Nemzeti Munkáspárt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nemzeti Munkáspárt
Nemzeti Munkáspárt logo.jpg
Adatok
Elnök Reinheimer Dániel

Székház 9023 Győr, Ipar út 84.

Ideológia nemzeti radikalizmus, nemzetiszocializmus
Politikai elhelyezkedés szélsőjobboldal
Weboldala

A Nemzeti Munkáspárt egy 2009. január 28-án alapított, és 2009. április 25-én bejegyzett[1], önmeghatározása szerint „nemzeti és szocialista” magyarországi párt.

Tagsága, vezetősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alapító tagjaik régi barátok, „bajtársak”, „tettrekész nemzeti fiatalok”. Főként munkás és paraszti szülők gyermekei, akik úgy érezték, hogy „nincs és nem is volt saját pártjuk”. Tagságát 100-150 főre teszik. A pártot egy elnökség vezeti (nevük egyelőre nem került nyilvánosságra).

Jellege[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A párt önmagát nemzeti és szocialista pártként határozza meg.[2] Egyes vélekedések szerint azonban hungarista,[3] míg más vélekedések szerint újfasiszta,[4] neonáci[5] szervezet. Magára nézve elveti a hungarista és neonáci jelzőt,[6] és sikerrel kér helyreigazítást a sajtótól.[7] Céljaiban sok hasonlóságot mutat a nemzeti radikális eszmerendszer szélsőséges ágával.

Lobogójuk – vörös alapon közepén fehér körben fekete körkereszt – nemcsak erősen hasonlít a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt egykori zászlójára, de a politikai életben általában szélsőjobboldali (főként ultrakonzervatív[8] és „náci” mozgalmak használták és használják.[9]

Politikája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külpolitikájában NATO és EU ellenes, mindkét szervezetből sürgeti Magyarország kilépését, helyettük a Nemzetek Európája létrejöttét, valamint felülvizsgálná az ország összes érvényben lévő nemzetközi szerződését, illetve felfüggesztené az államadósság fizetését.

Belpolitikájában is főleg a nemzeti radikális vonalat követi, így a "magyar paraszt" életmódját idealizálva az agráriumot állítja a középpontba, annak védelmét és támogatását tartja a legfontosabbnak változatos gazdasági és politikai eszközök révén.

Gazdaságpolitikájában protekcionizmust, a külföldi tulajdonszerzés korlátozását, valamint bizonyos fokú államosítást, illetve a jelzáloghitelek behajthatóságának felfüggesztését szorgalmazza.

Ezeken kívül a magyarországi radikális jobboldalhoz hasonlóan szintén új alkotmányt, a rendszerváltás óta regnáló politikusok bebörtönzését, a halálbüntetés visszaállítását, valamint a hadsereg, a rendőrség, a büntető törvénykönyv, az oktatási rendszer illetve a médiatörvény számukra szimpatikus átszervezését, megújítását, átírását kívánja, illetve a társadalmi osztályok közti különbségek kiegyenlítését, megszüntetését, a „hajléktalankérdés” megoldását és közmunkaprogramok indítását is szorgalmazza.

Ismertségét a párt leginkább demonstrációkkal és utcai rendezvényekkel,[10][11][12] valamint egy népszavazás-kezdeményezéssel igyekszik növelni, aminek témája a betörőkkel szembeni önvédelem, pontosabban a korlátozásának eltörlése.[13]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]