Nyikolaj Ivanovics Pirogov

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyikolaj Ivanovics Pirogov
Ilya Repin Portrait of the Surgeon Nikolay Pirogov 1881.jpg
Nyikolaj ivanovics Pirogov
Ilja Repin festménye
Életrajzi adatok
Született 1810. november 25.
Moszkva, Orosz Birodalom
Elhunyt 1881. december 5. (71 évesen)
Visnya falu, jelenleg Vinnicja része
Podóliai kormányzóság
Ismeretes mint Sebész, Az ember tájanatómiai atlaszának megalkotója, tábori sebész, az az anesztézia egyik megalapozója, kiváló tanár
Nemzetiség orosz
Állampolgárság orosz orosz
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Moszkvai Egyetem, Gyerptszki Egyetem
Pályafutása
Szakterület Orvostudomány, sebészet, (katonai) tábori sebészet, oktatás

Nyikolaj Ivanovics Pirogov (oroszul: Никола́й Ива́нович Пирого́в; Moszkva, 1810. november 25.Visnya (ma Vinnicja része), 1881. december 5.) orosz sebész, anatómus, természettudós és oktató, a tájanatómiai atlasz megalkotója, a hadi/tábori sebészet megalapítója az Orosz Birodalomban, az anesztézia egyik megalapozója, a Szentpétervári Tudományos Akadémia levelező tagja.

Életrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyikolaj Ivanovics Pirogov Moszkvában született 1810-ben Ivan Ivanovics Prirogov őrnagy, hadipénztárnok (1772-1825) családjában. Tizennégy éves korában a Moszkvai Egyetem orvosi karára iratkozott be. Miután diplomáját megszerezte, még néhány évet külföldön tanult. A professzori tevékenységre a Gyerptszki Egyetem, Professzori Intézetében készült fel. Itt a sebészeti klinikán öt évet dolgozott le és kiválóan megvédte doktori értekezését, majd mindössze huszonhat éves korában megválasztották a Gyerptszki Egyetem professzorának. Néhány év elteltével Pirogovot meghívták Pétervárra, ahol az Orvosi-Sebészeti Akadémia sebészeti tanszékét vezette. Egyidejűleg Pirogov vezette az általa szervezett a kórházi sebészet klinikáját is. Ahogy Pirogov kötelezettségei a hadisebészek kiképzéséhez közeledtek, mindinkább foglalkozott azon idők sebészi módszereinek elterjesztésében. Ezek többsége, számára alapjaiban átgondolandónak és átdolgozandónak tűnt; ezen túlmenően Pirogov számos új korszerű módszert dolgozott ki, aminek köszönhetően neki gyakrabban sikerült, mint más sebészeknek a végtagok megfelelő amputálása. Az amputációk módszerének egyike máig is a Pirogov-féle műtétként ismeretes. Miközben a tanítás hatásos módját kereste, Pirogov elhatározta, hogy fagyott tetemeken végez vizsgálatokat. Maga ezt „jeges anatómiának” nevezte el. Így alakult ki egy új orvostudományi alapágazat/diszciplína, az ember tájanatómiája (a humán topográfiai anatómia). Miután néhány évet töltött az ilyen anatómiai vizsgálatokkal, Pirogov kiadta első anatómiai atlaszát amelynek címe a következő volt: Topográfiai anatómia, illusztrált metszetekkel, katonaorvosoknak fagyott emberi testek három irányú megközelítésben, ami a sebészorvosok nélkülözhetetlen segédeszközévé vált. Ettől kezdve a sebészek lehetőséget kaptak arra, hogy olyan módon operáljanak, ami a legkevesebb traumát okozza a betegnek. Ez az atlasz és a Pirogov módszertani útmutatásai a következő időszakban a sebészeti műtéttan fejlődésének alapjaivá váltak. 1847-ben Pirogov a Kaukázusba utazott az ott harcoló hadsereghez, itt akarta bizonyítani harctéri körülmények között az általa kidolgozott műtéti módszerek helyességét. A Kaukázusban elsőként alkalmazott keményítővel átitatott kötéseket. A Kaukázusban elsőként alkalmazott keményítővel átitatott kötéseket. A keményítővel átitatott kötések kényelmesebbeknek és tartósabbaknak bizonyultak, mint a korábban alkalmazott faháncs. A Szalta aulban Pirogov az orvostörténelemben először kezdte éternarkózisban operálni a sebesülteket tábori körülmények között. Pirogov összesen tízezer műtétnél alkalmazta az éteres narkózist.

Krími háború[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1855-ben a krími háború idején Pirogov az angol-francia csapatok által ostromolt Szevasztopolban volt fősebész. A megoperált sebesültek kötözéséhez elsőként az orvostörténelemben ő használt gipszkötést, amivel megalapozta a sebesültek kezelésének kíméletesebb, a sérült rész megőrzésére irányuló szemléletét és ezzel sok tisztet és közkatonát megmentett az amputációtól. Szevasztopol védelmének (1854-1855) idején a sebesültek gyógyulása érdekében irányította a nővérek kiképzését és munkáját ”A Szent Kereszt Felmagasztalása” irgalmas nővérek közösségében. [1] Ez szintén újdonság volt azokban az időkben (Az ostrom alatt 120 nővér végezte önfeláldozó munkáját. Közülük 17-en elestek/mártírhalált haltak. Örök dicsőség és békesség emléküknek. És nem felejtendő, hogy a másik oldalon ott volt Florence Nightingale! Pirogov legjelentősebb újítása, amit Szevasztopolban bevezetett, a sebesültek osztályozásának és kimentésének teljesen új módszere volt. A módszer lényege az volt, hogy a sebesültet gondosan megfelelő asztalra fektették már az első átkötözési helyen; és a sebesülés súlyosságától függően egyikük azonnal tábori műtétre került, míg a többi könnyebb sebesültet evakuálták a hátországba, ahol az állandó hadikórházakban gyógyították tovább őket. Ennek következtében Pirogovot a sebészet speciális ágazata, a katonai-tábori sebészet megalapítójának tekintjük. [2]

Későbbi évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hősies védelem ellenére az ostromlók bevették Szevasztopolt, így Oroszország elvesztette a krími háborút. Szentpétervárra visszatérve Pirogov, amikor II. Sándor cár fogadta, beszámolt az uralkodónak a csapatoknál tapasztalható problémákról, és az orosz hadsereg általános elmaradottságáról és fegyverzetének korszerűtlenségéről. Az uralkodó nem volt hajlandó elfogadni Pirogov véleményét. Ettől fogva Nyikolaj Ivanovics kegyvesztett lett, Odesszába küldték, mint az Odesszai és Kijevi Tankerületek felügyelőjét. Ezen a területen is igyekezett lelkiismeretes munkát végezni, de a cár alapjában alsóbbrendű "csinyovnyik"-ot csinált a kor egyik legnagyobb sebészéből.

EMLÉKMŰVEK
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyikolaj Ivanovics Pirogov témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Пирогов, Николай Иванович című orosz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.