Norman Stone

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Norman Stone
Született1941. március 8.[1][2]
Glasgow
Elhunyt2019. június 19. (78 évesen)[3][1]
Budapest[4]
Állampolgárságabrit[2]
Gyermekeihárom gyermek:
Nick Stone
Foglalkozása
  • történész
  • egyetemi oktató
Iskolái
  • Gonville and Caius College
  • The Glasgow Academy
KitüntetéseiWolfson History Prize (1976)
SablonWikidataSegítség

Norman Stone (Glasgow, 1941. március 8.Budapest, 2019. június 19.) skót történész, író, az ankarai Bilkent Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Karának professzora. Korábban az oxfordi egyetem professzora és a cambridge-i egyetem rendszeres előadója és Margaret Thatcher miniszterelnök tanácsadója volt.

Tanulmányai[szerkesztés]

Norman Stone a Glasgow Academy diákja volt egy olyan ösztöndíjprogram keretében, melyet a háborúban elhunyt katonák gyermekei számára hoztak létre. Alapképzéses diplomáját történelemből kitüntetéssel szerezte meg a Gonville & Caius Főiskolán (ami a Cambridge-i Egyetem része) (1959–1962). Az egyetemet elvégezve – 1962–1965 között – a közép-európai történelmet kutatta Bécsben és Budapesten.

Pályája[szerkesztés]

Cambridge[szerkesztés]

Második diplomájának befejezése után kutatási ösztöndíjat ajánlottak neki a Gonville & Caius Főiskolán, ahol 1967-től tanársegéd, 1973-tól egyetemi oktató lett orosz-német történelem szakterületen. 1971-ben a Caius Főiskolát elhagyta, a Jesus College kötelékébe került, mint a történelem szak tanulmányi igazgatója.

1983-ban támadást indított a London Review of Books-on keresztül az 1982-ben elhunyt E. H. Carr ellen. Stone élesen bírálta Carr Szovjet-Oroszország története sorozatát.

Oxford[szerkesztés]

1984-ben kinevezték az Oxfordi Egyetem Modern Történelem professzorává.

Törökország[szerkesztés]

1997-ben Stone visszavonult az oxfordi egyetemről. Az ankarai Bilkent Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Karán folytatta pályafutását. Az isztambuli Koc Egyetemre szerződött tovább 2005-ben. A 2007-2008-as tanévben visszatér az ankarai Bilkent Egyetemre tanítani. Vendégelőadóként az isztambuli Bogazici Egyetemen is megfordult. Törökországi ideje alatt gyakori közreműködője volt a Cornucopia magazinnak.

Magyarország[szerkesztés]

1962-tól magyar nyelvet tanult Debrecenben. 1964-ben Pozsonyban három hónap börtönre ítélték, mert egy ismerősét megpróbálta átcsempészni Ausztriába. A börtönben cellatársától jól megtanult magyarul. A nyolcvanas évek közepétől újra járt Magyarországra. Életének utolsó éveit Budapesten töltötte.

Nézetei[szerkesztés]

Stone hivatalban töltött ideje Oxfordban nem volt incidens nélküli, főként a politikai nézetei miatt, melyeket erősen konzervatívnak tartottak. Rendszeres cikkírója volt a Sunday Times-nak 1987–1992 között. Kommentátorként segített több hírcsatornának, pl. a BBC-nek, a Frankfurter Allgemeine Zeitung-nak és a Wall Street Journal-nak. Ezzel egy időben ő lett Margaret Thatcher európai külpolitikai tanácsadója és beszédírója. A felesége a Brit Helsinki Emberi Jogi Csoport vezető tagja volt, amely egy konzervatív karakteres véleményformáló szervezet, amely nem áll kapcsolatban a Helsinki Watch-al. Arról is ismert volt, hogy nem fogadta el 1915-ös örmény mészárlásokat, mint "népirtást": például 2004-ben azt írta Ankarából a Times Literary Supplement-nek beszámolójában, hogy „egy örmény nacionalista azt állítja, hogy klasszikus értelemben vett "népirtás" zajlott le”. 2009-ben Pat Buchanan-nel és Nigel Knight-tal együtt amellett érvelt, hogy "Churchill inkább volt kockázat mintsem nyereség a szabad világ számára”.

Írásai[szerkesztés]

Stone legnagyobb érdeklődésre számot tartó könyvei:

  • The Eastern Front (A keleti front) 1914-1917 (1975), amelyik megnyerte a Wolfson History Díjat.
  • Hitler (1980)
  • Europe Transformed 1878-1919 (1983), ami megnyerte a Fontana History of Europe díjat.

Magyarul[szerkesztés]

  • The Times atlasz. Világtörténelem; szerk. Geoffrey Barraclough, Norman Stone; magyar kiad. szerk. Élesztős László et al.; Akadémiai, Bp., 1992
  • Magyarország. Rövid történelmi vázlat; ford. Bánki Veronika; Pallas Athéné, Bp., 2021 ISBN 9786155884986
  • Az első világháború rövid története; ford. Lukács Tibor; MCC Press, Bp., 2022

Magyarországi szereplései[szerkesztés]

  • Európa Nagy Háborúja és az új világrend születése című konferencián, 2013. november 11-én, rendezett Budapest Music Centerben – Borzalmas vég és végtelen borzalom című előadása https://www.youtube.com/watch?v=zDCOqbiuVuo
  • Az első világháború: A kultúrák összecsapása című konferencián 2014. november 13. a Terror Háza Múzeumban

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]