Nagyszemű hering

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Nagyszemű hering
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Clupeomorpha
Rend: Heringalakúak (Clupeiformes)
Család: Heringfélék (Clupeidae)
Alcsalád: Alosinae
Nem: Alózák (Alosa)
H. F. Linck, 1790
Faj: A. saposchnikowii
Tudományos név
Alosa saposchnikowii
(Grimm, 1887)[1][2]
Szinonimák
  • Alosa saposchnikowi (Grimm, 1887)
  • Alosa saposhnikovi (Grimm, 1887)
  • Caspialosa caspia saposhnikovi (Grimm, 1887)
  • Caspialosa saposhnikovi (Grimm, 1887)
  • Clupea saposchnikowii Grimm, 1887
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Nagyszemű hering témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyszemű hering témájú kategóriát.

A nagyszemű hering (Alosa saposchnikowii) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a heringalakúak (Clupeiformes) rendjébe, ezen belül a heringfélék (Clupeidae) családjába tartozó faj.

Korábban a Caspialosa nembe sorolták.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nagyszemű hering elterjedési területe főként a Kaszpi-tenger északi fele és a Volga deltája.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nagyszemű hering teste heringszerű, könnyen leváló apró, kerekded pikkelyekkel (52-55 egy hosszanti sorban). Testhossza 20-30 centiméter, legfeljebb 35 centiméterig. A test magassága 23-29 százaléka a test hosszának. Súlya legfeljebb 469 gramm. Szemei nagyok, átmérőjük a testhossz 6-6,4 százaléka. Hátúszója rövid. Oldalvonala nincs. A felső állkapocs erőteljes középső bemetszéssel, az alsó állkapocs a szem hátulsó szegélyéig ér. Fogazata erőteljes. A 26-41 (átlagosan 30-31) vaskos, hosszú kopoltyútüske nem áll nagyon szorosan egymás mellett. Hátoldalának színe zöldesen vagy kékesen csillog, oldalai és hasoldala ezüstszínűek. A kopoltyúfedő mögött néha fekete folt van.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nagyszemű hering gerinctelen állatokkal, főleg a nyílt vízben élő rákokkal táplálkozik. Egyaránt megél a sós-, édes- és brakkvízben is. Hidegkedvelő faj, az Alosa-fajok közül, ez a faj vándorol északra a legkorábban.

Legfeljebb 9 évig él.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nagyszemű hering vándorhal, hideg években egészen a Kaszpi-tenger déli feléig vonul. Az íváshoz készülődő csapatok tavasszal észak felé vándorolnak, behatolnak a folyók (különösen a Volga) torkolatvidékére. Az ívóhelyek a delták brakkvizében vannak, a halak a folyókban már nem úsznak felfelé. Áprilisban ívik. A nőstények 4, a hímek már 3 éves korukban ivarérettek.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezt a halfajt, iparilag csak kismértékben fogják ki.

Rokon faj[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ugyanezen a területen él egy közeli rokon faj Alosa sphaerocephala, amely kisebb (18,5 centiméterig), feje oldalnézetből gömbölyded, fogazata gyengébb, és hosszabb kopoltyútüskéi vannak.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. BioLib
  2. Grimm, O. von. 1887. Astrakhan herring. Sel'skoe khozyaistvo i lesovodstvo 1887 (núm. 2): 1-43 in separate.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]