Nagy tarkalepke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Nagy tarkalepke
Nagy tarkalepke a hegyi kosbor (Orchis anatolica) virágán (Híosz szigetén, Nea Moni mellett)
Nagy tarkalepke a hegyi kosbor (Orchis anatolica) virágán (Híosz szigetén, Nea Moni mellett)
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Öregcsalád: Pillangószerűek (Papilionoidea)
Család: Tarkalepkefélék
(Nymphalidae)
Alcsalád: Tarkalepkék (Nymphalinae)
Nemzetség: Melitaeini
Alnemzetség: Melitaeina
Nem: Melitaea
Faj: M. phoebe
Tudományos név
Melitaea phoebe
Denis & Schiffermüller, 1775
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy tarkalepke témájú kategóriát.

A nagy tarkalepke (Melitaea phoebe) a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjéhez, ezen belül a tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjához tartozó faj.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Észak-Európát kivéve egész Egész Eurázsiában elterjedt, emellett megtalálható Észak-Afrikában is. Dél- és Közép-Európában kifejezetten gyakori. Magyarországon is mindenütt előfordul, de csak elvétve jelenik meg tömegesen.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hernyó szájszerve rágó, az imágóé pödörnyelv (feltekeredő szívó-nyalócső).

Szárnyának fesztávolsága 36–46 mm; a nőstény nagyobb a hímnél. A szárny színezete és a fekete mintázat kiterjedése is meglehetősen változékony. Alapszíne sárgásvörös vagy gesztenyebarna, a fekete rajzolat éles, terjedelmes — olyannyira, hogy gyakran a háttérbe szorítja az alapszínt, amely ilyenkor világos foltokká zsugorodik össze. Hátsó szárnyán a gyöngyfoltsor sávjában nincsenek fekete pettyek, csak a legritkább esetben látható benne egy-két pontszerű árnyék. Legjobb elkülönítő bélyege, hogy a hátsó szárny fonákján a szegélytér sárga szalagját minden érközben egy-egy vörös pont díszíti. Igen jellemző a fajra az elülső szárnyon az m³-cu¹ ér közében a külső szegély világos foltsorában fellépő és mélyen a tő felé kiugró háromszögletű vagy ívelt sapkafolt, amely ugyanilyen erőteljesen látható a szárny fonákján is. A világos foltsorok színe többnyire eléggé egyenletes világos vörhenyesbarna, de vannak olyan, tarka példányok is, amelyek egyes foltjai világos sárgásvörösek. A fonák mintázata is élesen rajzolt, a gyöngyfoltsort mindkét oldalról igen mély és rendszerint sötét (fekete) ívek határolják; ezek mindig kapcsolódnak egymáshoz. A gyöngyöket a világospiros szalagban sötétvörös, de elmosódott foltocskák képviselik. A kapilláris csík olykor elég fejlett.

A hernyó feketésszürke, sárgásfehér foltokkal, sárgásfehér oldalsávval, fekete fejjel, rövid vörösesbarna áltüskékkel.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az oligofág hernyó főleg az:

Magyarországon évente két nemzedéke repül:

  • május-júniusban, illetve
  • július közepétől szeptember legelejéig.

Délebbre, melegebb éghajlaton olykor egy harmadik nemzedéke is kifejlődik.

Tág életterű faj: hazánkban száraz sztyeppréteken, valamint nedvesebb kaszálókon, hegyvidéki völgyekben egyaránt előfordul.

A hernyó telel át, társasan, selyem szövedékben.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rokon fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legközelebbi rokona a magyar tarkalepke (Melitaea punica telona).

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]