Nicolaus Cusanus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Nikolaus von Kues szócikkből átirányítva)
Nicolaus Cusanus

Nicolaus Cusanus (családi nevén Chrypps v. Krebs) (Kues, 1401. – Todi, 1464. augusztus 11.), német bíboros, teológus, filozófus, és természettudós.

Tartalomjegyzék

Életpályája [szerkesztés]

A Mosel-menti Kues-ben született Henne Krebs hajós kereskedő gyermekeként. Később szülővárosának latinosított nevét (Cusa) vette fel. A deventeri kolostori iskola elvégzése után, heidelbergi egyetemen filozófiát, Páduában kánonjogot, fizikát, és matematikát tanult. Raimundus Lullust tekintette mesterének. Rövid ideig Mainzban volt ügyvéd, majd az egyházi pályára lépett. A trieri érsekség képviselőjeként részt vett a bázeli zsinaton (1431-1438), ahol az egyetemes zsinat elsőbbségét hangsúlyozta a pápával szemben (konciliarizmus), de a klérus és a szerzetesség fegyelmének lazulását látva megváltoztatta nézetét, és IV. Jenő pápa mellé állt. Síkra szállt a keresztény egyházak újraegyesítésének és az egyházi fegyelem megszilárdításának gondolata mellett. Vezetője volt 1438-ban a bizánci udvarba küldött pápai követségnek, majd VIII. János bizánci császár követeit is ő kísérte Bizáncból Itáliába. Az elkövetkező években apostoli vizitátor, majd pápai legátus a német birodalmi gyűléseken. 1448-ban V. Miklós pápa bíborossá kreálja, majd 1450-től Brixen püspöke. IV. Jenő pápa és V. Miklós pápa törekvéseit támogatva egyházi reformokat szorgalmazott, és a német egyházmegyékben sikerült is ezeket bevezetnie. 1458-ban lemondott püspökségéről és Rómába ment, ahol fontos diplomáciai feladatokat teljesített és terveket dolgozott ki az Egyház megújítására. Reformtörekvései miatt 1460-ban Zsigmond, tiroli herceg fogságba veti, amiért II. Piusz pápa kiközösíti a herceget. 1464-ben halt meg az umbriai Todiban. Kérésére testét Rómában, szívét pedig Kues-ben, az általa alapított „Cusanusstift” (Szent Miklós-kórház) kápolnájának oltárában helyezték el. Ez a karitatív intézmény máig fennáll, és Cusanus bíboros céljait igyekszik megvalósítani.

Filozófiája [szerkesztés]

Filozófiai rendszere szigorú platonizmusában Ockham, Duns Scotus és Eckhart mester gondolatait is beleépítette. Minden területen az ellentétek kiegyenlítésének magasabb elvét kereste. Filozófiai műveiben matematikai fogalmak is előfordulnak, de vannak matematikai témájú írásai is.

„ ... Amikor visszatért Konstantinápolyból, ahol pápai követként tartózkodott 1438-ban, ráeszmélt filozófiájának alapelvére: a coincidentia oppositorum-ra. Minden, ami létezik, azéltal él és hat, hogy két ellentét keresztezési pontja. Ilyen coincidentia oppositorum Isten, aki maga az abszolút maximum, mert ő az átfogó végtelenség, s egyúttal maga az abszolút minimum, mert benne van mindenben, a legkisebb dologban is. Coincidentia oppositorum a világ, amely az egyes lényekben mérhetetlen sokaságot, mint egész azonban egységet alkot. Coincidentia oppositorum minden egyéniség, mert nemcsak benne foglaltatik a mindenségben, hanem az egész mindenség is benne foglaltatik. In omibus partibus relucet totum. Coincidentia oppositorum az ember, aki mint mikrokozmosz, parvus mundus, magában egyesít minden elképzelhető ellentétet: a halandóságot és istenséget, s még hozzá tud erről az összekapcsolódásról. Coincidentia oppositorum végül maga Cusanus, aki összebékítette a vallást és a természettudományt, az egyházatyákat és a misztikát, a gondos megőrzője a réginek, és lángoló hirdetője az újnak, világfi és istenkereső, eretnek és bíboros, az utolsó skolasztikus és az első modern. ...”
   – Egon Friedell: Az újkori kultúra története - (1928) - ford. Vas István

Hatása a tudományra [szerkesztés]

Értekezett a végtelenül nagy és végtelenül kicsi számokról. Kopernikusz előtt állította, hogy a Föld a Nap körül kering. Galilei előhírnökeként a fizikában jelentősnek tartotta a kísérletezést és a matematikát. Giordano Bruno előtt hirdette, hogy a csillagok napok és hogy a Világegyetem végtelen. A matematikában a kör kerületének kiszámításában használta a 3,14 értéket.

Politikai nézetei [szerkesztés]

Irodalom [szerkesztés]

Legfontosabb filozófiai művei [szerkesztés]

További művei [szerkesztés]

  • De concordantia catholica (1432)
  • Reparatio Kalendarii (1436)
  • De coniecturis (1443)
  • De Deo abscondito, De quaerendo Deum, De filiatione Dei, De dato Patris luminum (1445)
  • 11 matematikai mű (1445-59)
  • Coniectura de ultimis diebus (1446)
  • De Genesi (1447)
  • Apologia doctae ignorantiae (1449)
  • De pace fidei, De visione Dei (1453)
  • De aequalitate, De principio (1459)
  • De Posseso (1460)
  • Cribratio Alcoran, De non aliud (1461)
  • De venatione sapientiae, De ludo globi (1462)
  • Compendium. (1463)
  • De apice theoriae (1464)

Magyarul megjelent művei és általános irodalom [szerkesztés]

  • Nicolaus Cusanus: Az együgyü ember és a bölcsesség, Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó Kft., 2000.
  • Nikolaus Cusanus: A tudós tudatlanság, Kairosz Kiadó, 2000.
  • Nikolaus Cusanus: A rejtőzködő Isten (De deo abscondito), Kairosz Kiadó, 2008.
  • Sándor Pál: Nicolaus Cusanus, Gondolat Kiadó, 1965.

Források [szerkesztés]

  • Magyar nagylexikon XIII. (Mer–Nyk). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 791–792. o. ISBN 963-9257-09-5 (Nikolaus von Kues címszó)
  • Kecskés Pál: A bölcselet története főbb vonásaiban, Budapest, 1943 (reprint 2001) (Elektronikus formában a PPEK-ban.)
  • Nyíri Tamás: A filozófiai gondolkodás fejlődése, Budapest, 2001.
  • Adriányi Gábor: Az egyháztörténet kézikönyve, Budapest, 2001.