Nagy zugpók
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Hálóját igazító példány
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Eratigena atrica (C. L. Koch, 1843) | ||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
 Elterjedési területe
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Nagy zugpók témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy zugpók témájú médiaállományokat és Nagy zugpók témájú kategóriát. |
A nagy zugpók (Eratigena atrica) a pókszabásúak (Arachnida) osztályának a pókok (Araneae) rendjébe, ezen belül a főpókok (Araneomorphae) alrendjébe és a zugpókfélék (Agelenidae) családjába tartozó faj.
Az Eratigena póknem típusfaja.[1]
Rendszertani besorolása[szerkesztés]
2013-ban törzsfejlődéses (philogenesis) kutatást végeztek a Tegenaria póknemben. A kutatásból kitudódott, hogy ez a póknem valójában nem monofiletikus, azaz nem egy közös rendszertani őstől származó élőlények összességét foglalja magába, hanem igen hasonló pókok voltak idegyűjtve. Ennek következtében 2015 novemberében, a genetikailag nem ide tartozó pókokat kivonták a Tegenaria nemből és áthelyezték, a nekik létrehozott Eratigena nevű póknembe;.[4] ahová manapság a nagy zugpók is tartozik.
Előfordulása[szerkesztés]
A nagy zugpók elterjedési területe Európa és Szibéria. Rendszeresen előfordul, néha igen gyakori. Meglepően rövid idő alatt tud az újonnan épült házakban megjelenni.
Megjelenése[szerkesztés]
A nagy zugpók testnagysága 1-1,8 centiméter, Közép-Európa legnagyobb pókjaihoz tartozik. Közép- vagy sötétbarna színű, erősen szőrös. Az általános félelem e pókkal szemben teljesen megalapozatlan. Csáprágói olyan gyengék, hogy az emberi bőrt nem képesek áthasítani.
Életmódja[szerkesztés]
A nagy zugpók épületekben és barlangokban él. Tápláléka szúnyogok és legyek. A nagy zugpókok a falszögletekben 50 centiméter hosszú, háromszög alakú, vízszintes hálókat szőnek, amelyek közepükön vagy egyik oldalukon tölcsérbe torkollnak. A pókok a tölcsérben tartózkodnak. Mikor a háló elporosodik, az állat újat készít a régi fölött. E sajátos hálókészítés a zugpókfélék családjának mindegyik fajára jellemző. Nincs meghatározott párosodási ideje. Ez a pók több évig is elélhet.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Gen. Eratigena Bolzern, Burckhardt & Hänggi, 2013, Natural History Museum Bern, <http://www.wsc.nmbe.ch/genus/22>. Hozzáférés ideje: 2015-11-17
- ↑ Roberts, Michael J.. Spiders of Britain & Northern Europe. HarperCollins, 243–245. o. (1995). ISBN 978-0-00-219981-0
- ↑ Oxford, G. (2008. április 11.). „Identification of Tegenaria gigantea and T. saeva”. Newsletter of the British Arachnological Society 113, 21–23. o.
- ↑ Bolzern, Angelo (2013). „Phylogeny and taxonomy of European funnel-web spiders of the Tegenaria−Malthonica complex (Araneae: Agelenidae) based upon morphological and molecular data”. Zoological Journal of the Linnean Society 168 (4), 723–848. o. DOI:10.1111/zoj.12040.
Források[szerkesztés]
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
