Namib-sivatag
Koordináták: é. sz. 14° 33′, k. h. 21° 07′
| Namib-sivatag | |
 |
|
| A Namib-sivatag műholdképen | |
| Közigazgatás | |
| Ország(ok) |  Angola Namíbia Dél-afrikai Köztársaság |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Dél-Afrika, Namíbia |
| Hosszúsága | 1600 km |
| Szélessége | 50–160 km |
| Területe | 80900 km² |
| Legmagasabb pont | Brandberg (2606 m) Namíbia |
| Legalacsonyabban fekvő pont |
Atlanti-óceán (0 m) |
| Elhelyezkedése | |
 |
|
| é. sz. 14° 33′, k. h. 21° 07′ | |
A Namib-sivatag Dél-Afrika nyugati, Atlanti-óceáni partvidékén elterülő sivatag, amely 1600 km hosszan húzódik észak-déli irányban, kelet-nyugati szélessége 50–160 km. Namíbia teljes nyugati,- és Angola délnyugati részének tengerpartja mentén húzódik végig. Területe mintegy 80 900 km², azaz majdnem egy Magyarországnyi.
Tartalomjegyzék |
Kialakulása [szerkesztés]
A Föld legősibb pusztasága. Kialakulásának oka, hogy a partok előtt áramlik hideg Benguela-áramlat. Ez a tengeráramlat gyakorlatilag nem párolog és magával ragadja a tenger felől a szárazföld irányába áramló nedvességet, így kiszárítva a partvidéket. A Namib-sivatag az Atacama-sivatag mellett Földünk legszárazabb sivataga.
Jellegzetességei [szerkesztés]
A Namib-sivatag nagy kiterjedésű, rendkívül száraz vidék. A belső, parti rész igazi homoksivatag, ahol a szél gyakran óriási, több száz méter magas homokdűnéket alkot. Namíbiában vannak a világ legnagyobb, több mint 300 m magas homokdűnéi.
A külső, keleti rész homokkal borított hegyvidék, kősivatag. Míg az előbbi rész uralkodó színe a sárga, a külső rész színe vidékenként eltérő színű lehet, függően az alapkőzet anyagától. Az évi átlagos csapadék 50 mm körül mozog, de vannak térségei, ahol a megfigyelések alapján még soha nem esett eső. Két időszakos folyó tör magának utat mély kanyonokban az Atlanti-óceánig: a Swakop és a Kuiseb.
Élővilág [szerkesztés]
.jpg)
A Namib-sivatagban kevés a növényzet, csak a folyóvölgyekben és a sivatag peremvidékein élnek meg szárazságtűrő növények. A sivatag peremvidékén fordul elő egy egyedülállóan víztakarékos pozsgás növény, a velvícsia (Welwitschia mirabilis). Ez a lassan növő, de tekintélyes méretet elérő növény igen hosszú életű, egyes példányai 2000 évesnél idősebbek.
Rovarok, gyíkok, kígyók is előfordulnak, vándorlás közben a szárazságtűrő Oryx-antilopok is megfordulnak itt. A kisebb élőlények a nap melege és a ragadozók elől rendszerint a homokba rejtőzve keresnek védelmet.
Ismertebb helyek [szerkesztés]
Galéria [szerkesztés]
-
A namib Homoktenger (Namib Sand Sea) a NASA felvételén
-
A Namib-sivatag dűnetengere
-
A Namib-sivatag a Spot szatelitről
-
Tüskés tevefa (Acacia erioloba) Sossusvlei körzetben
-
Naplemente a Namib Rand Természetvédelmi Területen, Namíbiában
-
Repedezett talaj Sossusvlei mellett
Források, jegyzetek [szerkesztés]
- Sándor József: Homokhegyek és halott katlanok, a Namib-sivatag, A Földgömb: a Magyar Földrajzi Társaság folyóirata, 2010. (12. évf.) 3. sz. 12-17. old.
- Lerner János: Homokdűnék a Namib-sivatagban, Élet és tudomány, 1999. (54. évf.) 2. sz. 62-hátlap. old.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||||||||||||||||||||
