Nicsiren-buddhizmus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Nicsiren-buddhizmus (日蓮系諸宗派: Nicsiren-kei so súha) a mahájána buddhizmus egyik ága, amely a 13. században élt japán szerzetes, Nicsiren (1222–1282) tanításaira épül. A Nicsiren-buddhizmus számos formája a japán történelem különböző időszakaiban nagy hatást gyakorolt a japán társadalom bizonyos szeleteire. Ilyenek voltak például a kiotói kereskedők a japán középkorban vagy a második világháború előtti időben az ultranacionalisták. A Nicsiren-buddhizmus arról nevezetes, hogy elsősorban a Lótusz szútrára összpontosít. Követői úgy tartják, hogy minden emberben megtalálható a Buddha-természet, ezért képes elérni a megvilágosodást jelenlegi életében. Nevezetes továbbá a többi japán buddhista irányzattal való szemben állásáról is - főleg a zennel, a dzsódóval, az ezoterikus buddhizmussal, a singonnal és a ricuval, amelyek Nicsiren szerint letértek a mahájána útjáról. A Nicsiren-buddhizmus magába foglal számos aliskolát és jó néhány japán új vallást.

Az alapító[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

16 éves korától 32 éves koráig Nicsiren számos templomban tanult Japánban, főleg a Hiei-hegyen (Enrjakudzsi) és a Kója-hegyen. Ezek a helyek váltak a buddhista oktatás legfőbb helyeivé (Kiotó, Nara). Végül arra jutott, hogy Buddha (563?–483?BC) legmagasabb tanításai a Lótusz szútrában vannak. Ezen szöveg iránti elkötelezettségét egy mantrában mesélte el 1253. április 28-án (namu mjóhó renge kjó). Életében végig kitartott amellett, hogy kora egyéb buddhista szektáinak tanításai (kiváltképpen a dzsódo, zen, singon, és ricu[1]) hibásan értelmezték a megvilágosodáshoz vezető helyes utat. Ezért Nicsiren nyiltan és hevesen elutasította azokat. Végül sikerült kiprovokálnia, hogy később üldözzék. Egy esetben le akarták fejezni és legalább kétszer száműzték. Néhány Nicsiren iskola úgy tartja,h hogy a lefejezési kísérlet fordulópontot jelentett Nicsiren tanításainál, mivel ezután kezdte el megírni a Gohonzont és számos egyéb tanulmányt, amíg hároméves száműzetésben élt a Sado-szigeten, a Japán-tengeren. Visszatérte után elnézést kért Nicsiren mindenkitől és elvonult a Minobu hegyre, ahol tanítványaival együtt építettek egy templomot, Kuon-dzsi. Élete hátralevő részében Nicsiren itt tanított.

Iskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ma a Nicsiren-buddhizmushoz számos iskola tartozik. Nicsiren halála után hamar szétválásnak indultak követői. Halála előtt Nicsiren kijelölt hat idősebb papot (rokurósó), hogy ők adják tovább majd tanításait a következő generációk számára: Nissó (日昭), Nicsiró (日朗), Nikó (日向), Nitcsó (日頂), Nicsidzsi (日持), és Nikkó (日興). Mindegyikőjük egy-egy vonalat indított el. Közülük Nicsidzsi végül elutazott az ázsiai kontinensre (kb. 1295) és többet nem hallottak felőle. Nitcsó az élete második felében (1302) csatlakozott Nikkóhoz és végül a követőjévé vált.[2]

Számos magyarázatot találni a szétválásra. A különböző iskolák történetei eltérőek, de az kitűnik, hogy a papok különböző módon értelmezték Nicsiren tanításait. Közülük ötüknek csupán kis mértékben különbözött a véleménye, ám Nikkó egyértelműen szakított velük és 1289-ben elhagyta Kuon-dzsit.

Végül Kuon-dzsi vált a mai Nicsiren Sú szövetség központi templomává. A másik jelentős ág (Nicsiren Sósú iskola) központja Taiszeki-dzsi lett. Ezt Nikkó alapította 1290-ben, miután elhagyta a Kuon-dzsit. Innen fejlődött ki később a Kómon-ha (興門派, a Nikkó szóból) és a Fudzsi-ha (富士派) ág.

Legfőbb nicsiren buddhista iskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A következő listák a japán Wikipedia Nicsiren-buddhizmus szócikkéből valók.

Hagyományos iskolák és főtemplomaik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csak a visszaigazolt főtemplomok nevei vannak latin betűvel megadva.

  • Nicsiren Sú: Sozan Minobuzan Kuon-dzsi 日蓮宗 祖山身延山ja:久遠寺
  • Nicsiren Sósú: Sóhonzan Taiszeki-dzsi 日蓮正宗 総本山 大石寺
  • Honmon Butsuriú Sú ja:本門佛立宗 大本山宥清寺
  • Kempon Hokke Sú: Sóhonzan Mióman-dzsi 総本山妙満寺
  • Hokkesú, Honmon Riú 法華宗(本門流)大本山光長寺・鷲山寺・本興寺・本能寺
  • Hokkesú, Dzsinmon Riú 法華宗(陣門流)総本山本成寺
  • Hokkesú, Sinmon Riú 法華宗(真門流)総本山本隆寺
  • Honmon Hokke Sú: Daihonzan Mjóren-dzsi 本門法華宗 大本山妙蓮寺
  • Nicsiren Honsú: Honzan Ióbó-dzsi ja:日蓮本宗 本山ja:要法寺
  • Nicsiren Sú Fudzsu-fusze-ha: Szozan Miókaku-dzsi 日蓮宗不受不施派 祖山妙覚寺
  • Nicsiren Hokke Sú 日蓮法華宗 大本山正福寺
  • Hokke Nicsiren Sú 法華日蓮宗 総本山宝龍寺
  • Hompa Nicsiren Sú 本派日蓮宗 総本山宗祖寺
  • Honke Nicsiren Sú (Hjógo) 本化日蓮宗(兵庫) 総本山妙見寺
  • Fudzsu-fusze Nicsiren Kómon Sú 不受不施日蓮講門宗 本山本覚寺
  • Honke Nicsiren Sú (Kjóto) 本化日蓮宗(京都)本山石塔寺
  • Sóbó Hokke Sú 正法法華宗 本山大教寺
  • Honmon Kióó Sú 本門経王宗 本山日宏寺
  • Nicsiren Kómon Sú 日蓮講門宗

Nem hagyományos iskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Angol[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Dictionary of Buddhist Terms and Concepts. Nichiren Shoshu International Center, 1983
  • Selected Writings of Nichiren. Burton Watson et al., trans.; Philip B. Yampolsky, ed. Columbia University Press, 1990
  • Letters of Nichiren. Burton Watson et al., trans.; Philip B. Yampolsky, ed. Columbia University Press, 1996
  • The Cambridge Encyclopedia of Japan. Paul Bowring and Peter Kornicki, eds. Cambridge University Press, 1993. ISBN 0-521-40352-9
  • Japan: An Illustrated Encyclopedia. Kondansha, 1993, ISBN 4-06-205938-X; CD-ROM version, 1999.
  • The Doctrines and Practice of Nichiren Shoshu. Nichiren Shoshu Overseas Bureau, 2002
  • The Soka Gakkai Dictionary of Buddhism. Soka Gakkai, 2002, ISBN 4-412-01205-0

Japán[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nichiren Shōshū yōgi (日蓮正宗要義; "The essential tenets of Nichiren Shoshu"). Taiseki-ji, 1978, rev. ed. 1999
  • Shimpan Bukkyō Tetsugaku Daijiten (新版 仏教哲学大辞典: "Grand dictionary of Buddhist philosophy, rev. ed."). Seikyo Shimbunsha, 1985. No ISBN.
  • Nichiren Shōshū-shi no kisoteki kenkyū (日蓮正宗史の基礎的研究; "A study of fundaments of Nichiren Shoshu history"). (Rev.) Yamaguchi Handō. Sankibo Bussho-rin, 1993. ISBN 4-7963-0763-X
  • Iwanami Nihonshi Jiten (岩波 日本史辞典: "Iwanami dictionary of Japanese history"). Iwanami Shoten, 1999. ISBN 4-00-080093-0 (Referred to in text as Iwanami.)
  • Nichiren Shōshū Nyūmon (日蓮正宗入門; "Introduction to Nichiren Shoshu"). Taiseki-ji, 2002
  • Kyōgaku Yōgo Kaisetsu Shū (教学解説用語集; "Glossary of Nichiren Shoshu Buddhist terms"). (Rev.) Kyōdō Enoki, comp. Watō Henshūshitsu, 2006.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. cf. "four dictums" (四箇の格言 shika no kakugen) entries in The Soka Gakkai Dictionary of Buddhism, p. 215, and Kyōgaku Yōgo Kaisetsu Shū, p. 54 (angolul)
  2. Shimpan Bukkyō Tetsugaku Daijiten, p. 1368

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]