Nagyudva
Nagyudva (1899-ig Nagy-Ugyics, szlovákul Veľká Udiča) Vágudva településrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágbesztercei járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Vágbesztercétőltól 7 km-re északnyugatra a Vág jobb partján a Marikói-patak torkolatánál fekszik.
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint területe ősidők óta lakott. Az újkőkor, a lausitzi és puhói kultúrához kötődő, főként cserépmaradványok, a római és korai szláv időszakból településmaradványok kerültek itt elő. A mai falu első írásos említése 1321-ből Károly Róbert okleveléből származik, aki Kis- és Nagyudvát más birtokokkal együtt Kilián fia Andrásnak adta. Az oklevélben a falu "Duae willae Wdicha" néve szerepel. Azelőtt királyi birtok volt. A két Udvát és plébániáját megemlíti az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzék is. 1405-ben Udicz, 1479-ben Udicza, 1503-ban Nagh Udycza alakban említik az írott források. 1471-ben a vágbesztercei váruradalom része, így a Podmaniczky család volt az ura. 1598-ban szintén Vágbeszterce várának tartozéka 30 házzal, melyek közül 13 jobbágyé és 17 zselléré volt. Ez mintegy 200 lakost jelentett. Ekkor Kisudva nemesi község 17 házzal, mintegy 100 lakossal. A 17. század elején az egyházi feljegyzések szerint evangélikus gyülekezet volt, de a 18. század második felében lakói már újra katolikusok voltak. 1688-ban 1280 evangélikus mellett csak 304 katolikus, 1697-ben 1523 evangélikus mellett csak 100 katolikus volt. A Rákóczi-szabadságharcot követően az ellenreformáció hatására az arány megfordult, 1766-ban 1291 katolikus mellett az evangélikusok száma már csak 204 volt. 1720-ban 24 adóegysége volt. 1783-ban a régi templom helyett újat építettek, az építéshez a császár maga is 3000 forinttal járult hozzá. 1784-ben 83 házában 94 család élt 513 lakossal. 1828-ban 89 háza és 587 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, tutajozással, háziiparral, kosárfonással, fafaragással, fazsindelykészítéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "Kis, és Nagy Udicza. Két tót falu Trentsén Várm. földes Uraik Kubínyi, és Gr. Balassa Uraságok, lakosaik katolikusok, fekszenek Vág vize mellett, Puchovtól 1 mértföldnyire; földgyeik középszerűek, vagyonnyaik meglehetősek."[1]
Fényes Elek szerint "Nagy-Ugyicza, Trencsén m. tót falu, 513 kath., 10 zsidó lak. F. u. a vág-beszterczei uradalom"[2]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott. Kis- és Nagyudvát 1958-ban egyesítették.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 661, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben Vágudva 2189 lakosából 2164 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus temploma 1780 és 1783 között épült későbarokk stílusban a korábbi 14. századi templom bővítésével és átépítésével. 1831-ben és a 20. században megújították.
- Plébániája 1828-ban épült klasszicista stílusban.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.