Nagyszénás
| Nagyszénás | |||
 | |||
| A Március 15. tér a Kulturális Központtal | |||
| |||
| Becenév: Szénás | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Békés | ||
| Járás | Orosházi | ||
| Jogállás | nagyközség | ||
| Alapítás éve | 1090 körül | ||
| Polgármester | Nyemcsok János (Polgári Egyesület Nagyszénásért)[1] | ||
| Jegyző | Dr. Füvesi Gábor | ||
| Irányítószám | 5931 | ||
| Körzethívószám | 68 | ||
| Testvértelepülései | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4416 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 48,49 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 95,56 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Alföld[3] | ||
| Földrajzi középtáj | Körös–Maros köze[3] | ||
| Földrajzi kistáj | Békési-hát[3] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 41′, k. h. 20° 40′Koordináták: é. sz. 46° 41′, k. h. 20° 40′ | |||
 Nagyszénás
Pozíció Békés vármegye térképén
| |||
| Nagyszénás weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyszénás témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Nagyszénás nagyközség Békés vármegye Orosházi járásában.
Fekvése[szerkesztés]
A Körös–Maros közében, Szarvas és Orosháza között terül el, utóbbi településtől mintegy 14 kilométernyire északra.
Megközelítése[szerkesztés]
Közúton négy irányból is megközelíthető: északról, Szarvas felől és délről, Orosháza irányából a 4404-es úton, keletről, Kondoros felől és nyugatról, Gádoros irányából pedig a 4642-es úton.
A település a MÁV 125-ös számú Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes–Battonya-vasútvonala mentén helyezkedik el, amelynek itt két megállási pontja van: a központban Nagyszénás vasútállomás, az északkeleti határban pedig Kiscsákó megállóhely. Az állomást a 4404-esből kiágazó, rövidke 44 308-as számú mellékút szolgálja ki, Kiscsákó megállóhely csak önkormányzati utakon érhető el. (Korábban két másik megállóhelye is volt a vonalnak Nagyszénás területén: Pálmatér, nem messze attól a ponttól, ahol a vasútvonal eléri a 4404-es utat, annak 21. kilométerénél, valamint Hajdúvölgy, a település déli határszéle közelében.)
Története[szerkesztés]
A település az 1990-es években ünnepelte fennállásának 900. évfordulóját. Alapításának pontos dátuma nem ismert, hiszen a létezéséről tanúskodó első írásos emlék csak évszázadokkal később kelt, viszont a helyiek úgy gondolták: a millecentenárium éve kiváló alkalmat kínál a visszatekintésre. Arra, hogy itt már a XI. század végén is volt élet, már régóta utaltak bizonyos jelek, azonban a bizonyosság 1994-ben született meg: a község helytörténeti munkacsoportjába tömörült lelkes lokálpatrióták kezdeményezésére folytatódott az a régészeti feltáró munka, amely az 1940-es évek végén abbamaradt. Ennek során egy román kori templomot, illetve egy hozzá tartozó temetőt találtak a szakemberek a település határában, mely a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a XI. század második, illetve a XII. század első felében épülhetett. A templomot két-három évszázaddal később újjáépítették, majd a XVI-XVII. század fordulóján elpusztították.
Az első említések a faluról[szerkesztés]
A településről szóló első írásos emlék 1403-ból való: ekkor mint a gyulai uradalomhoz tartozó község fordul elő, de még nagyon jelentéktelen hely lehetett, mert az oklevél az utolsók közé sorolta.[5] Zsigmond király ebben az évben (1403) ajándékozta Maróthi János macsói bánnak Fehérváron Zenaseghazt. A beiktatást az aradi káptalan végezte egy esztendővel később.
A Zenaseghaz / Szénásegyház nevének eredetére több elképzelés is létezik. Ezek közül a legvalószínűbb, hogy a templom építtetőjét nevezték Szénásnak. Ugyancsak elképzelhető lehetőség, hogy – utalva megélhetésükre és hitükre – a széna és az egyház szót használták névadásra a korabeli lakosok. Néha, például 1574-ben Gyula-Szénásnak is nevezték a falut [5] (mivel a gyulai várhoz tartozott).
1461-ből származó leírások szerint a Maróthy család az akkor meglévő Zeleméres községet próbálta meg visszaszerezni. A krónika azt is feljegyezte, amikor viszály tört ki a megye két birtokos családja, a Maróthyak és az Ábránffyak között, 1468-ban szénási jobbágyok is részt vettek (Oláh, Nemze, Szabó, Bakócz, Kompolár, Szénási, Csiszár és Baka nevűek) a korabeli Kétsoprony éjszakai lerohanásában és feldúlásában.[5] 1471-ből ismeretes Szénás első bírája, Bánya Lukács, aki jelen volt a szentetornyai iktatáson.[5]
Amikor 1476-ban kihalt a Maróthy család, a falu a király tulajdonába került, majd 1490 táján Corvin János Várkonyi Mihálynak adományozta. Később a föld – nem tudni, milyen körülmények között – visszakerült az udvarhoz, 1506-ban pedig II. Ulászló Corvin János özvegyének, Frangepán Beatrixnak és lányának, Corvin Erzsébetnek ajándékozta. Haláluk után Brandenburgi György lett az új földesúr.
Török kor[szerkesztés]
A feltárt adatok egyértelművé teszik, hogy a 16. században a gyulai várhoz tartozó Szénás volt a térség legjelentősebb faluja, 1559-ben például közel száz jobbágy és húsz zsellér élt itt családostól. Azt is tudjuk, hogy a földeken búzát, árpát és kölest termesztettek, sőt Szénás úgynevezett asztagrakó hely volt, vagyis ide hordták a környékről is az összeszedett gabonatizedet, s a falu bírája volt a felelős ezért.
A török uralom kezdetén Szénást, mint a többi gyulai várhoz tartozó községeket a magyar király Eger várához csatolta.[5] 1572-ben a király a Pozsony megyei Felsőszécsényből származó Szénásy Istvánnak adományozta a falut. Szénásy (aki pozsony megyei, s nem a békés vármegyei Szénásról származó ember volt) mindjárt ki is adta a jobbágyoknak, hogy mit kíván tőlük: nemcsak a kilencedet és tizedet követelte meg az új földesúr, hanem még azt is, hogy az ő számára külön is vessenek egy-egy köböl búzát és egy köböl árpát; továbbá egy hétig tartó kaszálást, egy hétig tartó fahordást követelt tőlük és még 30 fél hordó bor kiárulását.[5]
Két évvel később a régi tulajdonos egyik leszármazottja, Várkonyi Aba Gáspár jelentkezett jussáért, melyet a király meg is ítélt a számára. Hosszú pereskedés kezdődött, amelynek a török dúlása vet véget.
Az utolsó feljegyzés 1578-ból származott, ekkor még Szénás létező település volt, tehát sem a keletkezéséről, sem elpusztításáról nem állnak rendelkezésre hiteles források, ugyanis az utolsó feljegyzés még létező településről ír. Történetírók egybehangzó véleménye szerint a tizenöt éves háborúval (1593–1606) hozható kapcsolatba a hanyatlás és a pusztulás: 1596-ban Szolimán pasa seregei hatalmas pusztítást vittek végbe a Körös déli oldalán, később tatár segédcsapatok is csatlakoztak a török seregekhez. Minden bizonnyal ezekben az években néptelenedett el Szénás.
1665-ben Fráter István birtokolta, mint pusztát, s a szentandrási és halásztelki lakosoknak adta ki haszonbérbe.[5] A hosszú lakatlanság idején templomának tégláit úgy széthordták, hogy már a 18. század elején sem volt nyoma.[5] Csak 1745-ben említenek Szente-Tornya felé eső részén egy: »két kápolna halom« nevű helyet, ahol a kincskutatók kerestek régi pénzeket.[5]
18-19. század[szerkesztés]
A falut a 17–18. században, de még a 19. század elején is pusztaként emlegették.[6]
1720-ban – a többi Békés megyei pusztával együtt – az uralkodó báró Harruckern János Györgynek adományozta, aki bérlőknek adta ki a földet. 1788-ban az egész egykori Szénás legelő volt.[5]
1798-ban a Harruckern család tagjai közel 20 ezer hold földet adtak át a Károlyi-családnak és csak mintegy 1500 holdat tartottak meg maguknak. Később ez a föld is gazdát cserélt: 1860-ból már a Bolza családot jegyezték tulajdonosként.
SZÉNÁS. Szabad puszta Békés Várm. földes Urai B. Rudnyánszky, és több Uraságok, fekszik Sz. Andráshoz közel, mellynek filiája. (Vályi András: Magyar országnak leírása 3. kötet, Buda, 1796–1799)
Az új Szénás alapítása a Károlyiak nevéhez fűződik: 1818-ban a régi, úgynevezett mihálytelki gazdaság területén 200 telekből álló napszámos falut alapítottak.[5] Minden telek 825 négyszögöl belső jobbágytelekből és tizenkét hold szántóföldből állt. 1854-ben alakult meg a mai Nagyszénás, amely húsz évvel később, 1874-ben váltotta meg magát. 1850-ben alakult meg Kisszénás, másként Lajosszénás, mely a későbbiekben beolvadt az akkor még Nagykurtics (Nagy Kurtyts) néven emlegetett Nagyszénásba. Fennmaradt viszont régi pecsétje, melyen sarló és búzakalász látható, illetve az 1879-es évszám. Ebben az időszakban alakultak ki Nagyszénás határrészeinek elnevezései: Apponyiráta, Cifra, Érparti major, Geszti-major, Malmos, Mihálytelek.
Arról, hogy a szénásiak miként és milyen számban vettek részt az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban, kevés adat áll rendelkezésre. Irattári források szerint Nagy- és Kisszénásról együttesen 19 legény állt be honvédnak. Más Békés megyeiekhez hasonlóan ők is Hódmezővásárhelyre kerültek, a 30. honvéd zászlóaljhoz. Az ezt követő időszakra a meghatározó helytörténeti munkákban is csak feltételezéseket találunk. Egyedül annyi vehető bizonyosra, hogy a szénási újoncok nem maradtak együtt, különböző alakulatokhoz osztották szét őket. Egy részük valószínűleg Kiss Ernő tábornok valamelyik hadosztályában harcolt a magyar szabadságért. A forradalom és szabadságharc leverése után Károlyi Györgyöt is elfogták és súlyos pénzbüntetésre ítélték hazafias magatartásáért.
A már említett napszámosfalu alapítói között számos olyan családot fedezhetünk fel, akik Orosházáról települtek át. Ekkor még a vallásgyakorlásnak nem alakultak ki a megszokott formái, azaz az itteni embereknek nem volt papjuk és templomuk sem. Annyi azonban bizonyos, hogy az itt élőket Orosházán anyakönyvezték, amiről a gondosan megőrzött iratok tanúskodnak.
1832-ben alakult meg az orosházi anyaegyház kisszénási filiája, azaz leányegyháza, lehetőséget nyújtva a hit helyben történő gyakorlására, illetve a születési és a halálozási adatok települési szintű regisztrálására. A bejegyzések szerint az első, így bejegyzett újszülöttet Birkás Mihálynak hívták, míg az elhunytak listája egy testvérpárral kezdődik: Sándor Juliannával és Sándor Gyulával. Hogy mi okozta halálukat, az sajnos nem derül ki a feljegyzésekből. Fennmaradt az első szénási egyházi szolga neve is, amit ezért szintén érdemes megjegyezni: Győri Imrének hívták, akivel később olyan elégedettek voltak elöljárói, hogy a szomszédos Bánfalva (ma Gádoros) filiáját is ő irányíthatta. Fontos róla tudni, hogy ő volt a település első tanítója is. Sajnos a helyi oktatás kezdeteiről nem állnak rendelkezésre megfelelő források, azonban egy dokumentum 1841-ben Győri Imre nevét már tanítóként is említi. Azt nem tudhatjuk, hogy volt-e egyáltalán iskola a régi Szénáson, az viszont egyértelmű, hogy a napszámosok gyermekei megismerkedhettek a betűvetés világával. Győri Imre viszonylag fiatalon, 1848-ban halt meg, őt Hanzel Mihály követte.
Igazi iskoláról csak évtizedekkel később, már az áttelepített Szénáson beszélhetünk: a fennmaradt írott források szerint 1877-ben merült fel először vasárnapi ismétlő iskola felállításának gondolata, majd a következő év elején megszületett a beleegyező egyházi döntés is. Az 1879-es első osztályt húsz-huszonöt kisdiák kezdte meg. 1884-ben épült fel az új iskola, melynek épülete ma is áll. Az 1890-es évek elején felmerült, hogy az iskolát át kellene adni a községnek. Erre azért került sor, mert a helyi gyülekezet elé kitűzték az anyaegyházzá válás célját, ami komoly megtakarítást igényelt. A község ugyan elutasította az egyház kérelmét, ám a közigazgatási bizottság határozatára mégis kénytelen volt átvenni az iskolát, oly módon, hogy az épület egyházi tulajdonban maradt. A falu elöljárósága viszont nem tudta fenntartani az intézményt, így az 1898-ban állami kezelésbe került.
A falunak az 1880-as években már mintegy 2300 lakosa volt.[7]
A 20. századtól[szerkesztés]
Az anyaegyház vágya a 19. század utolsó éveiben teljesült, s részben ennek gyümölcseként 1900-ban felépült az evangélikus templom. A katolikusoknak saját templomuk 1926-ig nem volt a községben, csak imaházuk. 1908-ig a Cifra majorban található kastélykápolnát használták a katolikus templom céljaira, lelkészségi templomként. A Károlyi család katolikus volt, ezért a Cifra majori birtok akkori tulajdonosa Károlyi Gyula (1837–1890), 1889-ben a katolikus lakosság kívánságára, egy nyilvános kápolnát hozott létre a kastélyban. Első lelkésze Toldy Péter ferences szerzetes lesz. Addig az anyakönyvezés Orosházán történik, de innentől kezdve helyben anyakönyveznek a lelkészek.
A Cifra majori különálló kápolna építési idejét nem tudjuk. Ez egy nyolcszögletű, kupolás épület volt, amely a birtok szélén, egy tisztáson állt. Neoklasszicista stílusban épült, Rudolf Kolbe tervei alapján. Ez a kápolna 1942-ig állt, akkor lebontották, mivel a birtok is megszűnt. A faluban lévő templom, 1908 után vágya lett a katolikusoknak. Széchenyi Miklós nagyváradi püspök tervezteti meg az első templomot, amelyet azonban halála miatt nem tudtak felépíteni. Ez egy kéttornyos templom lett volna. Végül 1925. október 18-án teszik le az új templom alapkövét. Nem kisebb személyiség, mint József nádor, főherceg, aki egyben az első világháborús emlékművet is felavatta. Az építkezés ezután közadakozásból kezdődik el, illetve a nagyváradi székeskáptalan támogatásával. A templomépítést Horváth József lelkész indítja el és 1926. augusztus 15-én szentelik fel. A katolikus közösség legismertebb lelkésze Aranyi Imre apát-plébános, aki közel 43 évig szolgál majd a községben. Ez idő alatt a katolikus közösség gyarapodik, egy időben meghaladja az evangélikus közösség lélekszámát is. A történelmi egyházak mellett nazarénus, adventista, majd jóval később a Hit Gyülekezete és a Jehova Tanúi és közösségek is megjelentek.
Az első világháborút követően már több mint hatezren éltek a településen.[forrás?]
1930-ban négy állami és két katolikus népiskola, három állami és két katolikus általános továbbképző, egy állami gazdasági továbbképző, valamint egy iparostanonc iskola működött itt, a kisebb gyermekeket pedig két óvodában készítették fel a tanulóévekre. Ezek túlnyomó része tanyasi iskola volt, melyek az évtizedek alatt becsukták kapuikat. Mára egy intézménybe tömörültek az iskolák, az óvodák száma pedig kettő.
Nagyszénás gazdaságának története szorosan összefügg a majorok történetével egészen e század derekáig. Mára már szinte nyomtalanul eltűntek ezek az egykori népes gazdasági központok. Szám szerint nyolc majort jegyeznek: Cifra, Malmos, Székes, Pálmatér, Mihálytelek, Lajosszénás, Kismajor és Kisszénás. Pálmatér és Kisszénás neve annak köszönhetően maradt fenn, hogy vasúti megállóhely őrzi nevüket. Lajos-majorban az utolsó cselédházakat is lebontották az utóbbi évtizedben, egyedül egy kút emlékeztet a hajdani gazdálkodás színhelyére. Közülük kiemelkedett a Cifra-major, mely a gróf Károlyi család pihenőhelyéül is szolgált (a kétszintes kastélyt ifj. Rimanóczy Kálmán tervezte) gyönyörű parkkal és erdővel övezve.
A korabeli szénásiak elsősorban földműveléssel foglalkoztak, a gabona és a kukorica mellett meghatározó növény volt egyebek mellett a kender és a dohány is. Állattartásukról feljegyezték, hogy koruk legmodernebb technológiáját alkalmazták, például az önitatót és a tejmennyiség szerinti takarmányozást. A tulajdonviszonyokat elsősorban a nagybirtok jellemezte, de jellemző volt a törpebirtokosság is. A téeszesítést követően négy szövetkezet kezdte meg működését a faluban, melyek a hetvenes években egyesültek. 1944-ben szűnt meg a szénási aszalóüzem, majd az államosítás után a tégla- és cserépgyár, így számottevő iparról nem beszélhetünk.
A föld mélyén rejlő termálvizet 1954-ben tárták fel a kőolajkutatók, majd az akkori tanács 1959-ben fogott hozzá a gyógyfürdő megépítéséhez.
1966-ban adták át a Szrogh György Ybl-díjas építész tervei alapján épült[8] Ótemplomi Szeretetszolgálat Nagyszénási Idősek Otthonát, majd a 2000-es évek végén a szenvedélybetegek otthonát, melyek jó pár embernek adnak megélhetést.
A települést 1962 és 1998 között Kaczkó Mihály irányította, 1970-ben, az ő vezetése alatt kapott nagyközségi rangot. Az országban elsők között élt a helyi településvezetés a lakossági erő bevonásának lehetőségével még a hatvanas években, s ez a gyakorlat a mai napig eredményes Nagyszénáson. Beruházásaik sikeressége köszönhető még eredményes részvételeiknek a különböző központi pályázatokon.
Napjaink legfontosabb megélhetési forrása a mezőgazdaság: a legnagyobb munkaadó a holdingszerűen működő Október 6. Szövetkezet, illetve az azon belül működő korlátolt felelősségű társaságok. Ugyancsak jelentős munkaadó a TOOLEX Kft.,[9] a Tsz. volt vágóhídi épületében kialakított pulykafeldolgozó-üzem,[10] illetve természetesen a nagyközségi önkormányzat. Számos gazda élt a kárpótlás adta lehetőségekkel és mára saját földjén gazdálkodik.
A községtől északra található a nagyszénási repülőtér, mely legfőképpen permetező repülőgépeket foglalkoztatott. Egy 2019-es EU rendelet, mely nem engedélyezi a "repülőgépről, kémiai úton történő szúnyogirtást", jelentősen csökkentette kihasználtságát,[forrás?] majd hamarosan elvesztette funkcióját és a felszállópályát beszántották.
A település ellátásában mind több egyéni vállalkozó veszi ki részét. A helyiek közül többen a közeli Orosházán vállalnak napi bejárással munkát.
Az infrastruktúra is sikeresen kiépült: a belterületi utaknak szinte száz százaléka szilárd burkolattal fedett, villany-, gáz-, víz-, szennyvíz- és telefonhálózatok szolgálják a helyiek komfortját.
Az egészségügyi ellátásra nincs panaszuk a helyieknek: a központi orvosi rendelőben három háziorvos, egy gyermekorvos, egy fogorvos és védőnői szolgálat áll a betegek rendelkezésére.
A megújult Parkfürdő 2015-ben nyitott újra. A létesítmény ma is az önkormányzat tulajdona.
A helyi vezetésnek azzal a jelenséggel is meg kell birkóznia, hogy láthatóan csökken a lakosságszám: az 1950-es csúcsponthoz képest, amikor valamivel többen, mint nyolcezren éltek a faluban és a környező tanyavilágban, tíz évvel később már csak 7442-en éltek itt, s a folyamat – azaz a tíz évente ötszáz fős csökkenés – továbbra is meghatározó. Az önkormányzat úgy próbálja meg a kedvezőtlen tendenciákat ellensúlyozni, hogy kedvezményekkel teszi vonzóvá a fiataloknak a fészekrakást.
Népesség[szerkesztés]
Népességváltozás[szerkesztés]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 5063 | 5060 | 4979 | 4900 | 4832 | 4634 | 4759 | 4403 | 4403 | 4416 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2019 | 2021 | 2022 | 2022 | 2023 |
Etnikumok[szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg szlovák) nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során [12] a lakosok 84,8%-a magyarnak, 0,3% németnek, 0,5% szlováknak mondta magát (15,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
A 2022-es népszámlálás során [12] a lakosok 91,5%-a magyarnak, 0,3% németnek, 0,3% cigánynak (roma), 0,2% szlováknak mondta magát (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
Vallási megoszlás[szerkesztés]
A vallási megoszlás a 2011-es népszámlálás során a következő volt:[12]
- felekezeten kívüli 31,9%
- nem nyilatkozott 24,1%
- római katolikus 21,2%
- evangélikus 18,5%
- református 2,6%,
- görögkatolikus 0,3%
A 2022-es népszámlálás során a lakosság vallási megoszlása a következő volt:[12]
- nem nyilatkozott 35,3%
- felekezeten kívüli 28,9%
- evangélikus 16,9%
- római katolikus 14,4%
- református 2,2%,
- görögkatolikus 0,2%
- egyéb felekezetekhez tartozik 2,2%
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Kaczkó Mihály (független)[13]
- 1994–1998: Kaczkó Mihály (független)[14]
- 1998–2002: Czeglédi Mihály (független)[15]
- 2002–2006: Czeglédi Mihály (független)[16]
- 2006–2010: Nyemcsok János (Fidesz–Polgári Egyesület Nagyszénásért)[17]
- 2010–2014: Nyemcsok János (Fidesz–KDNP)[18]
- 2014–2019: Nyemcsok János (Polgári Egyesület Nagyszénásért)[19]
- 2019-től: Nyemcsok János (Polgári Egyesület Nagyszénásért)[1]
Neves személyek[szerkesztés]
Itt születtek[szerkesztés]
- Blahó János (1957), az Orosházi Táncsics Mihály Gimnázium egykori igazgatója (1996–2022)
- Breznyik György (1953–) ökölvívó, háromszoros magyar bajnok.
- Bucskó Gizella (?–?) óvónő, az 1901-ben, Békés megyében elsőként alapított helyi állami óvoda első hivatásos, szakképzett óvodapedagógusa.
- Cseh András (1964) labdarúgó, négyszeres magyar válogatott, edző.
- Fábián Rózsa (1925–2021) képzőművész.
- Hidvégi Béla (1936) vadász, üzletember, a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum vadászati kiállításának egyik alapítója.
- Keczer András (1937) magyar jogász, színész, színházi producer, író, a Békés Megyei Jókai Színház egykori igazgatója.
- Kiss György (1923–2000) amatőrcsillagász, a Kiss György Csillagda alapítója.
- Láng Rudolf (1904–1991) jelmeztervező, az Egri csillagok című magyar film kosztümjeinek megalkotója, Láng Jenő községi orvos fia.
- Mátrai Sándor (születési nevén Magna Sándor, 1932–2002) atléta, rövidtávfutó, 81-szeres magyar válogatott labdarúgó.
- Mendöl Tibor (1905–1966) földrajztudós.
- Paál István (1935–2010) magyar szobrász.
- Sterbetz István (1924–2012) ornitológus, a dévaványai túzokrezervátum alapítója, a dél-alföldi természetvédelem atyja.[20]
- Torkos Béla (1895–1971) ügyvéd, országgyűlési képviselő.
- Varga Imre (1945–2011) cselgáncsozó, olimpikon.
- Varga István (1960–2023) cselgáncsozó, olimpikon.
- Vastagh Pál (1946) jogász, politikus, volt igazságügy-miniszter.
Itt éltek[szerkesztés]
- Boér Gábor (1982) labdarúgó, edző itt nőtt fel.
- Csák Attila (1965) szobrász, restaurátor itt töltötte gyerekkorát.
- Czabán Samu (1878–1942) tanító csupán három évet töltött a községben 1911-től, ám ténykedése meghatározó maradt.
- Giba Antal (1797–1846) földmérő mérnök a település elődjében (Szénás) hunyt el.
- Roszík Mihály (1922–2006) evangélikus lelkész rövid ideig ugyan (1947–1948),[21] de szolgált a településen.
- Tóth Angelika (1991) színésznő, énekes itt nőtt fel.
Díszpolgárok[szerkesztés]
- Trokos Kálmán jegyző (19. század vége)[22]
- Hegyi Lajos jegyző, evangélikus egyházi felügyelő, a sportkör alapítója (1933)[22]
- Gotthold Schur, a Botek Präzisionsbohrtechnik GmbH társalapítója (2008)
- Kaczkó Mihály, a település polgármestere 1990–1998 között (2008)
- Kulcsár Lászlóné tanár (2008)
- Gonda Anna óvónő, naiv festő (2009)
- Hári József iskolaigazgató (2009)
- Aranyi Imre apát-plébános (posztumusz, 2011)[23]
- Fábián Rózsa festő, tűzzománckészítő (2011)[24]
- Fecske Pál evangélikus lelkész (posztumusz, 2011)[25]
- Szénási Mihály festő (2011)[26]
- Dr. Soós Attila orvos (2011)
- Dr. Baja János orvos (2012)
- Dr. Nagy Gábor (2014)
- Hidvégi Béla világutazó vadász (2017)[27]
- Gyenge Antal tanár, helytörténész (2019)[28]
- Kiss György amatőrcsillagász, közösségszervező (posztumusz, 2023)
- Johann Franz Wittmann üzletember, a Toolex Kft. nyugalmazott vezetője (2023)[29]
A település elismerései[szerkesztés]
Látnivalók[szerkesztés]
A nagyközségen belül[szerkesztés]
- a Nagyszénási Parkfürdő[32]
- a Kiss György Csillagda[33]
- a Rózsa Galéria[34] a Kulturális Központban
- a Hidvégi Béla Világvadász Kiállítás[35] a Kulturális Központban
- Táltos Lovasudvar
- az 1900-ban épült Evangélikus Templom[36]
- az 1926-ban épült Nagyboldogasszony Katolikus Templom[37]
- az első és a második világháború áldozatainak emlékműve
- a hősök emlékműve a temetőben (katonasírok)
- a „Turul”, azaz az '56-os emlékmű
- a '48-as kopjafa
        |
A nagyközség külterületén[szerkesztés]
A Helytörténeti Csoport emlékművei[szerkesztés]
- Taraji iskola emlékműve
- Békési Úti Iskola emlékműve
- Vasútmenti Iskola emlékműve
- Pálmatér major és a pálmatéri iskola emlékműve
- Székesi iskola emlékműve
- Lajosszénás major és a lajosszénási iskola emlékműve
- Székács major és a Székács-féle iskola emlékműve
- Cifra és Malmos majorok, a malmosi iskola és az ős Szénásegyháza emlékműve
Egyéb[szerkesztés]
- Cifrai temető
- Sárkányölő Szent György-kápolnarom a Cifra erdőben
- Nagyszénási Sterbetz István Lőtér (Rókavár)
A környéken[szerkesztés]
- a kiscsákói Geist-kastély,[38]
- Orosháza mellett a gyopárosi strand,
- Szarvason az arborétum és benne a Mini Magyarország.
Sportélete[szerkesztés]
A Nagyszénás SE jelenleg három szakosztállyal rendelkezik:
- Nagyszénás SE labdarúgó szakosztály: Jelenleg a Békés megyei I. osztály bajnokságában szerepel.
- Nagyszénás SE Diákbirkózó Klub
- Nagyszénás SE Fantázia Aerobic Csoport
Oktatás[szerkesztés]
- 1901-ben itt alakult meg Békés megye első állami óvodája, melynek első hivatásos, okleveles óvónője Bucskó Gizella volt. Az évek során három óvoda működött a községben, mely előbb az általános iskolával együtt, majd külön szervezetként üzemelt. Napjainkban már csak két intézményben működik, az I. sz. óvodaépületben ma az evangélikus egyház Fecske Pál Gyülekezeti Háza kapott helyet.
- 1927-ben épült fel a Hősök útján a ma is álló Állami Elemi Iskola épülete. 1968-ban vette fel az egykor (1911–1914) itt tanító Czabán Samu nevét. 1981–82 között épült fel a kétszintes új épület, így különbontva az alsó, illetve a felső tagozat működését.[39]
- Rövid ideig ugyan, de volt gimnáziumi képzés is a községben. Ugyan csak két tanévet ért meg, terveztek egy korszerű gimnáziumi épületet a mai Hegyi Lajos Sporttelep helyére.
- Jelenleg a Báthori István Gimnázium esti iskolája működik a Nagyszénási Czabán Samu Általános Iskola felső tagozatán.[40]
Címer leírása[41][szerkesztés]
Az 1996-ban elfogadott községi címer alapját a múlt században elkészített úgynevezett „ős-címer” adta meg.
A címer leírása a következő: a címer álló, csücskös tárcsapajzs, 2/3-1/3 vízszintes pólyával vágott: felső kék mezejében arany színű álló kéve, vörös színű átkötéssel, előtérben heraldikailag jobbra forduló vörös ruhás hajlított kar, mely ezüst sarlót markol. A tárcsapajzs alsó, piros mezejében ezüst sávval keretezett fekete ekevas, heraldikailag balra mutató csúccsal. Az oromdísz: három ágú, arany színű leveles korona, grafikailag egyszerűsített változatban.
A címer színei: a vörös, kék, fekete, ezüst és arany. Ezek a színek az Árpád-házi királyok címereiben is megtalálhatók. A vörös szín az erőt, a ezüst szín a hűséget, a kék szín a békét jelképezi. A vörös ruhás kar az erőt, a sarló és búzakéve a mezőgazdaságot, az ekevas az összefogást jelképezi. Az arany színű, három ágú korona a megyéhez való tartozást szimbolizálja. Az ezüst sáv a település elődjének az Árpád-korból való eredeztetését fejezi ki.
Képgaléria[szerkesztés]
-
A katolikus templom bejárata -
Templombelső -
Oltárkép -
Templombelső esküvői dekorációkkal -
II. János Pál pápa szobra a katolikus templomban -
Sárkányölő Szent György festménye a templomban -
Sárkányölő Szent György nevére szentelt mellékoltár a templomban -
Hálaadó táblák a templomban Szűz Mária szobra mellett
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Nagyszénás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Archivált másolat. [2008. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 21.)
- ↑ a b c d e f g h i j k Karácsonyi János: Békés vármegye története. II. kötet (1896)
- ↑ Jelenkor, 1834. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. augusztus 2.)
- ↑ Magyar Lexikon 15. Szénás (Budapest, 1884) |. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021)
- ↑ https://www.idosekoldala.hu/intezmenyek/ad/onkormanyzati-1/bekes-megyei-koros-menti-szocialis-centrum-nagyszenas-420
- ↑ Archivált másolat. [2019. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
- ↑ Archivált másolat. [2018. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ a b c d Nagyszénás Helységnévtár
- ↑ Nagyszénás települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Nagyszénás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
- ↑ Nagyszénás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
- ↑ Nagyszénás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
- ↑ Nagyszénás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
- ↑ Nagyszénás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
- ↑ Nagyszénás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
- ↑ Száz éve született Dr. Sterbetz István
- ↑ A nagyszénási evangélikus gyülekezet története
- ↑ a b [1]
- ↑ beol.hu
- ↑ Gyászhír – Elhunyt Fábián Rózsa
- ↑ Nagyszénás–Gádorosi Evangélikus Egyházközség
- ↑ Gyászhír – Elhunyt Szénási Mihály
- ↑ oroscafe.hu
- ↑ hir6.hu
- ↑ Nagyszénás Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete
- ↑ Sz. B. (2015): ELISMERÉS. Nagyszénás havilap, 24. 1. sz. 2. p.
- ↑ beol.hu. [2021. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 26.)
- ↑ Nagyszénási Parkfürdő
- ↑ http://www.kgycsillagda.wordpress.com
- ↑ Rózsa Galéria[halott link]
- ↑ Hidvégi Béla vadászkiállítása[halott link]
- ↑ Nagyszénás-Gádorosi Evangélikus Egyházközség honlapja
- ↑ Nagyboldogasszony Plébánia
- ↑ Archivált másolat. [2017. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 12.)
- ↑ http://nszenas-iskola.hu/
- ↑ https://www.bathoriestigimi.hu/tagintezmenyeink
- ↑ Archivált másolat. [2018. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. szeptember 18.)
