Szanyi István. Budapest : Fűszerpaprikát Értékesítő Közp. Szöv., 1938. 95 p.
- Négyéves kísérlet a Baross-féle nőivarú ricinussal. Budapest : Pátria Ny., 1942 4 p. ; (Klny. a Köztelekből).
- Magyarország gabonatermesztése. Budapest : Pallas Ny., 1942. 6 p. ; (Klny.: Kísérletügyi közlemények "Szemle" melléklete)
- Szójababtermesztés háborús jelentősége. Budapest : Stephaneum Ny., 1942. 4 p. ; (Klny.: a Növényvédelemből).
- Útmutató a konyhakömény termesztésére. Szeged : Áll. Növénytermesztési és Növénynemesítő Kísérleti Intézet, 1948. (Szeged : Ablaka Ny.) 8 p.
- Tájékoztató a gyapotnövény termesztéséről külföldi és hazai vonatkozásban. Szeged : Áll. Növénytermesztési és Növénynemesítő Kísérleti Int., 1948? (Szeged : [Ablaka Ny.]) 8 p.
- A paprika. Társszerzők Mándy György, Benedek László. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1955. 125 p.
- A fűszerpaprika legjobb ültetési idejének megállapítása szakaszos ültetési idő-kísérletekkel. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1955. pp. 279–305. (Klny. a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztályának Közleményeiből).
Díjai, elismerései (válogatás)[szerkesztés]
- Kossuth-díj (1949)
- Munka Érdemrend (1963)[6]
- Munka Érdemrend arany fokozata (1967)[7]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Obermayer Ernő
- ↑ Születési bejegyzése a somlószőlősi (nagyszőlősi) római katolikus keresztelési akv. 100/1888. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 11.)
- ↑ Halotti bejegyzése a szegedi állami halotti akv. 302/1969. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 8.)
- ↑ Obermayer Ernő munkássága és szobra
- ↑ Bővebb információ a szobor felállításáról lásd Magyar Mezőgazdaság, 1979. január 3.
- ↑ Magyar Közlöny (1963. december 21.)
- ↑ Magyar Közlöny (1967. szeptember 1.)
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
- Biológiai lexikon. III. köt. Szerk. Straub F. Brunó. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1977. Obermayer Ernő lásd 263. p.
- História, tudósnaptár, Obermayer Ernő
- Obermayer Ernő születésnapja
- Az egyetemen folyó kutatómunka és fő eredményei
- A rizstermesztés, -kutatás és -nemesítés története hazánkban
