Novotny Gergely

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Novotny Gergely (Budapest, 1925. február 22. – Budapest, 2003. október 31.), író, költő, drámaíró, klarinétművész, zenetanár.

Tartalomjegyzék

Családja [szerkesztés]

Édesapja Novotny Emil Róbert (1898-1975) festőművész, édesanyja Sidwers Erzsébet (1901-1974) gyógytornász. Négy gyermeke született, Júlia (1952), Tibor (1955), Dániel (1973), Csilla (1976).

Élete [szerkesztés]

Az 1930-as évek végén édesanyja az Odescalchi hercegi család tuzséri kastélyában dolgozott nyaranta, Novotny félig-meddig itt nevelkedett, és az arisztokrácia mellett tapasztalatokat szerzett a természettel együtt élő gazdálkodók világáról. A környékbeli pásztoroktól megtanult furulyázni, ez az élmény terelhette aztán a zenei pálya felé.

A budai Szent Imre Ciszterci Gimnáziumban végzett, ahol a zenetudós Rajeczky Benjámin volt az egyik tanára. A középiskolával párhuzamosan járt a Zeneakadémiára, Váczi Károlytól tanult klarinétozni, de mesterei voltak Kodály Zoltán, Kósa György, Molnár Antal és Weiner Leó is. 1945-ben a Szegedi Nemzeti Színház, 1947-től a Fővárosi Zenekar, később az Állami Hangversenyzenekar klarinétművésze. 1979-ben ment nyugdíjba. Már nyugdíjas éveire esett zenetanári működése.

Az 1960-as évek közepén jelentkezett először abszurd drámáival, A poharak című egyfelvonásosa számos színházrendező kezén megfordult, de senki nem merte bemutatni. Az Új Írás 1968. februári, Örkény István által szerkesztett számában Novotny A fotel című monodrámájával szerepelt. 1969-ben az Ódry Színpad a Mire behozzák a narancslevet című darabját játszotta Várkonyi Zoltán rendezésében. A veszprémi püspöki könyvtárban működő felolvasószínpadon Siklós Olga rendezésében szintén előadták a Mire behozzák a narancslevet, továbbá az Elszállnak a seregélyek című bűnügyi színdarabja is elhangzott.

1973-ban Sík Ferenc rendezésében a Pécsi Nemzeti Színház műsorára került Az országutak iskolája című Petőfi-drámája. 1977-ben A vacsora című darabját mutatták be, az előadás megbukott, és bár a kritika a rendezőt okolta, Novotny drámaírói lendülete megtört. 1982-ben még indult a Magyar Televízió tv-játék pályázatán és második díjat nyert Óvodástörténet című forgatókönyvével, innentől kezdve viszont hosszú évekig sem színpadon, sem nyomtatott formában nem lehetett találkozni a műveivel. 1989-től a Liget, majd 1990 után a Barátság, Dunatükör, Magyar Jövő, MintHa, Napút és Polisz folyóiratok is közölték írásait. Több hangjátékot írt a Magyar Rádió számára, ezek közül elkészült és adásba került a Tódor barátom és A hétfejű sárkány felesége[1].

Francia eredetiből lefordította Aloysius Bertrand Az éjszaka Gáspárjának képzelődéseiből című művét.

Végh Károly így ír Novotny Körtánc és litánia című kötetéről: "Novotny Gergely költő akkor is, amikor prózát ír. Szavait feszesre komponálja. Valami ősi, ritmikus lüktetés hatja át. Ritmus, nyelv, ütem. Egymondatos prózaversek, körtánc és litánia. Dobok szólalnak meg valahol a mélyben. Legbelül bennünk is állandóan szól egy dob. Percenként hetvenet ver."

Írói életművének meghatározó része máig kiadatlan.

Művei [szerkesztés]

Megjelent kötetei [szerkesztés]

  • Körtánc és litánia - A vándorköszörűs (prózák, Agroinform, 1998)
  • Virágzó világvége (versek, Agroinform, 1999)

Online hozzáférhető művei [szerkesztés]

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. ↑ A darabot Varga Géza rendezte, dramaturgja Kopányi György. Szereposztás: Nő: Szerencsi Éva, Férfi: Bárdi György. Bemutatója a Bartók Rádióban volt, 1976. március 1., 18:03-as kezdéssel.

Források [szerkesztés]

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Novotny_Gergely&oldid=13636985”