Ninivei Szent Izsák
| Ninivei Szent Izsák | |
 | |
| szerzetes | |
| Születése | |
| kb. 640 Bet-Katraye | |
| Halála | |
| kb. 700 Rabban Shabur monostor (Irán területén) | |
| Tisztelete | |
| Egyháza | Asszír keleti egyház |
| Tisztelik | Ortodox kereszténység Ókeleti egyházak |
| Ünnepnapja | január 28. Ortodox kereszténység Ókeleti egyházak |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ninivei Szent Izsák témájú médiaállományokat. | |
Ninivei Szent Izsák vagy Szír Szent Izsák (arabul: إسحاق النينوي, ógörögül: Ισαάκ της Νινευή), (kb. 640 – kb. 700) nesztoriánus szír szerzetes, egyházi író, gyakorta idézett tekintély a keleti egyházakban.
Élete[szerkesztés]
Izsák Bet-Katraye helységben született, a Perzsa-öböl partjához közel. Itt tanult és itt lett szerzetes. Valamikor 660 és 680 között Ninive püspökévé választották. Mindössze 5 hónapig működött püspökként, majd visszavonult a hegyek közé. Egy ideig anakhorétaként élt, majd belépett Rabban Shabur monostorába, ahol olyan kemény aszkéta életet gyakorolt, és olyan szorgalommal olvasta a Szentírást, hogy a végsőkig legyöngült és majdnem teljesen megvakult. Élete végén tollba mondta műveit tanítványainak, akik "szelídsége, tanulékonysága, alázata és a beszédben való nyájassága miatt Didimosznak nevezték" – utalva Vak Didümoszra (313 – 398). Halála után Rabban Shaburban temették el.
Munkássága[szerkesztés]
Fennmaradt műve között szerepel A szerzetesi tökéletességről első része. Misztikus írásai nagy tekintélynek örvendtek a keleti egyházakban, ugyanakkor nagy vitát is váltottak ki. Hírneve és művei végül is felülkerekedtek minden vitán, és még a nesztoriánusok ellenfelei, a jakobiták (szír monofiziták) is elfogadták munkásságát.
A IX. században a palesztinai Szt. Szabbász lavra két szerzetese görögre fordította Izsák misztikus írásait, amelyek így be tudtak hatolni a bizánci szerzetesség világába is. A görög változatot 1770-ben kinyomtatták Lipcsében, majd 1895-ben pedig Athénben. Még nagyobb népszerűségnek örvendett a szlávok között. Velicskovszkij Szent Paisziosz fordítását 1787-ben Moszkvában adták ki, 1854-ben újranyomták.
Izsák művei azonban ismeretesek – arab fordítások nyomán – a kopt és az etióp szerzetesség körében is. Újabban, egy 1968-ban kiadott – ortodox imaéletről szóló – kairói gyűjteményben szerepel.
A nyugati világ az 1505-ben, Velencében kiadott, latin nyelvű De contempu mundi című gyűjteményből kezdte megismerni.
Idézet[szerkesztés]
| „ | A misztériumok ajtaja a hit. Amit az érzékelhető dolgok számára a testi szem jelent, ugyanazt jelenti a hit az értelem szeme elől elrejtett kincsek számára. | ” |
| – 43. beszéd | ||
Források[szerkesztés]
- Puskely Mária: Keresztény szerzetesség: Történelmi kalauz, I. kötet A–K. Budapest: Bencés Kiadó. 1995. ISBN 963 7819 62 2 409–410. o.
