New Orleans
| New Orleans | |||
 |
|||
| A város látképe a Dryades Streetről | |||
|
|||
| Közigazgatási adatok | |||
| Ország |  Amerikai Egyesült Államok |
||
| Állam | Louisiana | ||
| Megye | Orleans | ||
| Rang | Állami főváros | ||
| Alapítás éve | 1718 | ||
| Polgármester | Mitch Landrieu (D) | ||
| Irányítószám | 70112 - 70146 | ||
| Körzethívószám | 504 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 343 829 fő (2010)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 759 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 6 m | ||
| Terület | 907 km² | ||
| - ebből vízi | 439 km² | ||
| Időzóna | CST (nyáron CDT) UTC-5 (nyáron -4) |
||
| Elhelyezkedése | |||
 New Orleans
Pozíció az USA térképén
|
|||
| é. sz. 29° 58′, ny. h. 90° 3′ | |||
 |
|||
| A város elhelyezkedése Louisiana államon belül | |||
| New Orleans weboldala | |||
New Orleans (franciául La Nouvelle-Orléans) Louisiana állam legnagyobb városa az Egyesült Államokban. A város lakossága a 2009-es népszámlálási adatok szerint 1.235.650 fő, amivel az USA 46. legnagyobb városa. Maga a város francia eredetű, ezért egy viszonylag nagy kiterjedésű francia negyed található itt. Nevezetes a zenéjéről (a jazz őshazájának is szokták emlegetni), kultúrájáról valamint a fesztiváljairól is.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
La Nouvelle-Orléans (New Orleans) városát a French Mississippi Company alapította a chitimacha indiánok által lakott területen, s építését Jean-Baptiste Le Moyne de Bienville irányította. Az 1763-ban megkötött Párizsi egyezmény alapján a spanyolok birtokába került, s spanyol fennhatóság alatt volt egészen 1801-ig, amikor is a város ismét francia kézbe került. A leginkább eredeti formában fennmaradt terület a Vieux Carré (francia negyed). 1803-ban a Louisiana Purchase értelmében Napóleon eladta a területet a fiatal Egyesült Államoknak. A város gyors fejlődésnek indult amerikai, francia és kreol-francia hatás alatt.
A legfontosabb haszonnövény a cukornád, gyapot, melyet a város határain kívül ültettek, s melynek hagyományai visszatekintenek a rabszolgatartó ültetvényesek időszakára.
Az 1804-es Haiti forradalom idején haiti menekültek érkeztek a városba, s gyakran hozták magukkal rabszolgáikat. Claiborne kormányzó és más hivatalos elöljárók szerették volna a további színesbőrű lakosságot kívül rekeszteni a város területén, de a francia kreolok szívesen fogadták őket, s így nőtt a francia anyanyelvűek tábora. A haiti menekültek 90%-a telepedett le New Orleans városában. Az 1809-ben érkező emigránsok között 2 731 fehér, 3 102 felszabadított afro-amerikai leszármazott és 3 226 ragszolga menekült mintegy megduplázta a francia-ajkúak számát. Crescent City lakosságának 63%-a fekete volt.[2]
1812-ben az angolok sereget küldtek New Orleans elfoglalására, azonban az amerikaiak döntő vereséget mértek a britekre. 1815. január 8-án a New Orleans-i csatában Edward Pakenham generális is életét vesztette.
Mivel New Orleans fontos kikötő volt, az antebellum idején a rabszolgakereskedelem legfőbb központjává vált. Hatalmas mennyiségű termék érkezett ide a világ minden tájáról, s megindultak a Mississippi folyón észak felé. A Mississippi megtelt vitorlásokkal, gőzhajókkal, uszályokkal, vontatókkal. Ebben az időben alakult ki egy színesbőrű közösség, gyakran a középosztályból, akik iskolázottak voltak, s saját földbirtokkal rendelkeztek.[3]
A város lakossága az 1830-as és 1840-es évek között duplájára nőtt, s New Orleans a nemzet leggazdagabb és a harmadik legnépesebb városa lett. Az országba behozott kb. egymillió rabszolga kétharmada ide érkezett, „mély Dél”-re. A rabszolgák értéke fél milliárd dollár értéket képviselt.[4]
2005-ben a városban nagyon komoly pusztítást okozott és sok halálos áldozatot követelt a Katrina hurrikán.
A város szülöttei [szerkesztés]
Testvérvárosok [szerkesztés]
- Caracas,
Venezuela - Durban,
Dél-afrikai Köztársaság - Innsbruck,
Ausztria - Juan-les-Pins,
Franciaország - Maracaibo, Venezuela
- Matsue,
Japán - Mérida,
Mexikó - Pointe-Noire,
Kongói Demokratikus Köztársaság - San Miguel de Tucumán,
Argentína - Tegucigalpa,
Honduras
Gallery [szerkesztés]
-
A Missisipi partján New Orleansban - 1977
-
A Missisipi partján - 1977
-
Mexikói öböl - 1977
.jpg)
.jpg)
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ quickfacts.census.gov. State and County Quick Facts. U.S. Census Bureau. (Hozzáférés: 2012. április 29.)
- ↑ In Motion: African American Migration Experience - Haitian Immigration: 18th & 19th Centuries,; NY Public Library, accessed 7 May 2008
- ↑ "History of Les Gens De Couleur Libres". Retrieved on 2006-05-17.; http://www.creolehistory.com/
- ↑ Walter Johnson, Soul by Soul: Life Inside the Antebellum Slave Market, Cambridge: Harvard University Press, 1999, p.2 and 6
Források [szerkesztés]
További információk [szerkesztés]
- A város hivatalos honlapja (angolul)
