Nyék (törzs)
A nyék törzs a magyar törzsszövetség egyik törzse volt. Neve a feltételezések szerint az ugor eredetű nyék köznévvel egyeztethető etimológiailag, de ez csak teória. Ennek eredeti jelentése: kerítés, sövény, elkerített hely, erdei kert lehetett,[1] illetve a magyar nyelv értelmező szótára szerint három jelentéstartalma is elkülöníthető, jelenthet vadaskertet; továbbá akolt, cserényt, ahol körülkerített, árkolt területen állatokat (ló, szarvasmarha) tartottak, a harmadik értelmezése pedig táj, vidék, környék.[2] Általános felfogás szerint a törzsnév eredeti jelentése arról tanúskodik, hogy a nyék törzs az elővéd szerepét töltötte be a magyar törzsszövetségben, amit az is alátámaszt, hogy Bíborbanszületett Konstantin felsorolásában rögtön az első helyen említett kabarok után sorolja fel kettes sorszámmal.[1]
Ennél meggyőzőbb magyarázat a prototörök *jek,[3] illetve az ótörök (köktürk) jigen (amelynek alapján Szergej Anatoljevics Sztarosztyin a *jeken prototörök szót rekonstruálta)[4] szavakkal rokonítás. Az előbbi jelentése „horog”, az utóbbié „fűféle. nád”. Mindkettő megfelelő egy törzsnév eredetének, ugyanakkor jobban magyarázhatók, mint a „kerítés” egy hadrendi helyzetből fakadóan. Emellett a hadrendek mindig változtak az igények szerint, nem valószínű, hogy ilyen eredetű lenne bármelyik törzsnév. Az ótörök szó ugor átvételre utal.
A Nyék helynevek eredete[szerkesztés]
Török Sándor a törzsnévi eredetű településnevek közel teljes számbavétele során 27 Nyék törzsi helynevet talált.[5] Azonban „a legújabb listák sem tekinthetők véglegesnek, mert történeti-földrajzi munkák során a múlt század dereka előtti forrásanyagból kerülnek újak elő, s egyesekről kiderül, hogy nem sorolhatók közéjük.” [6]
Korábban közvetlenül a népnévből eredeztette a népnévi neveket a magyar történeti és régészeti irodalom.[7] A jelenlegi felfogás szerint ez nem feltétlenül van így, elképzelhető, hogy egyes esetekben a népnév előbb személynévvé vált, majd a személynévből született meg a helynév, rendszerint a birtoklás kifejezésére.[8][9][10]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
- A nyék szót a nevükben tartalmazó települések felsorolását lásd a Nyék (egyértelműsítő lap) egyértelműsítő lapon.
- Jászfalu
- Nyék, férfikeresztnév
Források[szerkesztés]
- ↑ a b Korai magyar történeti lexikon : 9–14. század. Főszerk. Kristó Gyula. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1994. 497. o. ISBN 963 05 6722 9
- ↑ ?. A magyar nyelv értelmező szótára, ?, ?: ?, ?. o. (?). ISBN ?
- ↑ Jek Archiválva 2016. március 28-i dátummal a Wayback Machine-ben, Sztarosztyin etimológiai adatbázisa
- ↑ Jeken Archiválva 2016. március 28-i dátummal a Wayback Machine-ben, Sztarosztyin
- ↑ Török Sándor. Mi volt a neve a három kabar törzsnek?, Századok CXVI, 988-1059. o. (1982)
- ↑ Györffy György.szerk.: Kovács László, Veszprémy László: A magyar törzsnevek és törzsi helynevek, Honfoglalás és nyelvészet, 224. o. (1997)
- ↑ Kristó Gyula. Tomus LV, Szempontok korai helyneveink történeti tipológiájához, Acta Historica Szegediensis, 60. o. (1976)
- ↑ Bárczi Géza. A magyar szókincs eredete, 2. kiadás, 159. o. (1958)
- ↑ szerk.: Kovács László, Veszprémy László: Korai magyar helységnévtípusok, Honfoglalás és nyelvészet, 180. o. (1997) Újraközlése:Kiss Lajos. Történeti vizsgálatok a földrajzi nevek körében, 133-140. o. (1999)
- ↑ Kristó Gyula, Makk Ferenc, Szegfű László. I-II, Adatok „korai” helyneveink ismeretéhez, 8. o. (1973, 1974)
|
Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |