Nifurtoinol
| |
| Nifurtoinol | |
| IUPAC-név | |
| 3-(hidroximetil)-1-{[(1E)-(5-nitro-2-furil) metilén]amino}imidazolidin-2,4-dion | |
| Kémiai azonosítók | |
| CAS-szám | 1088-92-2 |
| PubChem | 9571062 |
| KEGG | D07243 |
| ATC kód | J01XE02 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C9H8N4O6 |
| Moláris tömeg | 268,183 g/mol |
| Farmakokinetikai adatok | |
| Kiválasztás | vese (40–50% az első 12 órán belül) |
| Terápiás előírások | |
| Alkalmazás | szájon át |
A nifurtoinol (INN) citromsárga kristályos anyag. Vízben és alkoholban alig, dietilformamidban oldódik.
Húgyúti fertőzések elleni antibiotikum. A legtöbb Escherichia coli baktérium érzékeny rá, az Enterobacter és Klebsiella fajok kevésbé, míg a Pseudomonas nem és a Proteus nemzetség legtöbb faja rezisztens rá. A vér vagy a vizeletkiválasztó szerveken kívüli szövetek szisztémás baktériumfertőzései ellen hatástalan.
Mellékhatások[szerkesztés]
Étvágytalanság, hányinger, hányás. Emésztőrendszeren kívüli akut reakciók a túladagolástól eltekintve nem ismertek. Karcinogén hatást ember esetén nem, kísérleti állatoknál kismértékben tapasztaltak, ezért ember esetén a 3-as (nem rákkeltő) csoportba sorolták.
Készítmények[1][szerkesztés]
- Levantin
- Urfadin
- Urfadine
- Urfadyn
- Urfadyne
- Uridurine
Kombinált készítmények:
- Urfadyn
- Fultrexin
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Nifurtoinol című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.