Nikólaosz Matúszisz
Nikolaosz Matúszisz (vagy Nikóla/Níkosz Matushi[sz], görögül Νίκος/Νικόλαος Ματούση(ς); Szamarina, Görögország - Athén, 1981 után) cincár jogász, politikus és pindoszi régens.
Élete [szerkesztés]
Matúszisz Szamarinában, a Pindosz hegységeben született. Ifjúkorában lelkes cincár (aromán) nacionalista volt, s rövid ideig a kommunista pártnak is tagja volt. Larisszában praktizált ügyvédként, amikor 1941-ben csatalakozott Alkiviadisz Diamandi Római Légiójához. Még az évben kinevezték az autonóm pindosz kormány miniszterelnökévé. 1942 júniusában, miután Diamandi kénytelen volt Romániába távozni, Matúszisz lett az autonóm fejedelemség régense. Athénban sikertelenül tárgyalt a görög hatóságokkal a cincár állam státusáról, ezért ő is lemondott és Bukarestbe ment. Utóda – 1943. augusztus-szeptember között – a magyar gróf Cseszneky Gyula lett.
A kommunista Romániában 20 év börtönre ítélték, s az ítélet nagy részét ki is töltötte a Duna-delta egyik börtönszigetén.
1964-ben sikerült Görögországba mennie, ahol id. Jórgosz Papandréu miniszterelnök javaslatára felmentették a háborús bűnök elkövetésének vádja alól, majd 1976-ban a görög bíróság teljesen rehabilitálta. Matúszisz az ellene felhozott vádakra azt állította, hogy egyetlen célja Szaloniki bolgár megszállásának megakadályozása volt. Egészen 1981-ig köztiszteletben álló tagja volt az athéni ügyvédi kamarának.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Η άλλη Ξένη (görögül)
- Η ρουμάνικη προπαγάνδα (görögül)
