Neogobius pallasi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Neogobius pallasi
Kifogott példány
Kifogott példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Tüskésúszójúak (Acanthopterygii)
Csoport: Percomorpha
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Gébalkatúak (Gobioidei)
Család: Gébfélék (Gobiidae)
Alcsalád: Benthophilinae
Nemzetség: Neogobiini
Nem: Neogobius
Iljin, 1927
Faj: N. pallasi
Tudományos név
Neogobius pallasi
(Berg, 1916)
Szinonimák
  • Gobius fluviatilis pallasi Berg, 1916
  • Neogobius fluviatilis pallasi (Berg, 1916)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Neogobius pallasi témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Neogobius pallasi témájú médiaállományokat és Neogobius pallasi témájú kategóriát.

A Neogobius pallasi a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a gébfélék (Gobiidae) családjába és a Benthophilinae alcsaládjába tartozó faj.

Neve[szerkesztés]

A Neogobius pallasi gébfajt Peter Simon Pallas német zoológusról és botanikusról nevezték el.

Előfordulása[szerkesztés]

A Neogobius pallasi Európában és Ázsiában is előfordul. Fő elterjedési területe a Kaszpi-tenger, de felúszik a Volga és a Moszkva folyókba is. Az Aral-tóba betelepítették.

Megjelenése[szerkesztés]

Ez a hal legfeljebb 20 centiméter hosszú. Tarkója teljesen pikkelyezett. Egy hosszanti sorban 55-63 pikkely lehet. A fiatal halnak az első hátúszó, hátsó részén, egy fekete folt látható.

Életmódja[szerkesztés]

A Kaszpi-tenger északi részéből származó példány

Mérsékelt övi fenéklakó gébféle, amely egyaránt megél az édes- és brakkvízben is. A tavak, folyók iszapos és homokos fenekén él, ahol főleg gerinctelenekre (rákok és rovarlárvák), de kisebb halakra is vadászik.

Legfeljebb 3 évig él.

Szaporodása[szerkesztés]

Az ivarérettséget 1, néhány példány esetében 2 évesen éri el.Az ívási időszaka április–szeptember között van. Ez idő alatt, a nőstény többször is ívhat. A ragadós ikrákat kövekre, elhagyott kagylóhéjakra és vízinövényekre rakja le. A hím őrzi és gondozza az ikrákat, amíg az ivadékok ki nem kelnek.

Felhasználása[szerkesztés]

Halászatilag a Neogobius pallasi a legértékesebb gébféle, a Kaszpi-tenger környékén.

Források[szerkesztés]