Nyirő Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyirő Sándor
Született1849. február 3.
Nagybánya
Elhunyt1897. augusztus 10. (48 évesen)
Felsőbánya
Foglalkozásaügyész,
író
SablonWikidataSegítség

Nyirő Sándor (Nagybánya, 1849. február 3.Felsőbánya, 1897. augusztus 10.) városi tiszti ügyész, író.

Élete[szerkesztés]

A gimnáziumot Szatmárt, Nagybányán és Máramarosszigeten (1862-63. a VI., azután a VII. és VIII. osztályt) járta; 1866-ban Debrecenben kezdte jogi tanulmányait és évközben a pesti egyetemen folytatta, ahol államvizsgálatot tett. Előbb a honvédelmi minisztériumnál volt segédfogalmazó, majd Pesten köz- és váltóügyvédi vizsgálatot tett és ügyvédi irodát nyitott. 1878. január 11-én a nagybányai polgárok városi ügyésszé választották. 1897. augusztus 10-én a Kárpátegyesület több tagjával átrándult Felsőbányára, ahol a Feketehegyet akarta megmászni; a hegy tövénél egyszerre rosszul lett és halva rogyott össze, régi szívbaja megölte.

Cikket, költeményeket írt a vidéki lapokba, de leginkább a saját lapjába; egy versét a Vidéki költők Albuma (Kassa, 1896) is hozta.

Szerkesztette a Nagybánya és Vidéke c. társadalmi hetilapot 1878-ban mint főszerkesztő, 1881-83-ban önállóan; az utóbbi három évben a lap kiadó-tulajdonosa is volt.

Munkája[szerkesztés]

  • A fütty, népszinmű dalokkal négy felvonásban (zenéje Serly Lajostól). Nagybánya, 1883. (Először előadták 1883. máj. 18. a budapesti Népszínházban. Ism. Főv. Lapok 116., Függetlenség, P. Hirlap, Budap. Hirlap, Nemzet 137., Nemzeti Ujság 50. sz.).

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerk. Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999.
  • Leszler József: Nótakedvelőknek. Bp., Zeneműkiadó, 1986.
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].