Négyigenes népszavazás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A négyigenes népszavazás plakátja

A „négyigenes” népszavazás Magyarország köztársasággá válásának folyamán, négy párt kezdeményezésére kiírt népszavazás, a köztársasági elnök választásának módjáról, a Munkásőrség megszüntetéséről, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) vagyonelszámolásáról és a munkahelyi pártszervezetek megszüntetéséről szólt. A szavazást 1989. november 26-án bonyolították le.

A szavazás érvényes és eredményes lett. A köztársasági elnök megválasztásáról szóló kérdés eredménye a legszorosabb a magyar népszavazások történetében, csupán 6404 szavazat (0,15%) döntött.

Előzmények[szerkesztés]

1989. szeptember 18-án véget értek a magyarországi rendszerváltást előkészítő nemzeti kerekasztal-tárgyalások. A megállapodás szerint még a tavaszi első szabad választások előtt, 1990. január 7-én megtartották volna a közvetlen elnökválasztást. Ezt a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) és a Magyar Demokrata Fórum (MDF) elfogadta, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) és a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) nem, mert a közvetlen elnökválasztáson nagy valószínűséggel az akkor rendkívül népszerű Pozsgay Imre államminiszter, a népi baloldalhoz tartozó kommunista politikus győzött volna.

Az MSZMP és az MDF terveit keresztülhúzó népszavazás ötlete az SZDSZ vezetőitől eredt, ehhez csatlakozott három másik párt. A kérdéseket úgy fogalmazták meg, hogy az azokra adott „igen” válasz a kezdeményezők álláspontját tükrözze.

A kezdeményezők[szerkesztés]

Négy párt közösen kezdeményezte a népszavazást:

A négy kérdés[szerkesztés]

# Téma A hivatalos kérdés
1. elnökválasztás Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?
2. munkahelyek Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről?
3. pártvagyon Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában, vagy a kezelésében levő vagyonról?
4. munkásőrség Feloszlassák-e a Munkásőrséget?

Kampány[szerkesztés]

A kezdeményező SZDSZ-en kívül a „négy igen” oldalán állt a Fidesz, a Petrasovits Anna-féle Szociáldemokrata Párt és a Kisgazdapárt is. A négy szervezet november 8-án közös felhívást bocsátott ki, melyben a népszavazáson való részvételre és négy „igen”-szavazat leadására kérték a választópolgárokat. „Aki otthon marad, a múltra szavaz!” – lehetett olvasni plakátokon, szórólapokon.

Az MDF, mely az aláírásgyűjtés időszakában a háttérbe húzódott, nem kívánt hozzácsapódni a szemben álló oldalak egyikéhez sem, ezért a bojkottfelhívást választotta. „Nem megyünk el, nem szavazunk” – jelentette be Csengey Dénes a tévé híradójában. Az emberek többsége így is elment szavazni, viszont nem maradt tekintélyes ellenzéki szervezet, mely az első kérdésre a „nem”-et ajánlotta volna követőinek.

A szavazás menete[szerkesztés]

A szavazást 1989. november 26-án bonyolították le. A választópolgárok reggel 6 órától kezdve adhatták le a szavazataikat, egészen a 18 órás urnazárásig.

Részvétel[szerkesztés]

A részvétel összesített adatai[1][2]
jogosultak
arányában
Választójogosult 7 799 059
Szavazó 4 526 602 58,04%
Távolmaradó 3 272 457 41,96%
szavazó 58,0% távolmaradó 42,0%
Részvételi adatok megyénként
Hét szavazópolgárra öt távolmaradó jutott

A 8 millió szavazásra jogosult polgárból 4½ millió vett részt a népszavazáson (58%). Az érvénytelen szavazatok száma az egyes kérdésekre 225 ezer és 255 ezer között mozgott (5,0%-5,6%).

A részvételi hajlandóság jelentősen eltért az ország különböző területein. A legmagasabb arányban az ország nyugati részén mentek el szavazni (Vas és Győr-Sopron megye, 69-70%), a legkevesebben pedig a keleti megyékben (Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár, 51-52%).

Részvételi adatok országrészenként
Országrész Választó-
jogosult
Szavazó Részvétel
Dunántúl
9 megye
2 358 239 1 443 361 61,21%
Közép-Magyarország
a főváros és Pest megye
2 221 215 1 305 992 58,80%
Alföld és Észak
9 megye
3 219 605 1 777 249 55,20%
Összesen 7 799 059 4 526 602 58,04%

Eredmények[szerkesztés]

A „négyigenes” népszavazás eredményei
Az elnökválasztási kérdésre adott válaszok aránya megyénként
Kérdés Szavazat Arány Eredmény
igen nem +/– igen nem +/–
1. elnökválasztás 2 145 023 2 138 619 6 404 50,07% 49,93% +0,15% igen
2. munkahelyek 4 088 383 208 474 3 879 909 95,14% 4,85% +90,29% igen
3. pártvagyon 4 101 413 198 987 3 902 426 95,37% 4,63% +90,75% igen
4. munkásőrség 4 054 977 216 551 3 838 426 94,93% 5,07% +89,86% igen

1. kérdés: elnökválasztás[szerkesztés]

50,07% 49,93%

2. kérdés: munkahelyek[szerkesztés]

95,14%  
4,85%

3. kérdés: pártvagyon[szerkesztés]

95,37%  
4,63%

4. kérdés: munkásőrség[szerkesztés]

94,93%  
5,07%

Politikai következmények[szerkesztés]

Az első kérdésben csak csekély többséggel győzött a kezdeményezők szándéka, viszont a fennmaradó három kérdésben elsöprő módon nyilvánult meg a népakarat.

Ezzel meghiúsult a tervezett közvetlen köztársasági elnök-választás. Az SZDSZ és a Fidesz jelentősen növelte ismertségét és népszerűségét, ami hozzájárult sikeres tavaszi választási szereplésükhöz. Az első szabad parlamenti választások után, 1990-ben az MDF-SZDSZ paktum révén azután Göncz Árpád lett az államfő, akit az Országgyűlés választott meg. Pozsgay Imre ugyan MSZP-s képviselő lett, de később fokozatosan kiszorult a politikai színtérről.

Arról, hogy a köztársasági elnököt a parlament válassza vagy közvetlenül a nép, még 1990 nyarán kiírtak egy másik népszavazást, de az érvénytelen lett. (A résztvevők elsöprő, 86 százalékos többsége a közvetlen elnökválasztás mellett voksolt,[3] de ennek nem volt semmilyen közjogi következménye.) A köztársasági elnök megválasztásának módja azóta is vitatott.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A népszavazás országos eredménye. Választástörénet. Országos Választási Iroda, 1989. november 26. (Hozzáférés: 2019. július 9.)
  2. A jegyzőkönyvi adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, a (F) mező a szavazók számát.
  3. 1990.ÉVI NÉPSZAVAZÁS (1990.07.29) A népszavazás országos eredménye. valtor.valasztas.hu. (Hozzáférés: 2020. január 20.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]