Nádasdy Ádám

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nádasdy Ádám
Stekovics Gáspár felvétele
Stekovics Gáspár felvétele
Született1947. február 15. (77 éves)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Gyermekeikét gyermek
SzüleiBirkás Lilian
Nádasdy Kálmán
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései

A Wikimédia Commons tartalmaz Nádasdy Ádám témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Nádasdy Ádám (Budapest, 1947. február 15. –) magyar nyelvész, költő, műfordító, esszéista, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Angol–Amerikai Intézet oktatója.

Családja[szerkesztés]

Édesapja Nádasdy Kálmán világhírű magyar rendező, édesanyja csehországi osztrák Birkás Lilian opera-énekesnő.[3] Anyai nagymamája adriai születésű, unokáihoz németül beszélő olasz–osztrák származású volt.[4] Két lánya és öt unokája van.[3] Párjával, a baleseti ortopédsebész Márkkal bejegyzett élettársi kapcsolatban él,[5] Angliában pedig összeházasodtak.[6][3]

Élete[szerkesztés]

Nádasdy Ádám a Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségizett, majd 1970-ben szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar angol–olasz szakán.[3] Két évig volt gimnáziumi tanár, majd 1972-től 2018-ig az ELTE Bölcsészettudományi Karon angol nyelvészeti tanszékén tanított, 1997-től 2003-ig tanszékvezető; Széchenyi István-ösztöndíjas.[3] A nyelvtudományok kandidátusa (1994). Szakterülete az angol nyelvészet – különösen a hangtan –, illetve a nyelvtörténet és germanisztika, valamint a magyar hangtan. 2004-ben a Zuger Kulturstiftung Alapítványtól egy féléves berlini ösztöndíjat nyert. 2006-ban az ELTE BTK-n habilitált. 2012-ben egyetemi tanárrá nevezték ki, 2017-től professor emeritus.

Anyanyelvének a magyart tartja: édesanyja németül ringatta, magyarul később a másodlagos szocializációs színtéren tanult meg. Elvégzett két egyetemi szakjának nyelvén kívül (angol, olasz) még franciául beszél.[7][8][4]

Nyelvi ismeretterjesztés[szerkesztés]

A kutatás és oktatás mellett a Magyar Narancs nyelvi ismeretterjesztő cikksorozatának, a Modern Talkingnak is szerzője; a 100. rész 2007 márciusában jelent meg.[9] 2003 novemberében a Mindentudás Egyetemén tartott előadást Miért változik a nyelv? címmel. Kálmán Lászlóval együtt szerkesztője a Klubrádió Szószátyár című műsorának.[10]

Irodalom[szerkesztés]

Szilágyi Lenke felvétele

Több kötetben jelentek meg versei. 1990-ben Déry Tibor-jutalommal, 1993-ban Robert Graves-díjjal, 2000-ben Füst Milán-díjjal tüntették ki. 2003-ban megkapta a Budapestért díjat „a magyar nyelvről való korszerű, tudományos igényű gondolkodás terjesztésében végzett eredményes munkájáért és műfordításaiért”, valamint a Szépíró-díjat, 2005-ben pedig a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjjal jutalmazták „költői és bátor szellemű műfordítói munkásságáért”.

Színdarab-fordításait – köztük Shakespeare-drámákat, l. alább – több színház játszotta. Oscar Wilde Bunburyjének fordítását (Szilárdnak kell lenni alcímmel) a Radnóti Színház mutatta be 2002-ben.[11][12] Az Operában a 2009/2010-évadtól kezdve az ő fordításából készült feliratokkal játsszák a Figaro házasságát,[13] a budapesti Radnóti Színház és a szombathelyi Weöres Sándor Színház pedig szintén Nádasdy Ádám friss fordításában játssza 2011 februárjától, ill. márciusától G. B. Shaw Pygmalionját.[14]

2016-ban jelent meg[15] Dante Isteni színjátékáról készített fordítása.[16][17][18][19] Pokol-fordítását korábban részletekben közölte a Műút folyóirat.

2019-ben jelent meg kötete, amelyben mai magyar nyelvre ültette át prózában a Bánk bán eredeti szövegét, s ezt az eredetivel együtt közli (ISBN 9789631438437). „A Bánk bán nyelve (…) a maga korában sem aratott osztatlan sikert. Már akkor régiesnek hatott, helyenként – épp a verselés miatt – mesterkéltnek, mondatai olykor döcögősnek. Arany János az olvasás során talált számára is érthetetlen fordulatokat, Vörösmarty a színházban ülve nem értett meg minden drámai helyzetet” – írja recenziójában Schiller Mariann.[20] Hasonló – az eredeti szöveg mellett mai magyarra ültetett, magyarázattal ellátott – kiadásban jelent meg 2022-ben a Csongor és Tünde (ISBN 9789631442274), 2023. augusztusban pedig Az ember tragédiája hasonló prózai fordítása.[21]

Ritkán használt prózaírói álneve: Graff Miklós.[22]

Művei[szerkesztés]

Nyelvi ismeretterjesztő munkái[szerkesztés]

Verseskötetei[szerkesztés]

Esszé- és novelláskötetei[szerkesztés]

  • Kováts Kriszta–Nádasdy Ádám: Budapest bámészko. Budapesti legendák; Fábri Péter dalszövegeivel; Kossuth, Bp., 2014 + CD ISBN 9789630979719
  • A vastagbőrű mimóza. Írások melegekről, melegségről. Magvető, Bp., 2015 ISBN 9789631432510
  • 100 év – 100 kép – 100 gondolat. 1890–1989. Kossuth, Bp., 2020 ISBN 9789635440689
  • A szakállas Neptun. Magvető, Bp., 2020 ISBN 9789631440195
  • A csökkenő költőiség. Tanulmányok, beszélgetések Shakespeare és Dante fordításáról; Magvető, Bp., 2021 ISBN 9789631441246
  • Hordtam az irhámat; Magvető, Bp., 2023 ISBN 9789631443066

Shakespeare-fordításai[szerkesztés]

Tankönyvei[szerkesztés]

  • Angol kiejtési gyakorlatok a gimnázium I–IV. osztálya számára (1987, ISBN 963180383X; 1990, ISBN 9631830624)
  • Practice book in English phonetics and phonology (2003, ISBN 9631945650)
  • Background to English pronunciation (2006, ISBN 9631957918) – az 1994 óta több kiadásban megjelent, azonos című egyetemi jegyzet bővített anyaga

Nyelvtudományi publikációs jegyzéke a Mindentudás Egyetemének oldalán érhető el (2003-ig, az előadás időpontjáig bezárólag)

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2023. november 1.)
  2. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
  3. a b c d e Puszta Dóra: Portré: Nádasdy Ádám nyelvész, tanár, költő, műfordító. HVG, 21. sz. (2020. május 21.) 58. o. ISSN 1217-9647
  4. a b Mátraházi Zsuzsa: Futni hagyni. HVG, XLV. évf. 27. sz. (2023. július 6.) 42–43. o.
  5. HVG: Vasfüggöny – Nádasdy Ádám nyelvtudós, költő igazságosságról, identitásról. [2013. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 11.)
  6. [1]
  7. Nádasdy: A magyar nem nehéz Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben (Origó, 2003. november 26.)
  8. Munka közben dolgozni (Litera, 2010. augusztus 17.)
  9. Megmondtam százszor
  10. Szószátyár. klubradio.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 8.)
  11. Oscar Wilde: Bunbury. [2008. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 27.)
  12. Bunbury-sajtófigyelő, Radnóti Színház
  13. Cikk az Opera honlapján. [2012. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 26.)
  14. Nádasdy Ádám újrafordította Shaw Pygmalionját (Nyest, 2010. december 28.)
  15. ISBN 9789631433791
  16. Interjú:„Tizennégyezer sor nem lehet végig szép” – Nádasdy Ádám az Isteni színjáték újrafordításáról Archiválva 2020. március 18-i dátummal a Wayback Machine-ben (Narancs XX. évf., 49. szám – 2008-12-04)
  17. Az új Dante mindjárt gyomorszájon vág (Origó, 2011. április 1.)
  18. Nádasdy Ádám: „Nagyon hülyék a fiatalok” (Népszabadság, 2014. augusztus 10.)
  19. Dante: Isteni színjáték magyar fordításának nyelvészeti kérdései – a fordító előadása az ELTE-n
  20. Magyarról magyarra – egy dráma túlélési esélyei (Revizoronline.com)
  21. Nádasdy Ádám: Képesek a szájukra venni, hogy „gyermekvédelem”, nem félnek az Istentől? (24.hu, 2023.08.10.)
  22. LMBT történeti hónap
  23. Ismertető az Örkény Színház honlapján. [2007. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. október 26.)
  24. Az Örkény Színházban Vízkereszt, vagy bánom is én, vagy amit akartok, vagy… címmel is játszották: ismertető a honlapjukon Archiválva 2006. október 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
  25. Nádasdy Ádám beszéde a Moholy-Nagy-díj átadásán Archiválva 2017. április 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (MOME.hu)
  26. Nádasdy Ádám az Artisjus Irodalmi Nagydíjasa (KönyvesBlog)
  27. Tompa és Nádasdy kap Merítés-díjat. (Hozzáférés: 2021. szeptember 29.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Nyelvészet[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

Egyéb[szerkesztés]