Nyerges szőlőmoly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Nyerges szőlőmoly
Eupoecilia ambiguella
Eupoecilia ambiguella
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Lepkealakúak
(Lepidopteroidea)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Tagozat: Cossina
Altagozat: Cossina
Öregcsalád: Sodrómolyszerűek (Tortricoidea)
Család: Sodrómolyfélék
(Tortricidae)
Alcsalád: Sodrómolyformák (Tortricinae)
Nemzetség: Cochylini
Nem: Eupoecilia
Faj: E. ambiguella
Tudományos név
Eupoecilia ambiguella
Hb., 1796
Szinonimák
  • Cochylis ambiguella
  • Clysia ambiguella
  • Clysiella ambiguella
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Nyerges szőlőmoly témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nyerges szőlőmoly témájú kategóriát.

A nyerges szőlőmoly (Eupoecilia ambiguella) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó sodrómolyfélék (Tortricidae) családjának Magyarországon is honos faja.

Elterjedése, élőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megtalálható Európa és Ázsia minden szőlőtermesztő országában, a mediterrán vidékektől egészen Dél-Angliáig és Dél-Skandináviáig, úgyhogy Európában észak felé túl is terjed a szőlővidékeken. Ázsiában Kazahsztántól és Üzbegisztántól egészen Tajvanig és Japánig elterjedt, Észak-Afrikában nem tudott megtelepedni, bár Algírban megfigyelték.

Magyarország minden szőlőtermő vidékén előfordul, bár egyenlőtlen gyakorisággal.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sárga szárnyát feketésbarna, trapéz alakú keresztszalag díszíti. A szárny fesztávolsága 11–15 mm. A kifejlett hernyó 10–12 mm hosszú: kezdetben sárgászöld, később sötétzöld vagy vörösbarna; feje és nyakpajzsa fényes, fekete.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hazánkban egy évben két nemzedéke nő fel, és a bábok telelnek át. Az első nemzedék lepkéi április végén–májusban, éjszaka rajzanak. A lepkék az esti szürkületben és éjszaka a legaktívabbak. A hernyók zömmel júniusban fejlődnek ki és júliusban rajzanak. A nyári nemzedék utódai augusztustól fejlődnek ki, ősszel bábozódnak, majd a bábok áttelelnek.

A hernyók fő tápnövénye a szőlő, de hazánkban ezenkívül:

Külföldön tizenkét növénycsalád összesen harminckét faján figyelték meg; főleg cserjéken – tehát a tarka szőlőmolyhoz (Lobesia botrana) hasonlóan polifág faj. Tavasszal a fiatal hernyók a bimbós, a virágzó vagy éppen kötődött szőlőfürtöt támadják meg, és közben laza szövedéket szőnek. Berágnak a még ki nem nyílt bimbóba vagy a zsenge bogyóba, és azok belsejét eszik ki. A nyári hernyók a fiatal, de még zöld bogyók belsejében károsítanak.

Hűvös, csapadékos időben gyakori, míg a tarka szőlőmoly a száraz, meleg időjárást kedveli.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]