Nagyboldogasszony-templom (Kispest)
| Nagyboldogasszony főplébánia | |
 | |
| Vallás | Keresztény |
| Felekezet | Római katolikus |
| Egyházmegye | Esztergom-Budapesti |
| Egyházközség | Budapest |
| Pap(ok) | Gyetván Gábor (plébános) Forgács Balázs (káplán) |
| Diakónus | Kovács János |
| Építési adatok | |
| Építése | 1903–1904 |
| Stílus | Neogótika |
| Tervezője | Hofhauser Antal |
| Építtetője | Ribényi Antal |
| Felszentelés | 1904. október 23. |
| Felszentelő | Ceglédi esperes |
| Elérhetőség | |
| Település | Budapest, XIX. kerület |
| Hely | 1191 Budapest, Templom tér 21. |
| Elhelyezkedése | |
 Nagyboldogasszony főplébánia
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 27′ 12″, k. h. 19° 08′ 33″Koordináták: é. sz. 47° 27′ 12″, k. h. 19° 08′ 33″ | |
 | |
| A Nagyboldogasszony főplébánia weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyboldogasszony főplébánia témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A kispesti Nagyboldogasszony-templom neogótikus stílusban épült római katolikus templom Kispesten, a Budapest XIX. kerületében. A templom mára Kispest egyik jelképévé vált.
A templom[szerkesztés]
Fekvése[szerkesztés]
A Nagyboldogasszony Főplébánia Budapest XIX. kerületében fekszik. A kerületen belül Kispest egyik főterén, a Templom téren van a templom, az Ady Endre úttól néhány lépésnyire.
Története[szerkesztés]
Kispest régen Szentlőrincpusztához tartozott, és a mai templom helyén ekkor csak egy kis kápolna állt. Így hát nagy volt a lakosok öröme, amikor Peitler Antal váci püspök Ribényi Antalt nevezte ki állandó pappá Kispestre. Először a plébánia épülete készült el, majd a templomnak is letették az alapkövét 1903. június 7-én. A templom védőszentje Szent Rudolf lett, e döntéshez hozzájárult, hogy nem sokkal korábban, 1889. január 30-án halt meg Rudolf trónörökös. Horváth József ceglédi esperes végezte a templom felszentelését 1904. október 23-án. A templom tervezője Hofhauser Antal volt. Ribényi Antalt halála után a templom kápolnájában helyezték végső nyugalomra. A második világháborúban több sérülést is szenvedett az épület, például ekkor semmisültek meg az ajtók felett lévő eredeti domborművek és egészen az 1999-es felújításig 22 golyó ütötte nyom volt látható a templom falán. Ezen felül az eredeti óra lapja is megsérült, így a szerkezet nem járt az 1999-es felújításig. 1955-ig Szent Rudolf volt a templom védőszentje, 1955-ben pápai rendeletre Nagyboldogasszonyt lett a templom védőszentje. A templom orgonáját 1927-ben Rieger Ottó készítette Budapesten; kétmanuálos, hangversenyek tartására alkalmas. 1995 és 2000 között lett felújítva Varga László vezetésével, Hock Bertalan tervei szerint. A bejárat melletti szenteltvíztartó 1887-ből való. A belső festése 1981 és 1984 között készült. A külsőt 1998 és 2002 között újították fel.
Védőszentjei[szerkesztés]
- Szent Rudolf (1904–1955)
- Szűz Mária (1955-től )
A templom szobrai és domborművei[szerkesztés]
A főbejárat domborművei[szerkesztés]
A főbejárat fölötti két dombormű Benedek György Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása, amit az 1900-as millenniumra tervezett. Témája: Szent István hazánkat a Boldogasszony oltalmába ajánlja. Alatta az ajtó fölött pedig Mária látható a két életfával. A Szentkorona egyik hiányzó tűzzománc képének ábrázolása. A látható görög betűk pedig ezt jelentik, hogy Mária istenanya és, hogy A világ királynéja és Mária a kegyelemmel teljes. templom két oldalbejárata fölött az Angyali Üdvözlet és a Fájdalmas Anya jelenete látható.
A templom különlegességei[szerkesztés]
Az orgona[szerkesztés]
A régi kistemplomban méreténél fogva –és nem utolsósorban a szegénysége miatt –csupán egy harmónium szolgálta hangjával a liturgiát. Jellemző az akkori állapotokra, hogy amíg a leltár szerint a harmónium 500 koronát ért, addig a templom összes egyéb berendezésének (kelyhek, liturgikus ruhák, könyvek, padok, stb.) együttes értéke nem haladta meg a 800 koronát.
A templom kiadványa[szerkesztés]
A templomnak saját kiadványa is van, aminek a templom után, Nagyboldogasszony a neve. Ez általában egy néhány oldalas kis szórólap, amin általában egy, a bibliából idézett történet, néhány irodalmi írás (történet, vers), néhány hittudományi írás és a templom programra-i találhatók meg. A kiadvány 22 éve működik és több számot is megért.
Hitélet[szerkesztés]
Közösségek[szerkesztés]
Magnificat[szerkesztés]
A főplébánián működik 1997. szeptembere óta Kismamaklub. Kezdetben Baba-Mama klub néven a Plébániához tartozó Kisfaludy utcai Közösségi Házban hetente találkozott néhány, gyermekét váró kismama és kisgyermekes édesanya, majd később minden hónapban, a hónap második és negyedik csütörtökjén délelőtt a Közösségi Ház Kaszap István termében. A Klub első anyukái azóta már 3 – 4 gyermekes édesanyaként is lelkes tagjai maradtak gyermekeikkel együtt a közösségnek. A közösség a Magnificat Kismamaklub elnevezést Szűz Mária tiszteletére 2002. szeptember 12-én kapta meg a Szent Szűz neve napján. A gyermekük keresztelésekor kapott intelem megfogadásához is segítséget nyújt ez a közösség.
Mária Légió[szerkesztés]
A Mária Légió a katolikus egyház – világiakból álló – apostoli mozgalma, amely több mint nyolcvan éve terjedt el az egész világon. A Kispesti Nagyboldogasszony Főplébánián 1990. óta működik a Jó Tanács Anyja Praesidium. Lelki vezetője a plébánia plébános atyára. A Praesidium szervezetileg közvetlenül a Magyar Mária Légió központjához tartozik. Tevékenységének irányítása alapvetően innen történik, beszámolási kötelezettségének ezen a helyen tesz eleget. A Praesidium tisztségviselőit a Magyar Mária légió összejövetelein a légió vezetősége és a jelenlévők a szavazataikkal erősítik meg. A háttér imádkozó tagok saját maguk által, önként vállalt kötelező jelleggel és napi rendszerességgel otthonukban imával támogatják a Mária Légió céljait. Jelentkezésükkor a Praesidium elnökétől megkapják a Légió előre tervezett imaszándékait. Évenként általában egy alkalommal összejövetelt szerveznek számukra.
Kolping[szerkesztés]
A Kispesti Kolping Család Egyesület 1996-ban alakult. Első elnöke, Illés Emilné Pannika kezdeményezésére indult el Kispesten Gambár Máriával a Magyar Kolping Szövetség akkori körzeti elnökével 1996-ban. Fő céljuk ún. katolikus értékrendű közösség formálása. Jelenleg különböző programokat, nyaralásokat, kirándulásokat, karácsonyi összejövetelt, szilveszteri rendezvényt, előadásokat, Ki Mit Tud-ot, családos beszélgetéseket szerveznek.
Családi kör[szerkesztés]
Itt általában megszabott időpontokon családok találkozhatnak eszmecserére, beszélgetésre a családokat érintő kérdésekről. Szabadidős programok, mint zarándoklatok, kirándulások és színházlátogatás szervezése.
Ifjúsági Ének és Zenekar[szerkesztés]
Minden hónapban két szentmisén, elsőáldozás alkalmával, bérmáláskor, ifjúsági keresztúton szoktak gitározni a templom fiatal énekkara. Pénteken 18 órai kezdettel jönnek össze a templom Kaszap István-termében gyakorolni.
Schönstatt Családmozgalom[szerkesztés]
Magyar Schönstatt Családmozgalom Schönstatt a katolikus egyház egyik jelentős megújulási mozgalma. Neve egy németországi városka Vallendar részének nevével azonos. Itt jött létre Kentenich József atya 1912-ben kezdődött nevelői tevékenységéből a mozgalom és innen kiindulva terjedt el először Németországban, majd Európa több más országában s végül mind az öt földrészen. Célja, hogy tagjaiban és tagjai által egyre inkább megújuljon a katolikus egyház: legyen élő keresztényekből épülő egyház, melyet a szeretet alapvető ereje hordoz. Schönstatt családok a lehetőségek szerint évente egyhetes családnapokon vesznek részt, együtt az egész család(10-15 család). Ezen a héten előadásokat hallgatnak, beszélgetnek, imádkoznak a résztvevők, időt szakítanak a házastársak egymás számára, a gyermekeik számára és kötődések jönnek létre az egyes családok között is.
A közösségeken kívüli munka[szerkesztés]
Több iskolában van hittan tanítás világi hitoktatókkal. Közösségi termeikben is folyik általában hitoktatás. Több ifjúsági és házas csoport is működik, akiken keresztül kapcsolódnak a katolikus egyház különböző lelkiségi mozgalmaihoz is. A katolikus, a görögkatolikus, a református, az evangélikus és a baptista egyház, valamint a kerület önkormányzata 1992-ben létrehozta a Reménység Alapítványt, ami működteti a 8 osztályos Reménység Két Tanítási Nyelvű Keresztény Általános Iskolát. Evvel jó példát mutat az ökumenikus együttműködésre. A Hunyadi utca 2-4-ben van a Szent Ignác Katolikus Egyetemi Kollégium működésében is részt vesz a főplébánia. A Kisfaludy utca 35-ben működik a, szintén a templom által támogatott Unum Sanctissimae Trinitatis nővérek rendháza is. A templom támogatja a helyi Kazinczy cserkészcsapatot és több ilyen találkozó és rendezvény is van a templomban.
Források[szerkesztés]
