Ugrás a tartalomhoz

Nemes György (író)

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen TurkászBot (vitalap | szerkesztései) 2020. november 15., 12:23-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Hibás DEFAULTSORT eltávolítása (WP:BÜ), apróbb javítások)
A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2020. november 15.) ezen a változaton alapul.
Ez a szócikk az íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Nemes György (egyértelműsítő lap).
Nemes György
Az 1985-ös Körkép antológiában megjelent portréja
Az 1985-ös Körkép antológiában megjelent portréja
SzületettKlein György
1910. március 26.
Debrecen
Elhunyt1998. szeptember 11. (88 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar, magyar
HázastársaNemes Katalin
GyermekeiNemes Anna
Foglalkozásaíró, újságíró, sajtótörténész
IskoláiMagyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (–1937)
KitüntetéseiJózsef Attila-díj (1966)
Rózsa Ferenc-díj (1972)
Aranytoll (1978)
SírhelyeFarkasréti temető (60-4-313. fülke)[1][2]
Sablon • Wikidata • Segítség

Nemes György (született Klein) (Debrecen, 1910. március 26.[3] – Budapest, 1998. szeptember 11.) magyar író, újságíró, sajtótörténész. Nemes Katalin zongoraművész férje, Nemes Anna műfordító édesapja.

Életpályája

Debrecenben született Klein Izrael Izsó ügyvédi írnok és Salamon Rozália fiaként.[4] 1937-ben végzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen közgazdászként. A második világháborúban munkaszolgálatos volt az orosz fronton. 1945-től a Szabad Nép segédszerkesztője, olvasószerkesztője majd rovatvezetője, 1950-től egy évig a Fejérmegyei Néplap szerkesztője. 1951-től az Országos Béketanács titkára, 1956-tól az Érdekes Újság újságírója. 1959-től a Nagyvilág segédszerkesztőjeként tevékenykedett. 1960-tól az Élet és Irodalom segédszerkesztője, 1963-tól főszerkesztője volt.

Művei

  • A sajtó műhelytitkai (tanulmány, 1948)
  • A magyar sajtó 250 éve I. (Dezsényi Bélával, tanulmány, 1954)
  • Kilenc hónap (regény, 1961)
  • Júliusi utazás (elbeszélések, 1961)
  • Kánaán (regény, 1963)
  • Egyetlen pillanat (regény, 1965)
  • Háló (Hanna hálót sző) (kisregény, 1967)
  • Tettenérés (regény, 1968)
  • 12 elbeszélés (elbeszélések, 1969)
  • Rossz egyedül (cikkek, karcolatok, 1970)
  • Nincs titok (regény, 1970)
  • Siessünk. - Dávid és Klotild (2 regény, 1971)
  • Pontosvessző (karcolatok, 1973)
  • Behajtani tilos! (elbeszélés, 1974)
  • Véleményem szerint (cikkek, 1975)
  • Utazás, varázslattal (kisregények, elbeszélések, 1978)
  • Tiszteletlenül jelentem (esszék, karcolatok, 1978)
  • A fél múlt (önéletrajzi regény, 1979)
  • A királyság nyolcadik jele (elbeszélések, 1980)
  • Hogy is van ez? (esszék, karcolatok, 1981)
  • Bal-jobb, bal-jobb (önéletrajzi regény, 1983)
  • Elefánt a könyvesboltban (tárcák, 1984)
  • Kilincs nélkül (kisregény, 1985)
  • Dávid és Klotild (kisregény, 1986)
  • Interurbán (1986)
  • A morgás joga. Brummogásom, dohogásom, zsörtölődésem és egyszerű tűnődésem A-tól Z-ig; Kozmosz Könyvek, Bp., 1987
  • Ráadás (önéletrajzi regény, 1989)
  • Támár (1990)

Díjai

  • Népköztársasági Érdemérem arany fokozata (1950, 1952)
  • Munkaérdemérem (1955)
  • Koreai II. o. Nemzetizászló Érdemrend (1958)
  • A Munka Érdemrend arany fokozata (1965, 1970, 1974, 1980)
  • Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970)
  • A Békemozgalom Kitüntető Jelvénye (1984)
  • Szocialista Magyarországért Érdemrend (1985)
  • József Attila-díj (1966)
  • Rózsa Ferenc-díj (1972)
  • Aranytoll (1978)

Jegyzetek

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nemes_György_(író)&oldid=23254796”