Obádovics J. Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Obádovics J. Gyula

Dr. Obádovics József Gyula (Baja, 1927. március 3. –) természettudományi, műszaki doktor, a matematika tudományok kandidátusa. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem volt tanszékvezetője, a Scolar Kiadó alapítója. 15 könyv, 30 egyetemi jegyzet, 52 tudományos publikáció szerzője. A magyar számítástechnika-oktatás egyik megteremtője. Országszerte ismert fogalommá vált összefoglaló és gyakorló kézikönyv jellegű, nemzedékek által használt és rengeteg kiadást megért, Matematika c. közép- és felsőfokú ismereteket tárgyaló matematika-tankönyvéről, amelyet csak "az Obádovics" néven emlegetnek. [1] Fikciós műveket is alkot, Sámán Simon álnéven. Nyugdíjba vonulása után Julius J. Coach néven erotikus regényeket is megjelentetett. [2]

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyetemi tanulmányait rendkívüli hallgatóként kezdte 1945-ben, a Pázmány Péter Tudományegyetemen. Olyan kiváló professzorok óráit hallgatta, mint például Fejér Lipót, Kerékjártó Béla, Szász Pál, Turán Pál, Fejes Tóth László, Rényi Alfréd. Itt szerzett 1950-ben matematikafizika szakos tanári diplomát. Szaktárgyai mellett – érdeklődési körének megfelelően – filozófiai, logikai, lélektani, etikai, didaktikai, tantervelméleti, iskolaszervezettani, társadalomtudományi előadásokat is hallgatott. A Miskolci Egyetem matematikai tanszékén volt adjunktus, majd docens. Kidolgozta a számítástechnika és a numerikus módszerek tananyagát. Az Országos Vezetőképző Központ Számítástechnikai Osztályának vezetője, majd megszervezte a MÜM Számítástechnikai Intézetét, s annak igazgatója lett. A vezetők számítástechnikai képzésében először alkalmazták a számítógépes interaktív vezetői játékokat. A GATE Mezőgazdasági Gépészmérnöki Kar matematikai és számítástechnikai intézetének igazgatója és a matematikai tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. 1986-ban a kar ötödéves hallgatói „kiváló tanár”-nak választották, és Aranygyűrűvel tüntették ki. 1988-tól nyugdíjas egyetemi tanár. 1996-tól az OM megbízásából számítástechnikai vizsgabizottsági elnöki teendőket lát el, valamint felsőfokú tanfolyamokon matematikát oktat. 2003-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét.

Hobbija a kertészkedés, a horgászás, versek és novellák írása. Jelenleg Balatonszárszón él feleségével. Tizenhárom unokája és öt dédunokája van, három lánya szintén matematikával foglalkozik. Egyik unokája, Érsek-Obádovics Mercédesz színésznő.

Obádovics önmagát bunyevácnak vallja és egyik célja a bunyevácok Magyarországon önálló nemzeti kisebbségként történő bejegyzése. A 2011-es népszámlálás alkalmával is felszólította a magyarországi bunyevácokat, hogy vállalják nemzeti identitásukat, s ne horvátnak vallják magukat. Ennek nyomán felháborodással fogadta, hogy a bunyevác kisebbséget ezúttal sem ismerték el és a horvát kisebbségi önkormányzat meggátolja ennek létrejöttét.[3]

Ismertebb munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Matematika (10. kiadás, 1978, Budapest, Műszaki Könyvkiadó)
  • Matematika (19. kiadás, 2012, Budapest, Scolar Kiadó)
  • Felsőbb matematika (társszerző: Szarka Zoltán) (2. kiadás, 2002, Budapest, Scolar Kiadó)
  • Felsőbb matematikai feladatgyűjtemény (2. kiadás, 2002, Budapest, Scolar Kiadó)
  • Lineáris algebra példákkal (2001, Budapest, Scolar Kiadó)
  • Valószínűségszámítás és matematikai statisztika (5. kiadás, 2003, Budapest, Scolar Kiadó)
  • Mátrixok és differenciálegyenlet-rendszerek (2005, Budapest, Scolar Kiadó)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]