Nettó jelenérték

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A nettó jelenérték számítás (Net Present Value – NPV) a dinamikus beruházásgazdaságossági számítások egyik alapvető eszköze. A beruházások általában egy kezdeti befektetéssel kezdődnek, majd kisebb-nagyobb újabb ráfordításokat igényelnek míg a beruházás megtérülése megkezdődik. A különböző ráfordítások és pénzhozamok azonban nem egy időpontban jelentkeznek, így hagyományosan nem lehet őket összegezni. A nettó jelenérték számítás ezt küszöböli ki, és számításba veszi a pénz időértékét, hogy a beruházásunk megkezdése előtt kiszámolhassuk a várható ráfordítások és hozamok ismeretében a teljes nyereséget.

Az alkalmazott képlet:

{NPV} = \sum_{t=1}^{n}\frac{C_t}{(1+r)^t}-C_0

Ahol

t – az adott pénzmozgás időpontja (pl: 3 ha a harmadik évben)
n – a teljes időtáv hossza
rkamatláb
C_t – nettó pénzmozgás (a pénz összege) a t időpontban.
C_0 – az a pénzösszeg, melyet a 0 időpontban fektettünk be ( t = 0 )
Ha NPV > 0 akkor megvalósíthatjuk a beruházást
Ha NPV < 0 akkor ne valósítsuk meg, mert vagyonvesztéssel jár
Ha NPV = 0 akkor a ráfordításaink egyszer térülnek meg a beruházás hozamaiból