Nagytétényi Kastélymúzeum
| Nagytétényi Kastélymúzeum (Száraz-Rudnyánszky-kastély) | |
.jpg) | |
| A Nagytétényi Kastély épülete (2007.) | |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Budapest |
| Épült | 1751 |
| Építész | Mayerhoffer András |
| Stílus | barokk |
| Család | Rudnyánszky család |
| Jelenlegi funkció | múzeum |
| Elhelyezkedése | |
 Nagytétényi Kastélymúzeum
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 23′ 28″, k. h. 18° 59′ 16″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 28″, k. h. 18° 59′ 16″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagytétényi Kastélymúzeum témájú médiaállományokat. | |
A Nagytétényi Kastélymúzeum az Iparművészeti Múzeum 1949-ben létesített bútormúzeuma, amely Budapest XXII. kerületében, a Kastélypark u. 9–11. sz. alatt található. Felújítási munkálatok miatt a Nagytétényi Kastély 2018. január 15-től felújítás miatt zárva tart.
Az épület[szerkesztés]
A volt Rudnyánszky-kastély az egyik legismertebb magyar barokk műemlék, amelyet Száraz Julianna férje, báró Rudnyánszky József építtetett az itt állott római alapok (1–2. században épült római „villa rustica”, vagyis egy gazdálkodó háza, a nyugatra néző kapujának orsóköve a kastély pincéjében ma is látható.) és a korábbi kastély felhasználásával, 1743 és 1751 között, Mayerhoffer András tervei alapján. A magyar barokk építészet kiváló alkotásai közé tartozó nagytétényi Száraz-Rudnyánszky kastély a Grassalkovich-típusú kastélyok stílusjegyeit mutatja. A római maradványokat is magába foglaló gótikus várkastély a 13. század folyamán az Árpád-házzal rokonságot tartó helyi birtokos Tétény család számára épült.
A török hódoltság másfél évszázada (1541–1686) alatt Tétény a budai szandzsákhoz, közvetlenül a szultán fennhatósága alá tartozott. Az épületet magas rangú török tisztek lakták. 1686-ban a felszabadító harcokban mutatott vitézségéért Buchingen Ferenc kapitány kapta meg, majd az elzálogosított javakat a később bárói rangra emelt Száraz György királyi személynök váltotta meg. 1716-ban kezdte meg a gazdálkodást Tétényben és hozzáfogott a kastély újjáépítéséhez és kibővítéséhez.
Rudnyánszkyné Száraz Julianna halála (1798) után a kastélyt három részre osztva a család oldalági leszármazottai örökölték. 1904-ben kiégett, eredeti belső berendezéséből semmi sem maradt. A második világháború folyamán az épület súlyos károkat is szenvedett. A birtokot kezelő Földművelésügyi Minisztérium 1948. július 1-jén átadta a kastélyt múzeumi célokra. Helyreállítása 1951-ben kezdődött meg, és még ebben az évben megnyílt az első bútorkiállítás. 1989-ben – a romló épületállapot miatt – szükségessé vált a kastély bezárása. Az 1997-ben megkezdett felújítási munkák után külsőben és belsőben megszépülve 2000 nyarán nyitotta meg kapuit ismét a kastélymúzeum. Jelenleg (2018) újabb felújítás zajlik, zárva tart.
A kastély előtti park a Déli Vasút Budapest–Székesfehérvár-vasútvonalának megépítéséig hármas terasszal a Dunát kísérő hajóvontató útig húzódott. A Nagytétény szélén 1861-ben épült vasútállomás helyett, a park mellett 2013-ban nyilt meg a Kastélypark megállóhely.
A kiállítás[szerkesztés]
Az iparművészeti kiállítás a hazai és a külföldi bútorművesség emlékeit mutatja be korhű berendezési tárgyakkal, szőnyegekkel, kályhákkal, kerámiákkal.
Érdekesség[szerkesztés]
- A kastély reneszánsz szobájában készült a Locomotiv GT zenekar első lemezének a borítóképe.
- A kastélyban forgatták 1972-ben a Bob herceg című film egyes jeleneteit.[1]
- Szintén itt forgatták 2019-ben a Bátrak földje című telenovellát. A történetben az épület a Rokoczay-család otthonát testesítette meg.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Kelényi György: Kastélyok, kúriák, villák (Corvina Kiadó, Budapest, 1974) ISBN 9631305503
