OPL

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Open Programming Language (OPL)
Paradigma imperatív, strukturált, beágyazott
Megjelent 1984
Tervező Psion Ltd
Utolsó kiadás 1.56 (2006. 06. 17.)
Operációs rendszer Symbian OS, EPOC
Licenc free
Weboldal

Az OPL (az Open Programming Language kifejezés kezdőbetűiből) egy BASIC-szerű, beágyazott programozási nyelv olyan hordozható számítógépes eszközök számára, amelyek Symbian operációs rendszert futtatnak. A nyelv könnyen tanulható, eljárásorientált, átmenetet képez a BASIC és a Pascal programozási nyelv között. A fordítás során egy bytecode szintű program jön létre, amely futtatható.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1. ábra: 32 bites OPL programok futtatására alkalmas kéziszámítógép

Az OPL programozási nyelvet a Psion Ltd. hozta létre az Organiser nevű PDA-hoz 1984-ben és az eredeti neve Organiser Programming Language volt. A nevet az Organiser I-et követő újabb készülékek (Organiser II, Revo, Series 3, Series 5, Series 5MX (1. ábra), Series 7, stb.) megjelenésekor (melyek szintén tartalmazták e programozási nyelvet) Open Programming Language névre változtattak 1986-ban. Az EPOC operációs rendszert később a Psion Ltd.-ből kivált szoftveres részleg Symbian néven értékesítette a mobilkészülék-gyártó cégek részére, így a Nokia, Ericsson és a Motorola egyes gyártmányai átvették az OPL használatának lehetőségét is.

Előnyei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az OPL programozási nyelvet a következő előnyök jellemzik[1]:

  • könnyen tanulható;
  • többfeladatos és többszálú feladatvégrehajtás akár 16-bites operációs rendszereken is[2];
  • beágyazott rendszereknél a gépen rendelkezésre áll;
  • szabadon letölthető (például emulátorokra);
  • szabadon felhasználható és segítségével (a nyelv korlátain belül) tetszőleges program írható;
  • a létrehozott kód kis méretű és hatékony;
  • bővíthető.

Hátrányai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az OPL programozási nyelv legnagyobb hátránya az, hogy sokféle változata létezik[3], így egy előre megírt program a különböző készülékek között kevésbé hordozható, mint például a Tcl/Tk vagy a Java programok. Általában az OPL programok sem felfelé, sem visszafelé nem kompatibilisek, mert a beágyazott rendszer miatt jobban követik a hardver specialitásait, mint az általános célú programok.

Változatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az OPL-ből két főbb változat létezik:

  • 16 bites és;
  • 32 bites.

16 bites[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

16 bites OPL programokat csak a Psion gépek használnak[3] A 16 bites programok CALL utasításokat használnak a hardver közvetlen elérésére. Ezt a metódust a 32 bites OPL programok nem támogatják.

32 bites[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 32 bites OPL programok csak OPX-hívásokon keresztül (könyvtári függvények használatával) tudják elérni a számítógép hardverét. Ez a metódus robusztusabb felépítést ad a többszálú felhasználás esetén[4], ugyanakkor kevesebb szabadságot ad a programozók számára. 32 bites OPL programokat használ például a Psion 5MX, Psion 7, MC218 és a Revo, Revo Plus, Mako DIAMOND (vagyis az összes EPOC op. rendszer), Nokia 9200, 9300 és 9500 Communicator sorozat és a Sony Ericsson P800, P900, P910 gépek.

Programpéldák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hello world program:

PROC main:
  PRINT "Hello World!"
  PAUSE 40
ENDP

Példa grafikus felület használatára (EPOC ER5, ER7, Nokia):

CONST KKeyEnter%=13

PROC hello:
  dINIT "Hello"
  dTEXT "","Hello World!"
  dBUTTONS "OK",KKeyEnter%
  DIALOG
ENDP

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://opl-dev.sourceforge.net/aboutopl.html Benefits of OPL
  2. Leigh Edwards: Programming Psion ComputersEMCC Manchester,1999, ISBN 0 9530663 0 4
  3. ^ a b http://www.garethjmsaunders.co.uk/psion/programming16_opl.html Types of OPL
  4. Például mert nincsenek konkurens programok ugyanazon erőforrásokért.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]