Norbert Wiener

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Norbert Wiener
Norbert wiener.jpg
Született
1894. november 26.
Elhunyt
1964. március 18. (69 évesen)
Stockholm
Foglalkozása matematikus
Iskolái Harvard Egyetem
Cornell Egyetem

Norbert Wiener (Columbia, Missouri, USA, 1894. november 26. - Stockholm, Svédország, 1964. március 18.) amerikai matematikus, megalapította a kibernetikát – megfogalmazása szerint az állatokban és a gépekben zajló hírközlés, vezérlés és ellenőrzés tudományát. A 20. századi matematika néhány legfontosabb eredményét fogalmazta meg.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apja bevándorló volt, később a Harvard Egyetemen a szlavisztika professzora lett. A fiú csodagyerekként már 3 éves korában tudott olvasni és írni, de csak a Massachusetts állambeli Ayer városka középiskolájában kapott először rendszeres képzést. 1906-ban jelentkezett a Tufts College-ba, ahol 14 évesen matematikusi diplomát szerzett. A Harvardon zoológiát tanult 1 évig, de abbahagyta, miután rájött, hogy nem alkalmas laboratóriumi munkára. Apja javaslatára filozófiát kezdett tanulni, 1913-ban tudományos fokozatot szerzett a Harvardon matematikai logikai témájú értekezésével. A Harvardon kapott ösztöndíjjal először Angliába ment, ahol megismerkedett Bertrand Russell-lel. Később Göttingenbe utazott, ahol David Hilberttel dolgozott együtt. Első szakcikkét 1913-ban tette közzé Cambridge-ben. Az első világháború kitörésekor jelentkezett a hadseregbe, de gyenge látása miatt elutasították. A következő 5 évben tanított a Maine-i Egyetemen, szócikket írt egy enciklopédiába, mérnökösködött, újságíróskodott, matematikus volt a maryland-i egyetemen. Elsősorban a Brown-mozgás elméletén dolgozott, általánosított harmonikus analízissel. 1933-ban tagjává választotta a Nemzeti Tudományos Akadémia, de tagságáról hamarosan lemondott, mert taszították az intézményesített tudomány bizonyos megnyilvánulásai. Ugyanekkor megosztott Böcher-díjat kapott, ezt az elismerést 5 évenként ítéli oda az Amerikai Matematikai Társaság.

A második világháború alatt a légvédelmi rendszerek matematikai problémáival foglalkozott. Statisztikai módszereket vezetett be az irányításba és a kommunikációba, s ez a munka vezette el a kibernetika fogalmának megalkotásához. 1940-ben a korszerű számítógépek számára a következő 5 kívánalmat szabta meg:

  1. A számítógép aritmetikai egysége numerikus legyen.
  2. A műveletsort a gép emberi beavatkozás nélkül, automatikusan hajtsa végre, a közbenső logikai döntéseket is önállóan hozva meg.
  3. Legyen lehetőség az adatok tárolására, könnyű előhívására és törlésére.
  4. Az összeadás és a szorzás elvégzésére a kettes számrendszert kell alkalmazni.
  5. A mechanikus és elektromos kapcsolókat fel kell váltani elektroncsövekkel.

A háború után új elgondolások sorával járult hozzá egymástól nagyon különböző területek fejlődéséhez. Ezek közé tartozott a matematikai előrejelzés elmélete és a kvantumelmélet, ahol lehetséges megoldást talált egy Niels Bohr és Albert Einstein által vitatott problémára. A Brown-mozgásra kidolgozott elméleti leírását kvantumjelenségekre alkalmazva mutatta meg, hogy a kvantumelmélet, valószínűségi jellegét figyelembe véve, összhangban van a természettudományok más ágaival. Halála előtt néhány héttel Nemzeti Tudományos Éremmel tüntette ki Lyndon B. Johnson elnök.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Norbert Wiener témában.