Nurikabe

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egy 5×5-ös Nurikabe feladvány

A Nurikabe (japánul ぬりかべ) néven ismert, a Nikolinak tulajdonított feladvány a Hitorihoz hasonlóan egy bináris, színezéses feladvány. (A nurikabe a japán folkórban egy láthatatlan fal, ami lezárja az utakat és elátkozott helyekre vezet.) Gyakran találkozhatunk vele Islands in the Stream vagy Cell Structure néven is.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A feladvány először 1991 márciusában jelent meg, a Nikoli 33-dik számában. Azonnal szenzáció lett, és a magazin 38-dik számától napjainkig minden kiadásban megtalálható.

2005 óta hét könyv jelent meg a Nurikabe-ról, a Nikoli kiadásában. Ma már a világ majdnem minden országában ismert.

A fenti feladvány megoldása

Szabályai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A játék célja egyes mezők beszínezése, a következő szabályok betartásával:

  • A fehéren maradt területek egymással legfeljebb sarkukkal érintkező poliominókat (a továbbiakban szigeteket), alkossanak, ezek annyi mezőből álljanak, mint a bennük található (egyetlen) szám.
  • A beszínezett négyzetek ugyancsak folyamatos területet („falat”) alkossanak, melyben nem lehet 2×2-es vagy annál nagyobb négyzet.

Megfejtési technikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hitorihoz hasonlóan itt is ajánlatos megjelölni a biztosan fehéren maradó cellákat. Ezzel az eljárással a következő technikák alkalmazhatóak:

Alap technika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ha egy mező értéke 1, a vele oldalszomszédosan érintkező mezőket színezzük be.
  • Ha megtaláltunk egy szigetet, színezzük be a vele oldalszomszédosan érintkező mezőket. Ezek már biztosan feketék lesznek.
  • Ha egy N számot tartalmazó mezővel egy N-1 db mezőt tartalmazó (fehér) poliminó érintkezik, találtunk egy szigetet. Ennek megfelelően tegyük az előző pontban leírtakat.
  • Mivel két sziget legfeljebb sarkosan érintkezhet, ha két szám között csak egy mező van, az biztos fekete lesz. Jelöljük be.
  • A fekete területnek összefüggőnek kell lennie, így, ha két fekete csoportot csak egyféleképpen köthetünk össze, a köztük lévő útnak egyöntetűen feketének kell lennie.
  • Ha egy 2×2-es négyzetben három fekete cella van, a negyedik csak fehér lehet. Jelöljük be.
  • Ha egy cella egyetlen szigetnek sem lehet része, az értelemszerűen fekete lesz.

Mesterfogások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ha egy 2×2-es négyzet két fekete és két ismeretlen cellát tartalmaz, ezek közül legalább az egyiknek fehérnek kell lennie. Ha az egyik ilyen ismeretlen cella csak a másikon keresztül csatlakozhat egy számot tartalmazó cellához, akkor a "közvetítő" cellának fehérnek, a másiknak feketének kell lennie.
  • Ha egy N mezőt tartalmazó szigetnek már N-1 mezőjét meghatároztuk, és csak két további cella közül csatolhatunk egyet a szigethez, és ezek a mezők sarkosan érintkeznek, a köztük lévő mezőnek feketének kell lennie.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]