Norbert Wiener

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

(1894. november 25. Columbia, Missouri, USA- 1964. március 18. Stockholm, Svédország) amerikai matematikus.

[szerkesztés] Élete:

Amerikai matematikus, megalapította a kibernetikát – megfogalmazása szerint az állatokban és a gépekben zajló hírközlés, vezérlés és ellenőrzés tudományát. A XX. századi matematika néhány legfontosabb eredményét fogalmazta meg.

Apja bevándorló volt, később a Harvard Egyetemen a szlavisztika professzora lett. A fiú csodagyerekként már 3 éves korában tudott olvasni és írni, de csak a Massachusetts állambeli Ayer városka középiskolájában kapott először rendszeres képzést. 1906-ban jelentkezett a Tufts College-ba, ahol 14 évesen matematikusi diplomát szerzett. A Harvardon zoológiát tanult 1 évig, de abbahagyta, miután rájött, hogy nem alkalmas laboratóriumi munkára. Apja javaslatára filozófiát kezdett tanulni, 1913-ban tudományos fokozatot szerzett a Harvardon matematikai logikai témájú értekezésével.

A Harvardon kapott ösztöndíjjal először Angliába ment, ahol megismerkedett Bertrand Russell-lel. Később Göttingenbe utazott, ahol David Hilberttel dolgozott együtt. Első szakcikkét 1913-ban tette közzé Cambridge-ben.

Az első világháború kitörésekor jelentkezett a hadseregbe, de gyenge látása miatt elutasították.

A következő 5 évben tanított a Maine-i Egyetemen, szócikket írt 1 enciklopédiába, mérnökösködött, újságíróskodott, matematikus volt a maryland-i egyetemen.

Elsősorban a Brown-mozgás elméletén dolgozott, általánosított harmonikus analízissel. 1933-ban tagjává választotta a Nemzeti Tudományos Akadémia, de tagságáról hamarosan lemondott, mert taszították az intézményesített tudomány bizonyos megnyilvánulásai. Ugyanekkor megosztott Böcher-díjat kapott, ezt az elismerést 5 évenként ítéli oda az Amerikai Matematikai Társaság.

A II. világháború alatt a légvédelmi rendszerek matematikai problémáival foglalkozott. Statisztikai módszereket vezetett be az irányításba és a kommunikációba, s ez a munka vezette el a kibernetika fogalmának megalkotásához. 1940-ben a korszerű számítógépek számára a következő 5 kívánalamt szabta meg:

• 1. A számítógép aritmetikai egysége numerikus legyen.
• 2. A műveletsort a gép emberi beavatkozás nélkül, automatikusan hajtsa végre, a közbenső logikai döntéseket is önállóan hozva.
• 3. Legyen lehetőség az adatok tárolására, könnyű előhívására és törlésére.
• 4. Az összeadás és a szorzás elvégzésére a kettes számrendszert kell alkalmazni.
• 5. A mechanikus és elektromos kapcsolókat fel kell váltani elektroncsövekkel.

A háború után új elgondolások sorával járult hozzá egymástól nagyon különböző területek fejlődéséhez. Ezek közé tartozott a matematikai előrejelzés elmélete és a kvantumelmélet, ahol lehetséges megoldást talált egy Niels Bohr és Albert Einstein által vitatott problémára. A Brown-mozgásra kidolgozott elméleti leírását kvantumjelenségekre alkalmazva mutatta meg, hogy a kvantumelmélet, valószínűségi jellegét figyelembe véve, összhangban van a természettudományok más ágaival.

Halála előtt néhány héttel Nemzeti Tudományos Éremmel tüntette ki Lyndon B. Johnson elnök.