A Nemzeti csúcsGyurcsány Ferenc által kezdeményezett találkozó, aminek célja a globális pénzügyi válság következtében kialakult bizonytalan helyzet Magyarországra vonatkozó hatásainak orvoslása volt.[1][2] A tanácskozás 2008. október 18-án reggel 10 órakor vette kezdetét, az előzetes tervek szerint legfeljebb 17 óráig, valójában 16:05-ig tartott. Élő közvetítések is elérhetőek voltak a Magyar Televízióban és az Internet oldalain.[3][4]
Csányi Sándor hangsúlyozta a Nemzeti csúcs előtt, hogy válsághelyzetben mindenkinek össze kell fognia. Véleménye szerint a kormánynak lépéseket kellett tennie, melyek bizonyítják a külföldi sajtó, így a külföldi országok számára, hogy Magyarország pénzügyi egyensúlya nemcsak teljességgel rendben volt, hanem hathatós intézkedések is születtek a jövőre vonatkozóan.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke
Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ) elnöke a szövetkezeti munkaadók képviseletében
Podolák György, az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának alelnöke
Vidorné Szabó Györgyi, az Országgyűlés ifjúsági, szociális és családügyi bizottságának alelnöke
Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) ügyvezető elnöke a kisvállalkozók szakmai szövetségének képviseletében
A Fidesz és a KDNP, az SZDSZ adócsökkentést javasolt, de ezt Demján Sándor a Vállalkozók Országos Szövetségének küldöttje,[8] és a gyáriparosok küldöttei (azt mondták, jól jönne az adócsökkentés, de megértik, hogy a jelenlegi körülmények közt ez nem lehetséges), továbbá az MSZP és az MDF is elutasította.[9]
A Budapest Bank szerint az adócsökkentés tovább gyengítené az utóbbi napokban amúgy is rosszul teljesítő forintot.
A csúcs amúgy – és ezt a legkomolyabban mondom – hasznos, mert egy kifejezetten válságos pillanatban egyrészt a világnak azt üzeni, hogy minden ellenkező híresztelés ellenére képesek leülni egymással a magyar politikai szereplők, másrészt talán sikerült itthon valamelyest tudatosítania, hogy nagy a baj.
Perbeszédek helyett párbeszéd jellemezte a Nemzeti Csúcsot.
”
– Glatz Ferenc záróbeszéde
„
A pénzügyi válságnál is nagyobb veszély, az arra adott rossz válasz, a kormány erre készül. Pedig van más esély, van más politikára lehetőség. Összefogásra van szükség, összefogásra a kormány által tervezett megszorító csomag ellen.
”
– Orbán Viktor helyzetértékelése
„
Sokfajta vitánk lehet. De vannak olyan pillanatok, amikor a vitáknál vannak fontosabb dolgok. Én ezúttal konstruktivitást láttam. Nem mindig értettünk egyet, de a túlnyomó többség javaslatokat tett arra, hogy mit tegyünk. Ezért optimista vagyok a jövőt illetően. Túl sokáig folytattunk népszerűségi versenyt felelősségi verseny helyett. Azt gondolom, hogy most ezt a versenyt kell elkezdenünk. A kormány persze csak akkor lehet hiteles, ha beszél a saját hibáiról. Igen, hibáztunk abban, hogy nagyjából 2001 és 2006 között növeltük a kiadásokat és csökkentettük az adókat. Jóakaratból, népszerűségért. A vége az lett, hogy rákényszerültünk a költségvetési kiigazításra. Arra szeretném figyelmeztetni önmagunkat és az országot, hogy ha nem szeretnénk újra elkövetni a hibákat, nem lehet ugyanolyan politikát folytatni mint korábban. A világ legbefolyásosabb szereplői most átdolgozzák a korábbi költségvetésüket, csökkentik a költségvetési kiadásaikat. Mi is ezt tesszük.
