Nátrium-acetát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nátrium-acetát

Nátrium-acetát
IUPAC-név nátrium-acetát
Szabályos név nátrium-etanoát
Más nevek ecetsav nátrium sója
Kémiai azonosítók
CAS-szám 127-09-3,
[6131-90-4] (trihidrát)
PubChem 517045
ChemSpider 29105
RTECS szám AJ4300010 (vízmentes)
AJ4580000 (trihidrát)
ATC kód B05XA08
Gyógyszer szabadnév sodium acetate
Gyógyszerkönyvi név Natrii acetas trihydricus
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet CH3COONa
Moláris tömeg 82,03 g/mol (anhidrát)

136,08 g/mol (trihidrát)

Megjelenés fehér por
Sűrűség 1,45 g/cm³, szilárd
Olvadáspont 324 °C-on elbomlik
Forráspont elbomlik
Oldhatóság (vízben) 76 g/100 ml (0 °C)
Lúgosság (pKb) 9,25
Kristályszerkezet
Kristályszerkezet monoklin
Veszélyek
MSDS External MSDS
EU osztályozás nincsenek veszélyességi szimbólumok[1]
Főbb veszélyek Irritáló
R mondatok (nincs)[1]
S mondatok (nincs)[1]
LD50 3530 mg/kg (patkány, szájon át)[1]
Rokon vegyületek
Azonos kation Nátrium-formiát
Nátrium-propionát
Azonos anion Kálium-acetát
Kalcium-acetát
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.
Nátrium-acetát

A nátrium-acetát (E262) (más néven nátrium-etanoát) az ecetsav nátriummal alkotott sója. Viszonylag olcsó vegyület, melyet széles körben használnak.

Felhasználási területek[szerkesztés]

Felhasználják többek között:

  • a textiliparban a kénsav semlegesítésére és festékek tartósságának növelésére
  • fémek bevonása során a galvánfürdők összetevőjeként
  • szintetikus gumi előállításánál a kloroprén vulkanizálása során
  • különböző chipsekben ízfokozóként alkalmazzák (sós és ecetes íze miatt)
  • élelmiszerekben tartósítószerként (ekkor általában nátrium-diacetátként, vagy E262-ként feltüntetve)
  • különböző oldatok pH értékének módosítására, elsősorban biokémiai folyamatok során, ahol a reakció kimenete nagyban függ az oldat pH-értékétől
  • kézmelegítő, és egyéb, kémiai reakció által fűtött melegítőkben, mert kristályosodása exoterm, és jelentős hőtöbblettel jár[2][3][4]
  • a trihidrát látens olvadáshője nagy (264-289 kJ/kg), így hőcsere folyamatokban[5]
  • szinte minden, gyümölcsből, vagy erjesztés útján készült élelmiszerben természetes úton megtalálható.

Nehezen fagy meg, így a fagyási ponton is túl lehet hűteni, de ha ilyenkor valaki beledob egy kis darab nátriumacetát-kristályt, akkor az egész megfagy pár másodperc alatt. A kristályosodás jelentős hővel jár, így akár 30 °C-ra is képes felmelegedni. Ennek a neve a forró vagy instant jég.

Előállítása[szerkesztés]

Mivel a nátrium-acetát olcsó, ezért a vegyiparból könnyen beszerezhető, laboratóriumokban csak elvétve, vagy demonstratív célokból szintetizálják ecetsav és valamilyen nátrium tartalmú bázis (nátrium-karbonát, nátrium-hidrogén-karbonát, nátrium-hidroxid stb.) segítségével:

CH3–COOH + Na+[HCO3] → CH3–COO Na+ + H2O + CO2

Vegyipari keretek között alkoholból, cukorból, vagy acetaldehidből állítják elő.

Egyéb reakciók[szerkesztés]

Kézmelegítő

Nátrium-acetáttal alkil-halogenidekből – például brómetánból – észterek állíthatók elő:

H3C–COO Na+ + Br–CH2–CH3H3C–COO–CH2–CH3 + NaBr

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d A nátrium-acetát vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. november 27. (JavaScript szükséges) (angolul)
  2. Crystallization of Supersaturated Sodium Acetate. Journal of Chemical Education
  3. "Fake" latent heat and supersaturation. [2007. december 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. november 20.)
  4. How do sodium acetate heat pads work?. HowStuffWorks. (Hozzáférés: 2007. szeptember 3.)
  5. Thermal Energy Storage: Systems and Applications, By Ibrahim Dincer, Marc A. Rosen, p. 155 [1]

Források[szerkesztés]