Nikkel(II)-klorid

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nikkel(II)-klorid
Nickel(II)-chloride-hexahydrate-sample.jpg
Nikkel(II)-klorid hexahidrát
IUPAC-név Nikkel(II)-klorid
Más nevek Nkkelo-klorid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 7718-54-9 (vízmentes)
7791-20-0 (hexahidrát)
EINECS-szám 231-743-0
RTECS szám QR6480000
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet NiCl2
Moláris tömeg 129,62 g/mol (vízmentes)
237,70 g/mol (hexahidrát)
Sűrűség 3,55 g/cm3 (vízmentes)[1]
1,92 g/cm3 (hexahidrát)[1]
Olvadáspont 1001 °C (vízmentes)[1]
Hexahidrát 140 °C-on kristályvizet veszít[1]
Oldhatóság (vízben) Nagyon jól oldódik: 2540 g/l (hexahidrát 20 °C)[1]
Oldhatóság (etanol) Oldható (hexahidrát)
Kristályszerkezet
Koordinációs
geometria
oktaéderes a Ni-atomnál
Termokémia
Std. képződési
entalpia
ΔfHo298
-304,93 kJ/mol
(vízmentes)
Standard moláris
entrópia
So298
98,11 J·K‒1.mol‒1
Veszélyek
Főbb veszélyek Mérgező (T)
Veszélyes a környezetre (N)[1]
rákkeltő
NFPA 704
NFPA 704.svg
0
3
0
 
R mondatok R49, R61, R23/25, R38, R42/43, R48/23, R68, R50/53[1]
S mondatok S53, S45, S60, S61[1]
LD50 681 mg/kg (vízmentes, patkány, szájon át)
105 mg/kg (hexahidrát, patkány, szájon át)[1]
Rokon vegyületek
Azonos kation Nikkel(II)-bromid
Nikkel(II)-jodid
Nikkel(II)-szulfát
Azonos anion Kadmium(II)-kloid
Palládium(II)-klorid
Platina(II)-klorid
Rokon vegyületek Kobalt(II)-klorid
Réz(II)-klorid
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A nikkel(II)-klorid egy szervetlen vegyület, a nikkel sósavas sója. A vízmentes nikkel(II)-klorid képlete NiCl2. Többféle hidrátja (kristályvizes nikkel(II)-klorid) ismeretes. Ezek közül a hexahidrát a legjelentősebb, de létezik tetrahidrát és monohidrát is. A hexahidrát fűzöld színű. A nikkel(II)-klorid erősen higroszkópos vegyület. Vízben jól oldódik.

Hevítés hatására a zöld hexahidrát kristályvizet veszít, és aranysárga színű, vízmentes sóvá alakul.

Kémiai tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ha levegőn hevítik, a hexahidrát kristályvizet veszít. Tovább hevítve nikkel(II)-oxid (NiO) keletkezik. A nikkel(II)-kloridot a hidrogén magasabb hőmérsékleten redukálja, fémnikkelt tesz szabaddá belőle.

Előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nikkel(II)-kloridot nikkel(II)-hidroxid vagy nikkel(II)-karbonát sósavban való feloldásával nyerik. Az ekkor keletkező vizes oldatból a nikkel-kloridot kikristályosítják.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vegyület vizes oldatát nikkelezésre, galvanikus nikkelbevonatok készítésére használják. Nikkel-katalizátorokat is készítésére is alkalmas.[1] A nikkel(II)-klorid emellett gázálarcokban az ammónia elnyeletésére szolgál.

Élettani hatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nikkel és vegyületei mérgezőek, rákkeltő hatásuk van.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h i j A nikkel(II)-klorid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. október 10. (JavaScript szükséges) (németül)