Nyírségense flórajárás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A gyakorlatilag a Nyírség földrajzi tájegységgel azonos Nyírségense flórajárás (illetve Nyirségense flórajárás) az Eupannonicum flóravidék része. Északon az Észak-alföldi, délen a Tiszántúli flórajárással határos. Éghajlata ez utóbbinál kevésbé kontinentális, ezért természetes növénytakarója a zárt tölgyes zónába tartozik. Felszínét a Tisza hordalékából áthalmozott, szélfútta homok borítja, ez a homok azonban a Praematricum flórajárás homokjaitól eltérően nem meszes.

Jellemző növénytársulások és növényeik[szerkesztés]

  • A homokhátakon és a közéjük bevágódó völgyekben, laposokon változatos homokpusztai, erdei és lápi vegetáció alakult ki; a terület zömének eredeti növényzete a pusztai tölgyes és a gyöngyvirágos tölgyes (Festuco rupicolae-Quercetum és Convallario-Quercetum).
    • A homoki tölgyesekben előfordul az ezüst hárs (Tilia tomentosa) is, aljnövényzetük kora tavaszi ékessége az tavaszkikerics (egyhajúvirág; Bulbo-codium vernum).
    • A gyertyános tölgyesekben endemikus a debreceni csormolya (Melapyrum nemorosum ssp. debreceniense).
  • A piricsei Júlia-liget a legnagyobb tőzegmohás babérfüzes nyírláp (Saliceto pentandrae-Betuletum pubescentis és Betulo pubescenti-Sphagnetum) Magyarországon. Legfontosabb növényritkasága a réti angyalgyökér (Angelica palustris).

Források[szerkesztés]