Nikkel(II)-klorid
| Nikkel(II)-klorid | |
|---|---|
-chloride-hexahydrate-sample.jpg&filetimestamp=20070430091258) |
|
| IUPAC név | Nikkel(II)-klorid |
| Más nevek | Nkkelo-klorid |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | 7718-54-9 (vízmentes) 7791-20-0 (hexahidrát) |
| EINECS szám | |
| RTECS szám | QR6480000 |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | NiCl2 |
| Moláris tömeg | 129,62 g/mol (vízmentes) 237,70 g/mol (hexahidrát) |
| Sűrűség | 3,55 g/cm3 (vízmentes)[1] 1,92 g/cm3 (hexahidrát)[1] |
| Olvadáspont |
1001 °C (vízmentes)[1] |
| Oldhatóság (vízben) | Nagyon jól oldódik: 2540 g/l (hexahidrát 20 °C)[1] |
| Oldhatóság (etanol) | Oldható (hexahidrát) |
| Szerkezet | |
| Koordinációs geometria |
oktaéderes a Ni-atomnál |
| Termokémia | |
| Std. képződési entalpia ΔfH |
-304,93 kJ/mol (vízmentes) |
| Standard moláris entrópia S |
98,11 J·K‒1.mol‒1 |
| Veszélyek | |
| Főbb veszélyek | Mérgező (T) Veszélyes a környezetre (N)[1] rákkeltő |
| NFPA 704 |
3
|
| R-mondatok | R49, R61, R23/25, R38, R42/43, R48/23, R68, R50/53[1] |
| S-mondatok | S53, S45, S60, S61[1] |
| LD50 | 681 mg/kg (vízmentes, patkány, szájon át) 105 mg/kg (hexahidrát, patkány, szájon át)[1] |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos kation | Nikkel(II)-bromid Nikkel(II)-jodid Nikkel(II)-szulfát |
| Azonos anion | Kadmium(II)-kloid Palládium(II)-klorid Platina(II)-klorid |
| Rokon vegyületek | Kobalt(II)-klorid Réz(II)-klorid |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A nikkel(II)-klorid egy szervetlen vegyület, a nikkel sósavas sója. A vízmentes nikkel(II)-klorid képlete NiCl2. Többféle hidrátja (kristályvizes nikkel(II)-klorid) ismeretes. Ezek közül a hexahidrát a legjelentősebb, de létezik tetrahidrát és monohidrát is. A hexahidrát fűzöld színű. A nikkel(II)-klorid erősen higroszkópos vegyület. Vízben jól oldódik.
Hevítés hatására a zöld hexahidrát kristályvizet veszít, és aranysárga színű, vízmentes sóvá alakul.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Kémiai tulajdonságai
Ha levegőn hevítik, a hexahidrát kristályvizet veszít. Tovább hevítve nikkel(II)-oxid (NiO) keletkezik. A nikkel(II)-kloridot a hidrogén magasabb hőmérsékleten redukálja, fémnikkelt tesz szabaddá belőle.
[szerkesztés] Előállítása
A nikkel(II)-kloridot nikkel(II)-hidroxid vagy nikkel(II)-karbonát sósavban való feloldásával nyerik. Az ekkor keletkező vizes oldatból a nikkel-kloridot kikristályosítják.
[szerkesztés] Felhasználása
A vegyület vizes oldatát nikkelezésre, galvanikus nikkelbevonatok készítésére használják. Nikkel-katalizátorokat is készítésére is alkalmas.[1] A nikkel(II)-klorid emellett gázálarcokban az ammónia elnyeletésére szolgál.
[szerkesztés] Élettani hatása
A nikkel és vegyületei mérgezőek, rákkeltő hatásuk van.
[szerkesztés] Forrás
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
