Numerikus sorok
Ha végtelen sok számot adunk össze, akkor végtelen sort kapunk. Néhány példa:



A végtelen sorok tanulmányozása már a 17.században elkezdődött. Bizonyos mennyiségek és függvények kiszámítása egyszerűbbé válik, ha végtelen soralakban írjuk fel őket.
Tartalomjegyzék |
Alapvető fogalmak [szerkesztés]
Ha (xn) egy számsorozat, akkor numerikus soron (illetve az (xn) számsorozatból képezett soron) az
rendezett párt értjük, ahol
az (xn) sorozat részletösszegeinek sorozata. Az (xn)-ből képezett sor jelölésére a
jelölés használatos. Ebben a tekintetben egy n számot indexnek, az xn számot a sor n-edik tagjának nevezzük. xn az sn összeg utolsó tagja.
Gyakran van, hogy egy sor olyan (xn) sorozatból készül, mely nem a természetes számok N halmazán, hanem annak az m számnál nagyobb-egyenlő számokból álló részhalmazán értelmezett. Ezt a következőféleképpen jelöljük: 
Megjegyzés. Sokszor magára a sorra csak mint az (sn) részletösszegsorozatra gondolnak, nem szükséges, hogy a numerikus sort rendezett párként definiálják, legfeljebb néha előnyös.
Azt mondjuk, hogy a ∑(xn) sor konvergens, ha a részletösszegeinek (sn) sorozata konvergens. Ha ∑(xn) konvergens, akkor az (sn) határértékét a ∑(xn) sor összegének nevezzük és a
szimbólummal jelöljük.
Megjegyezzük, hogy a ∑(xn) pontosan akkor konvergens, ha az első m-1 tagjának elhagyásával kapott
sor is az. De a két sor összege már nem feltétlenül azonos. A sor összegezhetősége szempontjából ugyan nem, de a sor összege meghatározásánál lényeges az, hogy az összegzést melyik indextől kezdjük. Például tetszőleges q valós számra
és 
egyszerre konvergensek vagy nem, de az |q| < 1 összegezhetőségi feltétel fennállása esetén
és 
Konvergenciakritériumok [szerkesztés]
Cauchy-konvergenciakritérium [szerkesztés]
Sorok összegezhetőségének megállapításánál ugyanaz a nehézség áll elő, mint a sorozatok konvegenciájának megállapításánál. Ha definíció szerint szeretnénk belátni a konvergenciát, akkor előre tudnunk kellene a sor összegét. Ezt a nehézséget először Cauchy hidalta át, aki a konvergenciára egy olyan kritériumot vezetett be, mely nem feltételezi a sorösszeg ismeretét.
Cauchy-kritérium. Az alábbi kijelentések ekvivalensek egymással:
- ∑(an) végtelen sor konvergens

Ezt azt jelenti, hogy egy sor pontosan akkor konvergens, ha a részletösszegek sorozata a Cauchy-sorozat. Ugyanis
.
Szükséges kritérium [szerkesztés]
Konvergens numerikus sorok esetén lehetetlen, hogy az a sorozat, amiből a sort képeztük ne legyen nullsorozat.
Sorok összegezhetőségének szükséges feltétele
Ha a ∑(an) sor konvergens, akkor an
0.
Ugyanis, legyen a sor összege A ∈ R és a ∑(an) részletösszegeinek sorozata (sn). Mivel (sn-1) részsorozata a konvergens (sn)-nek ezért:
szintén konvergens és a konvergens sorozatok különbségének határértékére vonatkozó tulajdonság miatt:
.
Ez a feltétel nem elégséges. Nevezetes ellenpélda ugyanis a
harmonikus sor, mely divergens, bár a tagjai a nullához tartanak. Ezt már a Cauchy-kritériummal is igazolni tudjuk. Legyen ugyanis ε = 1/2 és N tetszőleges természetes szám. Ekkor az n = N' + 1 és m = 2N számok olyanok, hogy
Egy másik jellegzetes példa. A
sor tagjai a nullához tartanak, ugyanakkor a sor n-edik részletösszege teleszkópikus összeg és
Megjegyzés: egy nem negatív tagú sor akkor és csak akkor konvergens, ha a részletösszegeinek sorozata korlátos, illetve ha egy nemnegatív tagú sor divergens, akkor az összege végtelen.
Végtelen sorok és műveletek [szerkesztés]
Állítás: Ha a
végtelen sor konvergens és az összege A, akkor minden
-re a
sor is konvergens, és az összege
.
Bizonyítás:Ha a
sor n-edik részletösszege
, akkor a
sor n-edik részletösszege
. Így az állítás abból következik, hogy 
Állítás: Ha a
és
sorok konvergensek, és összegük A illetve B, akkor a
sor is konvergens, és az összege A+B.
Bizonyítás: Ha a megfelelő sorok n-edik részletösszegei
illetve
, akkor a
sor n-edik részletösszegei
. Így az állítás következik abból, hogy
.
Megjegyzés: Egy konvergens sor tagjai közül akárhány 0-val egyenlő tagot elhagyva, illetve akárhány 0-t beszúrva a sor konvergens marad és az összege nem változik.
Állítás: Egy konvergens sor tagjai közül véges sokat elhagyva, véges sok új tagot beszúrva, illetve véges sok tagot megváltoztatva a sor konvergens marad.
Bizonyítás: Tegyük fel, hogy a
sor tagjai közül az
tagot elhagyjuk. Ekkor
esetén az új sor n-edik részletösszege
lesz, tehát az új sor részletösszegeinek sorozata
-hoz tart. Ha viszont a
sor k-adik és k+1-edik tagja közé beszúrunk egy új c tagot, akkor n>k esetén az új sor n-edik részltösszege
lesz, tehát az új sor részletösszegeinek sorozata A+c-hez tart. Mindkét esetben konvergens sort kapunk. Ebből következik, hogy e két operációt véges sokszor elvégezve az eredményül kapott sor konvergens marad. Véges sok tag megváltoztatása elérhető úgy, hogy az illető tagokat elhagyjuk, majd a helyükre újakat szúrunk be, tehát a konvergenciát ez sem változtatja meg.
Azt mondjuk, hogy a
végtelen sor a
és
sorok összefésülése, ha a
sorozat az
és
tagokat és csak azokat sorolja fel, mindegyiket pontosan egyszer, és az
, illetve
tagok sorrendje a
sorozatban ugyanaz, mint az
illetve
sorozatban.
Állítás: Ha a
és
sorok konvergensek és az összegük A, illetve B, akkor a sorok minden összefésülése is konvergens, és az összege A+B.
Bizonyítás: A két sor minden összefésülése megkapható oly módon, hogy mindkét sorba alkalmas helyekre 0 tagokat szúrunk be, majd az így kapott két sort tagonként összeadjuk. Így az állítás a fentiekből következik.
Abszolút és feltételes konvergencia [szerkesztés]
A
végtelen sort abszolút konvergensnek nevezzük, ha a
sor konvergens.
Állítás: Minden abszolút konvergens sor konvergens.
Bizonyítás: Ha
abszolút konvergens, akkor a Cauchy-kritérium szerint minden
>0-hoz van olyan N, hogy
teljesül minden
-re. De ekkor a háromszög-egyenlőtlenség szerint
is teljesül, tehát a
sor is kielégíti a Cauchy-kritériumot.Tehát az állítást beláttuk.
Tétel: Egy abszolút konvergens sor bármely átrendezettje is abszolút konvergens, és az összege ugyanaz mint az eredeti soré.
Bizonyítás: Legyen a
a
sor egy átrendezettje. Adott
>0-hoz válaszzunk egy olyan N-et, hogy
teljesüljön minden m>N-re. Az
tagok mind szerepelnek a
sorban. Ha itt az indexeik maximuma M, akkor k>M esetén a
tagoknak az
sorbeli indexei nem kisebbek N-nél, tehát elég nagy m-re szerepelnek az
tagok között. Így
. Ebből következik, hogy a
sor is kielégíti a Cauchy-kritériumot, tehát konvergens. Ezzel beláttuk, hogy a
sor is abszolút konvergens, tehát a fenti állítás miatt konvergens is. Legyen
és
. Adott
>0-ra legyen N és M mint fent. Ekkor k>max(N,M) esetén a
különbségében minden
tag kiesik, tehát
olyan
alakú tagok összege, amelyek indexei különbözőek és N-nél nagyobbak. Így alkalmas m>N-re
Ezzel beláttuk, hogy
. Azonban
, tehát A=B.
A
végtelen sort feltételesen konvergesnek nevezzük, ha konvergens, de nem abszolút konvergens.
Lásd még [szerkesztés]
Irodalom [szerkesztés]
- Laczkovich Miklós - T. Sós Vera, Analízis II., Nemzeti Tankönyvkiadó, 2007 ISBN 978-963-19-6084-6
- Császár Ákos, Valós analízis II., Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999. ISBN 963-190-114-9






és 
és 

.
.


