Nizzai szerződés
A nizzai szerződést 2001. február 26-án írták alá az Európai Unió akkori tagállamai, és 2003. február 1-jén lépett hatályba. Kiegészítette a maastrichti szerződést (az Európai Unióról szóló szerződést) és a római szerződést (Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződést). A nizzai szerződés megújította az Unió intézményrendszerét, hogy az a tervezett bővítések után is működőképes legyen. Ezt az amszterdami szerződéssel akarták biztosítani, de annak megkötésekor nem jártak sikerrel.
A hatályba lépés egy ideig kétséges volt, miután az ír népszavazás 2001 júniusában elutasította. A népszavazást egy évvel később megismételték, ahol a szavazók elfogadták a szerződést.
A szerződés intézkedései[szerkesztés]
A nizzai szerződés megváltoztatta a szavazás rendszerét a Tanácsban. Az új rendszerben a szavazás sikerességéhez szükséges:
- a tagországok legalább felének (egyes kérdésekben kétharmadának)
- a szavazatok legalább 74%-ának
- a népesség legalább 62%-ának
az egyetértése.
A szerződés az Unió bővítése után 732-re emelte képviselői helyek számát az Európai Parlamentben
Csökkentette az Európai Bizottság tagjainak számát. Elrendelte, hogy amint az Európai Unió tagállamainak száma eléri a 27-et, a biztosok száma kevesebb legyen a tagállamok számánál. A módosítás 27. tagállam csatlakozása utáni első Bizottság hivatalba lépésének időpontjától lép érvénybe.
A szerződés tartalmazott intézkedéseket az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés lejártának pénzügyi következményeivel kapcsolatban.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- A nizzai szerződés szövege
- További szerződések az Európai Unió portálján
- EUR-Lex > Az uniós szerződések időrendi áttekintése Archiválva 2015. november 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
További információk[szerkesztés]
- Mezei Géza: Helyreállított Európa. Európa-építés és egységstratégiák a Marshall-tervtől a Nizzai Szerződésig; Osiris, Bp., 2001 (Magyarország az Európai Unióban)
- Az európai integráció alapszerződései. A Római, a Maastrichti, az Amszterdami és a Nizzai Szerződések. Hatályos és összehasonlító szöveg; szerk. Fazekas Judit, ford. Fridély Ágnes, Takács Tibor; 2. átdolg. kiad.; KJK-Kerszöv, Bp., 2002
- Merre tovább Európa? Körkép 60 évvel a Római Szerződés aláírása után; szerk. Szekeres Ildikó;SZTE ÁJK NRTI, Szeged, 2017 (Nemzetközi és regionális tanulmányok)
| Aláírva Hatályban Szerződés |
1948 1948 Brüsszeli szerződés |
1951 1952 Párizsi szerződés |
1954 1955 A brüsszeli szerződés módosítása |
1957 1958 Római szerződés |
1965 1967 Egyesítő szerződés |
1975 1975 Az Európai Tanács döntése |
1986 1987 Egységes Európai Okmány |
1992 1993 Maastrichti szerződés |
1997 1999 Amszterdami szerződés |
2001 2003 Nizzai szerződés |
2007 2009 Lisszaboni szerződés |
|
|
|
|
|
|
|
| ||
| Az Európai Unió három pillére | |||||||||||||||||||||
| Európai Közösségek | |||||||||||||||||||||
| Európai Atomenergia Közösség (EURATOM) | |||||||||||||||||||||
| Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) | A szerződés 2002-ben hatályát vesztette | Európai Unió (EU) | |||||||||||||||||||
| Európai Gazdasági Közösség (EGK) | Európai Közösség (EK) | ||||||||||||||||||||
| TREVI-csoport | Bel- és igazságügyi együttműködés (JHA) | ||||||||||||||||||||
| Rendőri és igazságügyi együttműködés büntetőügyekben (PJCC) | |||||||||||||||||||||
| Európai Politikai Együttműködés (EPE) | Közös kül- és biztonságügyi politika (KKBP) | ||||||||||||||||||||
| Konszolidálatlan szervezetek | Nyugat-európai Unió (NYEU) | ||||||||||||||||||||
| Feloszlatva 2010-ben | |||||||||||||||||||||