Nemzetközi Beruházási Bank
| Nemzetközi Beruházási Bank | |
| Fájl:International Investment Bank Logo.png | |
 | |
| A bank új budapesti központja | |
| Típus | Nemzetközi pénzügyi közvetítő |
| Alapítva | 1970. 07. 10 |
| Székhely | Budapest |
| Cím | Budapest, Váci út 188, 1138 |
| Kiszolgált területek | Eurázsia |
| Vezetők | Nikolaj Koszov |
| A Nemzetközi Beruházási Bank weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nemzetközi Beruházási Bank témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Nemzetközi Beruházási Bank (NBB; oroszul: Международный Инвестиционный Банк, Mezsdunarodnij Invesztyicionnij Bank, МИБ; angolul: International Investment Bank, IIB) 1970-ben a KGST által létrehozott többoldalú fejlesztési bank, amelynek célja a tagállamok gazdasági fejlődésének és együttműködésének előmozdítása. A bank tevékenységeit a bank létrehozásáról szóló kormányközi megállapodás alapján látja el, amelyet az Egyesült Nemzetek Titkárságán nyilvántartásba vettek. Az NBB székhelye jelenleg Budapesten található.
Küldetés
A bank küldetése a társadalmi és gazdasági fejlődés támogatása és a tagállamok közötti gazdasági együttműködés előmozdítása, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra. A bank kölcsöneit elsősorban nemzeti pénzügyi intézményeken, fejlesztési és export-import bankokon és ügynökségeken keresztül nyújtja, valamint társfinanszírozásban, illetve más nemzetközi és nemzeti pénzügyi intézményekkel együttműködésben tevékenykedik.
Tagállamok
Jelenlegi tagok
Korábbi tagországok
Csehszlovákia (1970-1993)
NDK (1970–1990)
Lengyelország (1970–2000)
Szovjetunió (1970-1991)
Az NBB nyitott az olyan új tagok számára, akik osztják céljaikat és elképzeléseiket. Alapszabály dokumentumai lehetővé teszik akár szuverén államok, akár nemzetközi szervezetek felvételét NBB-tagként.
Vezetőség
A bank napi operatív feladatai az NBB igazgatósága látja el. Az igazgatóság elnöke Nikolaj Koszov, akit 2012 szeptemberében neveztek ki. Mivel a bank egy nemzetközi pénzügyi intézmény, stratégiai irányítását és felügyeletét az NBB Tanácsa végzi, ahol minden egyes tagállam, magas szintű tisztviselő által képviseltetett és egy szavazattal rendelkezik tekintet nélkül az országok részesedésére az NBB tőkéjében.
Tőkésítettség
A Bank alaptőkéje 2 milliárd EUR.
A Bank tőketartaléka 329,61 millió EUR.
Részesedés az alaptőkéből
| Ország | Tulajdoni hányad (%) |
|---|---|
| Bulgária | 12,07 |
| Vietnám | 1,05 |
| Kuba | 1,53 |
| Mongólia | 0,97 |
| Oroszország | 42,91 |
| Románia | 7.47 |
| Szlovákia | 6,14 |
| Csehország | 10,69 |
| Magyarország | 17,16 |
Hitelminősítései
Története
A bank alapító dokumentumát 1970. július 10-én írták alá, és a 11417 szám alatt regisztrálták az ENSZ Titkárságánál. A bank létrehozásakor az Európai Beruházási Bank és a Világbank szabályozását tartották mérvadónak. A bank 1971. január 1-jén kezdte meg tevékenységét. A bank alapításának idején a következő tagállamai voltak: Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Mongol Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjetunió és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság.
Az bank legfontosabb célja abban az időben a hosszú távú és a középtávú kölcsönök nyújtása a közös beruházási projektek és fejlesztési programok megvalósításához, valamint az NBB tagállamok nemzetgazdaságának fejlődését elősegítő infrastruktúra építésének finanszírozása volt. A történelem „szovjet” időszakában a Bank 7 milliárd eurót meghaladó összegű projektet finanszírozott.
Megalapítása után a bank fő célja a orenburgi gázvezeték finanszírozása lett, a 2750 kilométeres gázvezeték a KGST-országok legnagyobb közös projektje volt.[1]
A szocialista blokk felbomlásával az NBB nagyrészt elvesztette célját, és közel két évtizeden keresztül vegetált. 1991-ben a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) megszüntette a tagságát, mivel a NDK többé nem létezett önálló entitásként. 2000-ben Lengyelország és Magyarország is kezdeményezte a tagságának megszüntetését. szándékát (Magyarország 2015 májusában csatlakozott az IIB-hez).
2012-ben új vezetés érkezett a bankhoz, amely megbízást kapott az NBB részvényeseitől a bank komplex reformjának megkezdésére.
2014-ben, a történelem során először, a bank kötvényeket bocsátott ki Oroszországban, Szlovákiában és Romániában.
2015 májusában Magyarország ismét csatlakozott a bankhoz, maga a bank pedig megnyitotta első külföldi kirendeltségét Pozsonyban.
2019-ben a bank székhelyét Moszvából Budapestre helyezte át, ezzel ez lett az első nemzetközi fejlesztési intézmény, melynek központja egy közép-kelet európai országban van. [2][3]
2019-ben először Magyarországon, majd Csehországban bocsátott ki kötvényeket a bank 78,5 millió, illetve 29,3 millió euró értékben.
A 2012-es újraszervezés óta a bank hitelállományában jelentős növekedés figyelhető meg. 2019 első félévét már nyereséggel is zárta.[4][5]
Magyar nézőpont
A bank 1970-es alapítása után az első hitelt Magyarország kapta, hogy abból állja a szovjet dízelmotorvonatok szállításának költségeit.
A bank alapítása után a magyarok könnyűipari fejlesztéseket promótáltak volna, ez azonban akkor háttérbe szorult és a bank fő tevékenysége a 2750 kilométeres orenburgi gázvezeték finanszírozása lett. Ezen beruházás a a KGST országok legnagyobb közös projektje volt, ám többnyire ráfizetéses lett a tagországoknak, tehát maga a beruházás is hozzájárult a magyar eladósodáshoz - állította Botos Katalin, az Antal-kormány egykori pénzügyi államtitkára és tárca nélküli minisztere.[6]
A rendszerváltás után, a KGST megszűnésével a bank szerepe lecsökkent, és Magyarország az első Orbán-kormány alatt kilépett a bankból. A bank 2012-es újraszervezése után a második Orbán-kormány ismét időszerűnek látta, hogy visszatérjen a tulajdonosi körbe.
A bank Moszkvából 2019-ben áthelyezte székhelyét Budapestre, ennek azután lett igazán nagy visszhangja, miután a magyar parlament megszavazta a bank számára a mentességet mindenféle jogi, közigazgatási vagy bírósági eljárás alól.[7] Ekkor többekben felmerült a félelem azzal kapcsolatban, hogy esetlegesen az orosz kémhálózat része lenne a bank. [8]
A bank 2019 márciusában kötvényeket bocsátott ki 24,7 milliárd forint (akkori árfolyamon 78,5 millió euró) értékben Magyarországon, amelyeket bevezetett a Budapesti Értéktőzsdére.
Magyarországra költözése lehetővé tette a bank számára, hogy jelentősen megnövelje a befektetői bázisát, így az NBB már több mint 170 szervezetet és intézményt tudhat a befektetői között. Bankokat, nyugdíjalapokat, biztosítótársaságokat 12 joghatóság alól, egyebek mellett Ausztria, Bulgária, Horvátország, Csehország, Németország, Hollandia, Magyarország, Moldova, Románia, Oroszország és az Egyesült Királyság területéről.[9]
2020 január 15-én Magyarország 10 millió euróval 17,2%-ra növelte e korábbi részesedését a bankban, amellyel a második legnagyobb részvényesnek számít immár Oroszország után.[10]
2020 márciusában a NBB kezdeményezte a Lánchíd Palota műemlék épületének megvásárlását és székhelyének áthelyezését.[11]
A bank esetében Magyarország fontosságát hangsúlyozza az a tény is, hogy a magyarországi hitelkihelyezések meghaladják az ország részesedését a bankban. Ezen beruházások többnyire a távközléshez, gyógyszergyártáshoz, élelmiszergyártáshoz, energetikához és iparhoz kapcsolódtak.[12]
2020 szeptemberében a bank nemzetközi forint kötvényeket bocsátott ki a dublini tőzsdén.[13]
Jegyzetek
- ↑ BG: Botos Katalin: Megosztó a tevékenysége, de nem kémhálózat a Nemzetközi Beruházási Bank (angol nyelven). Növekedés.hu, 2019. május 2. (Hozzáférés: 2020. augusztus 29.)
- ↑ Zoltán: Putin's bank moves to Budapest, receives all conceivable privileges and immunities (angol nyelven). index.hu, 2019. február 20. (Hozzáférés: 2019. február 24.)
- ↑ Károly, Csabai: Nemzetközi Beruházási Bank: a titokzatos bank (magyar nyelven). mfor.hu - Menedzsment Fórum, 2020. április 13. (Hozzáférés: 2020. augusztus 29.)
- ↑ Károly, Csabai: Nemzetközi Beruházási Bank: a titokzatos bank (magyar nyelven). mfor.hu - Menedzsment Fórum, 2020. április 13. (Hozzáférés: 2020. augusztus 29.)
- ↑ Nyereséges volt a Nemzetközi Beruházási Bank (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2020. augusztus 29.)
- ↑ BG: Botos Katalin: Megosztó a tevékenysége, de nem kémhálózat a Nemzetközi Beruházási Bank (angol nyelven). Növekedés.hu, 2019. május 2. (Hozzáférés: 2020. augusztus 29.)
- ↑ András, Dezső: Egy nappal a szabadságharc évfordulója előtt adtak szabad kezet a Putyin-banknak (magyar nyelven). index.hu, 2019. március 14. (Hozzáférés: 2020. augusztus 29.)
- ↑ Fruzsina, Előd: Ungváry Krisztián: A Nemzetközi Beruházási Bank az orosz kémhálózat része lehet (magyar nyelven). index.hu, 2019. március 13. (Hozzáférés: 2020. augusztus 29.)
- ↑ Károly, Csabai: Nemzetközi Beruházási Bank: a titokzatos bank (magyar nyelven). mfor.hu - Menedzsment Fórum, 2020. április 13. (Hozzáférés: 2020. augusztus 29.)
- ↑ Még tízmillió euróval szállt be a magyar állam az NBB-be (magyar nyelven). Infostart.hu. (Hozzáférés: 2020. augusztus 29.)
- ↑ Impozáns épületbe költözik a Nemzetközi Beruházási Bank (magyar nyelven). Világgazdaság. (Hozzáférés: 2020. augusztus 29.)
- ↑ Károly, Csabai: Nemzetközi Beruházási Bank: a titokzatos bank (magyar nyelven). mfor.hu - Menedzsment Fórum, 2020. április 13. (Hozzáférés: 2020. augusztus 29.)
- ↑ Nemzetközi forintkötvényt bocsátott ki a beruházási bank (magyar nyelven). Infostart.hu. (Hozzáférés: 2020. szeptember 21.)
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben az International Investment Bank című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.