Nika-díj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nika-díj (Ника)
Szervezet neve Oroszországi Filmművészeti Akadémia
Székhely Moszkva
Alapítás éve 1987
Ország  Oroszország
Díjátadók
Első díjátadó 1987
Legutóbbi díjátadó 2009
Hivatalos weboldal
www.kinonika.com

A Nika-díj (oroszul: Ника) az Oroszországi Filmművészeti Akadémia nemzeti filmszakmai díja, a legrégibb és az egyik legrangosabb ilyen díj Oroszországban. Évenkénti odaítélésével főként az oroszországi filmművészet megelőző évi termésének legjobbnak tartott filmjeit és filmkészítőit részesítik elismerésben.

Nika a görög mitológia istennője, Niké orosz neve.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A díjat még a Szovjetunió fennállásának idején, 1987-ben alapította a Szovjetunió Filmkészítőinek Szövetsége, lényegében az amerikai filmakadémiai Oscar-díj mintájára. Akkoriban a Szövetség összes tagja részt vehetett az odaítélést eldöntő szavazáson. Az 1990-es évek eleje óta a díjazottakat az, – elsősorban erre a célra életre hívott, – Oroszországi Filmművészeti Akadémia tagjai választják ki titkos szavazással. Az alapítás óta a kiosztott díjak száma többször változott, az akadémiai tagság létszáma pedig 600 fő fölé emelkedett. 2007-től új tagok már csak a díjazott személyek lehetnek.

2002-ben Nyikita Mihalkov filmrendező kezdeményezésére egy másik filmakadémia is szerveződött. Az Oroszországi Nemzeti Filmművészeti és Filmtudományos Akadémia a Nika-díjjal konkuráló, külön nemzeti filmszakmai díjat alapított. Azóta évente két nemzeti filmes díjat ítélnek oda, egymástól függetlenül. Lásd még: Arany Sas-díj.

Tisztségek, díjkiosztó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Oroszországi Filmművészeti Akadémia élén a három évre választott Elnök áll, aki legfeljebb egyszer újraválasztható. A tisztséget 2001-től két cikluson át Eldar Rjazanov filmrendező töltötte be, őt 2007 márciusában Alekszej Batalov filmszínész, filmrendező váltotta fel. Az elnök munkáját öt alelnök segíti.

A szervezet keretei között kilenc szekciói működik: rendezői, dramaturgi, operatőri, zeneszerzői, animációs, dokumentumfilmes (ún. nem-játékfilmes), színészi, produceri és filmtudományos szekció. Az akadémiai Tanács a szekciók vezetőiből áll.

A díjakat minden év első hónapjaiban Moszkvában, ünnepélyes gála keretében adják át. A díj Niké-t, a győzelem görög istennőjét ábrázoló szobrocska.

Kategóriák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2007-ben a Nika-díjat az alábbi 19 kategóriában ítélték oda:

  • A legjobb játékfilmnek
  • A legjobb nem-játékfilmnek (lényegében: dokumentumfilmnek)
  • A legjobb animációs filmnek
  • A Független Államok Közössége és a Balti-tenger országainak legjobb filmje
  • A legjobb rendezőnek
  • A legjobb operatőrnek
  • A legjobb forgatókönyvnek
  • A legjobb filmzenének
  • A legjobb hangmérnöknek
  • A legjobb díszletnek
  • A legjobb jelmeznek
  • A legjobb női főszereplőnek
  • A legjobb férfi főszereplőnek
  • A legjobb női mellékszereplőnek
  • A legjobb férfi mellékszereplőnek
  • Becsület és Érdem kitüntetés (lényegében életműdíj)
  • Az év felfedezettje
  • A filmtudományi, -kritikusi és -pedagógusi munkában elért eredményekért
  • A televíziós film művészetében elért eredményekért (2005 óta ítélik oda)

Díjak évenként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legjobb filmnek járó díj, illetve életműdíj[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 2009 – Másfél szoba, avagy Szentimentális utazás a hazában (Полторы комнаты, или Сентиментальное путешествие на родину), Andrej Hrzsanovszkij
Életműdíj: Ljudmila Markovna Gurcsenko színművésznő és Jurij Boriszovics Norstejn animációsfim rendező
Életműdíj: Alekszej Jurjevics German filmrendező
Életműdíj: Georgij Nyikolajevics Danyelija filmrendező
  • 2006 – A sziget (Остров), Pavel Lungin (A film összesen hat kategóriában kapott díjat.)
Életműdíj: Eldar Rjazanov filmrendező, Fjodor Hitrjuk animációsfilm-rendező és Alekszendr Belouszov
Életműdíj: Nyeja Zorkaja filmkritikus és Marlen Hucijev filmrendező
Életműdíj: Nonna Morgyukova színésznő és Vagyim Juszov
Életműdíj: Pjotr Todorovszkij
Életműdíj: Borisz Vasziljev és Viktor Komar
Életműdíj: Alekszej Batalov
Életműdíj: Vjacseszlav Vasziljevics Tyihonov
Életműdíj: Mihail Svejcer
Életműdíj: Marina Ladinyina színésznő
  • 1996 – A kaukázusi fogoly (Кавказский пленник), (id. Szergej Bodrov)
Életműdíj: Georgij Zszsonov színész
  • 1995 – Az állami vadászat különös vonásai (Особенности национальной охоты), Alekszandr Rogozskin
  • 1994 – Szenvedélyek (Увлеченья), Kira Muratova
Életműdíj: Tamara Makarova színésznő (Szergej Geraszimov filmrendező felesége)
  • 1993 – Makarov (Макаров), Vlagyimir Hotinyenko
  • 1992 – Encore! Még encore! (Анкор, еще анкор!), Pjotr Todorovszkij

A szovjet időszakban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legjobb filmnek járó díj:

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]