Neurofibromatózis

Neurofibróma

A neurofibromatózis egy olyan genetikai betegség, ami bőrön többszörös csomók (ún. neurofibrómák) megjelenésével, egyéb bőrpanaszokkal és tumorok (akár benignus, akár malignus) kialakulásával jár. A neurofibrómáktól eltekintve, 6 vagy annál több kávészerű folt már nagy valószínűséggel a szindrómára utal. A betegséget az idegrostokat körülvevő kötőszöveti sejtek túlburjánzása okozza. A genetikai eredetű betegség autoszomális dominánsan öröklődik.

Három gyakori formája van, az I-es típusú neurofibromatózis (vagy Von Recklinghausen-betegség), II-es típusú neurofibromatózis illetve a schwannomatózis.

Előfordulási gyakorisága

NF-1: 1:3.000 NF-2: 1:25.000 Swannomatózis: 1:40.000

Hat további, sokkal ritkább formája is ismert. Ezek a következők:

• NF-3 Kevert forma
• NF-4 Variáns (diffúz forma)
• NF-5 Szegmentális forma
• NF-6 Kizárólag multiplex café au lait-foltok
• NF-7 Késői kezdetű forma
• NF-8 Nem klasszifikálható forma

A neurofibromatózist a neurokután szindrómák közé sorolják a Sturge-Weber szindrómával és a von Hippel-Lindau betegséggel együtt. Ez a korai medicina hibája, mivel akkoriban még nem tudták genetikai szempontból is vizsgálni a rendellenességeket.

Joseph Merrickről, az elefántemberről gondolták azt, hogy vagy I-es típusú neurofibromatózusban vagy elephantiasisban szenvedett. Azonban ma már úgy hiszik, a rendkívül ritka Proteus-szindróma keserítette életét.

• Magyar név: Neurofibromatózis
• Orvosi név: Neurofibromatosis
• BNO kód: Q8500

Tünetek

Az érintett idegtől függnek; az általa ellátott területen működészavart (érzéskiesést, izomgyengeséget) okozhatnak. Ha a neurofibroma a koponyaüregbe terjed (acusticus neurinoma), életveszélyes állapotot okoz. Sokszor bőr alatti csomó tapintható. A bőrön sok esetben tejeskávé-színű, barna foltok láthatók. Elvégezhető vizsgálatok: A gyanú a beteg fizikai vizsgálata során felvetődik. Az érintett idegeket komputertomográfiás (CT),magmágneses rezonanciás (MR) vizsgálattal, esetleg gerincvelő-festéssel lehet kimutatni.

Kezelési lehetőség

Az akusztikus neurinoma időben történő felismerése érdekében rendszeres ideggyógyászat kontrollvizsgálatra el kell menni. Nem ismert olyan kezelés, amely meg tudja állítani a neurofibromatózis rosszabbodását vagy meg tudja gyógyítani azt, de az egyes daganatokat általában műtéttel el lehet távolítani, vagy besugárzással a méretét csökkenteni. Ha közel nőnek egy ideghez, akkor a műtéti eltávolítás során gyakran az ideget is ki kell metszeni. Mivel a betegség örökletes, családalapítás előtt genetikai tanácsadás javasolt. A betegség tüneteit tüneti kezeléssel lehet enyhíteni.

Javaslatok: Ha testén, bőre alatt csomókat tapint, mielőbb forduljon orvoshoz. Ha a betegséget diagnosztizálták, tünetmentes esetben is rendszeresen menjen vissza ideggyógyászati kontrollvizsgálatra. Genetikai tanácsadáson megtudhatja, veszélyeztetettek-e rokonai.

Várható lefolyás

A betegség általában lassan, de folyamatosan súlyosbodik, de – ha a tüneteket okozó csomókat időben eltávolítják – normális életet lehet mellette élni és nem halálos. A neurofibromatózis (von Recklinghausen-kór) örökletes betegség, amelyben a bőrben és a test más részein sok lágy, rendellenes idegszövet-növedék (neurofibroma) jelenik meg. A neurofibrómák a mielin-termelő Schwann-sejtek és a környéki idegeket (tehát az agy és a gerincvelő területén kívül elhelyezkedő idegeket) körülvevő és támasztó sejtek daganatos kinövései. A daganatok általában a kamaszkor után kezdenek megjelenni a bőr alatt érezhető kis csomócskák formájában.

Tünetek és kórisme

A betegek kb. 1/3-a nem vesz észre tüneteket, és a betegséget először rutinvizsgálat során diagnosztizálják, amikor az orvos csomókat talál a bőr alatt, az idegek közelében. További 1/3-ban a betegséget akkor kórismézik, amikor a beteg kozmetikai problémájára keres megoldást. Sok betegnek ugyanis enyhe barna foltjai ("café au lait" – tejeskávé-foltok) vannak a mellkasán, a hátán, a medencetájékon, a könyöknél és a térden. Ezek a foltok már születéskor is létezhetnek, vagy csecsemőkorban jelennek meg. A bőrön 10 és 15 éves kor között különböző méretű és formájú, hússzínű növedékek (neurofibrómák) kezdenek megjelenni. E képletek száma lehet 10-nél kevesebb, máskor 1000-nél is több. Egyeseknél a daganatok csonteltéréseket is létrehoznak. Ilyen lehet a gerinc rendellenes hajlása (kyphoscoliosis), bordadeformitások, a láb és a kéz hosszú csontjainak megnagyobbodása, a koponya és az arc körüli csontdefektusok. A betegek fennmaradó 1/3-ában a betegséget akkor diagnosztizálják, amikor idegrendszeri zavarok jelentkeznek. A neurofibrómák a szervezet bármely idegét érinthetik, de előszeretettel nőnek gerincvelői ideggyököknél, ahol alig vagy egyáltalán nem okoznak problémát, viszont nagyon veszélyessé válhatnak, ha nyomják a gerincvelőt. Gyakoribb azonban, hogy a neurofibrómák a környéki idegeket nyomják, ami megzavarja eredeti működésüket. A neurofibrómák érinthetik az agyban futó idegeket is, ami vakságot, szédülést, süketséget és koordinációra való képtelenséget okozhat. A neurofibrómák számának növekedésével egyre több idegrendszeri szövődmény jelentkezik. A ritkább, 2. típusú neurofibromatózisban a fent leírtak mellett tumorok fejlődhetnek ki a belső fülben (akusztikus neurómák).n A tumorok 20 éves kor körül hallásromlást, és néha szédülést okozhatnak.

I-es típusú Neurofibromatózis (Recklinghausen-kór)

Meghatározás: polysystemás neuroectodermalis betegség, mely szabálytalan domináns öröklődést mutat. Gyakran spontán mutáció eredménye. Ritka betegség (1:3500).

Osztályozása a hibás kromoszóma szerint történik:

• Nf 1 (perifériás idegiforma) – a 17. kromoszóma hibás
• Nf 2 (kétoldali acusticus neurinoma fordul elő) – a 22. kromoszóma hibás

Tünetek: Testszerte a legkülönbözöbb helyeken cutan(vagy subcutan)elhelyezkedésű 2-3 mm átmérőjű bőrszínű vagy barnásvörös puha tapintású daganatok jelennek meg. Számuk súlyos eseteknél meghaladhatja a százat. Emellett mélyebben ülő fájdalmas csomók is láthatók. A diagnózis felállításához célzott vizsgálatok végezhetőek: biopszia, majd szövettani vizsgálat, melyen megfigyelhetőek a módosult Schwann-sejtekből és fibromákból álló lipoma tumor, kimutathatóak az S 100 és neuronspecifikus enoláz pozitív antitestek. Típusos klinikai kép esetén nem szükségesek, ha a következő kritériumok (Riccardi kritériumok) közül 2 jelen van:

• kültakarón 6 vagy több Café au lait-folt
• 2 vagy több neurofibroma
• szeplők jelenléte a hónaljban vagy a lágyék tájékon
• opticus glioma
• az íriszben 2 vagy több hamartoma (Lisch-csomó)
• csont elváltozások (corticalis dysplasia)
• Nf-1 jelenléte első fokú rokonnál

Társuló betegségek: Más szervek is részt vehetnek a megbetegedésben a következő tünetekkel:

• scoliosis,
• csöves csontokban cystás felritkulások
• írisz-csomó
• hamartoma (Lisch féle csomó)
• minden betegnél szemészeti panaszok is vannak.

Egy különösen nagy daganatok kifejlődésével jár a betegség plexiform változata amire több példát mutat be a John Hopkins University Dermatlas az Interneten

Ezeket a nagyobb kocsányosan lógó és fájdalmas tumorokat műtétileg el lehet távolítani, ha azok száma nem túlságosan nagy.

II-es típusú Neurofibromatózis

Meghatározás:A nyolcadik agyideg vesztibularis (hallóidegi) részének schwannomája. Autoszomális dominánsan öröklődő betegség, klinikai képe változó. Gyakorisága: 1:40000-hez.

Tünetek: hallásromlás, egyensúlyzavar, látászavar, esetlegesen igen ritka bőrelváltozások (Café au lait-folt) illetőleg apró bőralatti neurofibromák. A diagnózis felállítása ezen tünetek alapján történik. A betegség viszont ép hallás mellett is fennállhat és fiatal felnőttkorban látászavar is kialakulhat (esetlegesen első tünetként).

Általános vizsgálatok: A beteg fizikai vizsgálatával neurofibromák testszerte előforduló manifesztáció után is kutatnak, általában fül-orr-gégészeti, neurológiai, szemészeti státus felvétele szükséges. Ezenkívül célzott audiológiai vizsgálatok is végezhetőek: hallás küszöb vizsgálat, akusztikus mpedencia vizsgálat (stapedius reflex-fáradás), agytörzsi akusztikus válasz-vizsgálat (BERA). Ezek ép hallás esetén is elvégezendőek a nyolcadik agyideg korai érintettsége miatt. Képalkotó vizsgálat a koponya MR Gadolinium kontrasztanyaggal. Kiegészítő vizsgálatok: vesztibularis vizsgálat: pupilla tágítás után, rés lámpával észlelhető hátsó lencsehomály a legkorábbi tünet is lehet (18 éves korban is), DNS-Markerek használata, gén hordozók felismerése, terhességi monitorozás.

Szövődmények: teljes süketség, súlyos egyensúlyzavar, faciális ideg parézise (bénulása), mozgászavar, paravertebralis lokalizációjú neurofibromák esetén hemiplegia (féloldali bénulás).

Terápiák célkitűzése: a daganat eltávolítása és komplex hallásrehabilitáció. A műtéti kezelés az idegsebésszel közösen a daganat eltávolításából és agytörzsi implantátum beültetésáből áll. A kezelés komplikációi: agy-gerincvelői folyadék csorgása, facialis parézis. A terápia sikertelenségének lehetséges okai: technikai hiba, implantátum befogadási elégtelenség, eredménytelen hallás rehabilitáció.

A neurofibroma-recidíva kizárása, rendszeres ellenőrzés szükséges, recidíva előfordulhat és ez ismételt műtétet tesz szükségesé.

A prognózis nem jó, attól függ, hogy testszerte milyen lokalizációban fordulnak elő neurofibromák. Az 50. életkor után jelentkező formában a sikeres műtéti daganateltávolítás után az élettartam nem rövidül. A fiatalkori formában azonban a rendszerinti multiplex neurofibromatosis kórjóslata nem jó.

Familiáris nyomon követés és a betegek rendszeres ellenőrzése képalkotóval (PET vagy koponya MR) szükséges. Ajánlott a genetikai tanácsadás, valamint klinikák és gyógyintézetek audiológiai szakrendelése.

Alternatív kezelés: az úgynevezett Gamma-kés alkalmazása kísérelhető meg.

Schwannomatózis

A schwannomatózis a neurofibromatózis ritka formája, amelyet csak nemrég fedeztek fel, és úgy tűnik, hogy 40000 emberből 1-et érint. Csakúgy, mint az NF1 és NF2 esetében, a schwannomatózis is nagyon eltérő lefolyású az egyes betegeknél. Mivel csak nemrég azonosították ezt a betegséget, és mivel elég kevesen szenvednek benne, mostanáig elég nehezen tudták diagnosztizálni a betegséget. Így a betegségre vonatkozó diagnosztikai kritériumok is elég vázlatosak még, s idővel bővülni fognak, ahogy egyre újabb eseteket fedeznek fel.

Külső hivatkozások

• Neurofibromatózisos Betegek és Segítőik Társasága
• National Institute of Neurological Disorders and Stroke lapja a betegségről
• National Neurofibromatosis Foundation
• Texas Neurofibromatosis Foundation
• Neurofibromatosis, Inc.
• Neurofibromatosis, Inc. New England
• Neurofibromatosis, Inc. Mid-Atlantic

Lásd még

• Genetikai betegség
• Genetikai betegségek listája
• Tumor
• Genetika