Nekemte

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nekemte
Közigazgatás
Ország  Etiópia
Népesség
Teljes népesség 76 817 fő (2005)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 2088 m
Elhelyezkedése
Nekemte (Etiópia)
Nekemte
Nekemte
Pozíció Etiópia térképén
é. sz. 9° 05′, k. h. 36° 33′Koordináták: é. sz. 9° 05′, k. h. 36° 33′

Nekemte (vagy Naqamtee, afaan oromo nyelven: Leeqaa) város Etiópia Oromia szövetségi államában, annak Misraq (Kelet-)Welaga zónájában. Nekemte volt az egykori Welaga tartomány székhelye, itt van az oromók wollega csoportjának fő kulturális központja és múzeuma. A római katolikus egyház egyik etiópiai központja is itt található. A kormányzat által tervezett 13 egyetem egyike a városban fog működni.

Elhelyezkedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nekemte Etiópia nyugati részén, az egykori Welega tartományban fekszik, tengerszint feletti magassága 2088 m.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nekemte akkor tett szert nagyobb jelentőségre, amikor az 1800-as évek közepén Bekere Godana, majd fia Moroda Bekere ide helyezte székhelyét, mert ezzel Welega királyság központjává vált. Amikor a királyság Etiópia részelett, a város megőrizte helyi vezető szerepét. 1897-ben az orosz utazó, Alekszander Bulatovics soknyelvű és nemzetiségű vásárvárosként írta le, részletezve az akkor felavatott templom festményeit. 1905-ben állami kereskedelmi irodát, 1923-ban postát, 1932-ben svéd támogatással és a császár hozzájárulásával kórházat nyitottak. Nekemte az Addisz-Abeba és Szudán közötti kereskedelmi úton feküdt, így jelentős kereskedőközponttá vált. 1935-ben a városban 70 külföldi - kereskedők és misszionáriusok - lakott és 23 külkereskedelmi ügynökség működött (köztük indiai, görög, libanoni és örmény).

Az Abesszíniai háború során 1936 július 5-én az olaszok19 bombát dobtak a városra, elpusztítva többek közt a svéd misszió újonnan épült iskoláját. Habte Maryam Welega kormányzója a városban fogadta Marone és Malta olasz ezredeseket, akiknek csapatai október 24-én érték el Nekemtét.

1955-ben rádióadót, 1957-ben középiskolát adtak át a városban, itt ért véget a telefonvonal és a leprás szülők gyerekeinek oktatására is iskolát alapítottak. 1960 óta elektromos árama is van a városnak.

Mengisztu Hailé Mariam 1979-ben látogatott el a városba, ekkor Nekemte 300 protestáns vallású lakosát börtönözték be politikai okokból. 1991-ben itt volt a Negyedik Forradalmi Hadsereg központja, amit 1991 április 2-án foglaltak el az Etióp Népi Forradalmi Demokrata Front egységei.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nekemte népessége a 2007-es népszámlálási adatok alapján 76817 volt. 1994-ben 47208-an laktak itt, vagyis a növekedés meghaladta az évi 4%-ot.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nekemte Délnyugat-Etiópia fontos közlekedési csomópontjában fekszik. Az első főút az 1930-as években épült ki, mely a fővárossal Addisz-Alemen keresztül kötötte össze Nekemtét. A városnak repülőtere is van.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Daniel Twafe az USA-ban és Párizsban tanult szobrász, az addisz-abebai Nemzeti Múzeum munkatársa
  • Mamo Tessema USA-ban tanult kerámiatervező és író

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://www.csa.gov.et/text_files/2005_national_statistics.htm CSA 2005 National Statistics], Table B.4

Ez a szócikk részben vagy egészben a Nekemte című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.