Nyárádszereda
| Nyárádszereda (Miercurea Nirajului) | |||
 | |||
| Bocskai István szobra | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Székelyföld | ||
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Maros | ||
| Rang | város | ||
| Községközpont | Miercurea Nirajului | ||
| Beosztott falvak | |||
| Polgármester | Tóth Sándor (RMDSZ) | ||
| Irányítószám | 547410 | ||
| SIRUTA-kód | 118281 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 3543 fő (2011. okt. 31.)[2] +/- | ||
| Magyar lakosság | 4218 (78%, 2021)[3] | ||
| Község népessége | 5414 fő (2021. dec. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 104 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 55,88 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 31′ 48″, k. h. 24° 48′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 31′ 48″, k. h. 24° 48′ 00″ | |||
 | |||
| Nyárádszereda weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyárádszereda témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Nyárádszereda (románul Miercurea Nirajului): város (korábban községközpont) Romániában Maros megyében. A Nyárádmente központja, egykori mezőváros, 1861-ig Marosszék székhelye, régi vásáros helye, szerepét később Marosvásárhely vette át. Demeterfalva és Siketfalva 1936-tól, Nyárádandrásfalva 1941-től, Nyárádszentanna 1968-tól csatlakozott hozzá. Még hét társtelepülése van: Kisszentlőrinc, Székelybő, Székelymoson, Székelysárd, Székelytompa, Demeterfalva és Vece. 2003 óta újra város.
Fekvése[szerkesztés]
A település Marosvásárhelytől 19 km-re keletre a Kis- és Nagynyárád összefolyásánál fekszik.
Nevének eredete[szerkesztés]
Nyárádszereda a nevét a Nyárád folyóról, illetve a településen szerdánként tartott vásárról, illetve a szláv eredetű zerda névről kapta, ami vásárt jelent.
Története[szerkesztés]
Az első írásos említés a helységről “Oppidum Zereda” néven 1493-ból való. Mezővárosi rangja volt. Itt választották fejedelemmé Bocskai Istvánt 1605. február 21-én. 1745-ig itt tartották Marosszék közgyűléseit és törvényszéki üléseit. 1606-ban már vásárjoga volt, melyet 1790-ben II. Lipót bővített ki, ekkortól már három országos vásárt tartottak. A 19. században fejlődése megállt, 1876-ban községgé sorolták vissza. 1910-ben 1524 lakosából 8 román és 5 német kivételével mind magyarok. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásának székhelye volt. 1993-tól főiskolai kertészképzés működik a kisvárosban.
Lakossága[szerkesztés]
1992-ben társközségeivel együtt 5865 lakosa volt, melyből 4925 magyar, 699 román és 237 cigány volt. Magának Nyárádszeredának 3902 lakosából 3708 magyar, 134 román és 59 cigány lakója volt.
A 2002-es népszámlálás során lakosságának 93%-a magyarnak, 4%-a cigánynak és 3%-a románnak vallotta magát. A felekezeti megoszlás a következőképpen történt:[4]
- református: 57%
- római katolikus: 19%
- unitárius: 15%
- adventista: 6%
- Jehova tanúi: 5%
- ortodox: 4%
- más vallású: 2%
2011-ben a népszámlálás szerint a beosztott falvakkal 5554 lakosa volt, ebből 4625 magyar, 523 román, 192 cigány anyanyelvű. Nyárádszereda lakossága 3543 fő, ebből 3260 magyar, 89 román, 76 cigány.[5]
Látnivalók[szerkesztés]
- Református templom a régi gótikus templom köveiből 1838-ban épült, tornya 1898-ból való.
- A római katolikusok 1960-ban egy lakóházból alakították ki a misézési helyet, a mai templomot. Azelőtt egy kápolna szolgált istentisztelet helyéül, amely 1928-ban épült.
- A régi kápolna 1984-től az unitáriusok tulajdonába ment át. 2004-től a főtéren új unitárius templom épül.
- Bocskai István fejedelem mellszobrát 1906. június 23-án avatták fel, később a református templomba menekítették, 1998-óta található újra a főtéren.
- 2008-ban felújították a központi parkot, amely a város jellegzetes arculatát adja, és átadták a szökőkutat is a parkban.
- nevezetes a szakadát a Nyárád folyásánál
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1908-ban Farkas Jenő tanár, folklórgyűjtő.
- Itt született 1906. január 29-én Huszár Lajos numizmatikus.
- Itt született 1960. szeptember 19-én Rekita Rozália színésznő.
- Itt született 1968. augusztus 10-én Szabó Csilla nyelvtudományi szakíró.
Testvértelepülések[szerkesztés]
Mouscron, Belgium, (1993)
Aszód, Magyarország, (1994)- Simontornya, Magyarország, (1998)
- Örkény, Magyarország
- Szerencs, Magyarország, (2005)
- Mór, Magyarország, (2009)
- Hajdúdorog, Magyarország, (2011)
- Zalaegerszeg Magyarország
.svg){kind=small}
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
- ↑ Nyárádszereda.ro: A városról. [2008. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 4.)
- ↑ Distribuția vorbitorilor de limba maghiară - județul Mureș (angol nyelven). INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR NAŢIONALE. [2017. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 2.)
További információk[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
- Bekecs-hegy
- Deák Farkas
- Marosvásárhely–Parajd-vasútvonal
- A8-as autópálya (Románia)#Marosvásárhely–Nyárádszereda
- Székelyföld történelmi székei
- Sóvidéki lázadás
Maros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
| Nagysármás (55 km) | Szászrégen (28 km) | Maroshévíz (60 km) |
| Marosvásárhely (19 km) |
|
Szováta (21 km) |
| Erzsébetváros (40 km) | Erdőszentgyörgy (12 km) | Székelykeresztúr (33 km) |
.svg){kind=small}