Nyék (egyértelműsítő lap)
A Nyék jelentései:
- Nyék, magyar törzs (a szó etimológiájával);
- Nyék, férfikeresztnév (a szó egy másik etimológiájával);
- Nyék, honfoglalás kori törzsfő egyes források szerint.
Földrajz[szerkesztés]
- Alsónyék, Magyarország, Tolna megye
- Budanyék, II. Ulászló nyéki vadászkastélyának romjainak a helye Budapesten, a Hűvösvölgyi út 78-as számú bekerített telken. Itt állt a középkori Nyék falu, (11. századi román stílusú templom alapjai).[1]
- Csallóköznyék (Nekyje na Ostrove), Nyékvárkony része
- Feketenyék (Čierna Voda, korábban Čierne Nekyje), Szlovákia, Nagyszombati kerület, Galántai járás
- Felsőnyék, Magyarország, Tolna megye
- Hernyék Magyarország, Zala megye
- Ipolynyék (Vinica, korábban Nekyje), Szlovákia, Besztercebányai kerület, Nagykürtösi járás
- Kápolnásnyék, Magyarország, Fejér megye; részei: alsó, felső, Kápolnás
- Mezőnyék, Nyékládháza része
- Nyék, Budapest II. kerületének része
- Nyék, Bársonyos község része, Komárom-Esztergom megye
- Nyék, Sopronnyék (Neckenmarkt) régi neve, Ausztria, Burgenland tartomány
- Nyék (Nekyje), Majtény (Majcichov) egykori része
- Nyék-puszta, Sarkad része, Magyarország, Békés megye
- Nyékinca (Nikinci/Никинци), Szerbia, Vajdaság Szerémségi körzete, Ürögi járás
- Nyékládháza, Magyarország, Borsod-Abaúj-Zemplén megye (eredetileg Mezőnyék és Ládháza)
- Nyékvárkony (Vrakúň), Szlovákia, Nagyszombati kerület, Dunaszerdahelyi járás (Csallóköz)
hasonló: Vereknye (Vrakuňa, Frattendorf vagy Wrackendorf), Pozsony része
lásd még: Jászfalu
Megjegyzés[szerkesztés]
Török Sándor a törzsnévi eredetű településnevek közel teljes számbavétele során 27 Nyék törzsi helynevet talált.[2] Azonban „a legújabb listák sem tekinthetők véglegesnek, mert történeti-földrajzi munkák során a múlt század dereka előtti forrásanyagból kerülnek újak elő, s egyesekről kiderül, hogy nem sorolhatók közéjük.” [3]
Korábban közvetlenül a népnévből eredeztette a népnévi neveket a magyar történeti és régészeti irodalom.[4] A jelenlegi felfogás szerint ez nem feltétlenül van így, elképzelhető, hogy egyes esetekben a népnév előbb személynévvé vált, majd a személynévből született meg a helynév, rendszerint a birtoklás kifejezésére.[5][6][7]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ II. Ulászló vadászkastélyának és Nyék falu középkori templomának romjai - Budanyék [archivált változat]. Összefogás Műemlékeinkért (2008. május 15.). Hozzáférés ideje: 2009. november 3. [archiválás ideje: 2010. május 23.] Archivált másolat. [2010. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 3.) Buda-nyéki királyi vadászkastély, Budapest (magyar nyelven). nemzetimuemlek.hu. [2013. szeptember 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 15.)
- ↑ Török Sándor. Mi volt a neve a három kabar törzsnek?, Századok CXVI, 988-1059. o. (1982)
- ↑ Györffy György.szerk.: Kovács László, Veszprémy László: A magyar törzsnevek és törzsi helynevek, Honfoglalás és nyelvészet, 224. o. (1997)
- ↑ Kristó Gyula. Tomus LV, Szempontok korai helyneveink történeti tipológiájához, Acta Historica Szegediensis, 60. o. (1976)
- ↑ Bárczi Géza. A magyar szókincs eredete, 2. kiadás, 159. o. (1958)
- ↑ szerk.: Kovács László, Veszprémy László: Korai magyar helységnévtípusok, Honfoglalás és nyelvészet, 180. o. (1997) Újraközlése: Kiss Lajos. Történeti vizsgálatok a földrajzi nevek körében, 133-140. o. (1999)
- ↑ Kristó Gyula, Makk Ferenc, Szegfű László. I-II, Adatok „korai” helyneveink ismeretéhez, 8. o. (1973, 1974)
 |
Ez egy egyértelműsítő lap, a hasonló megnevezések közötti választást segíti elő. Ha valamelyik cikkből kerültél ide, arra kérünk, lépj vissza, és pontosítsd benne a hivatkozást, hogy ne erre az egyértelműsítő lapra, hanem közvetlenül a kívánt jelentésre mutasson! |